Kereső toggle

A bronxi szoci és Izrael esküdt ellensége

Demokrata újoncok a kongresszusban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig kezdte meg munkáját az Egyesült Államok eddigi legvegyesebb összetételű Kongresszusa, néhány újonc máris felkavarta az amúgy sem nyugodt állóvizet Washingtonban.

 

A palesztin származású Rashida Tlaib obszcén kifejezéssel adta tudtára a világnak, hogy legnagyobb vágya az, hogy Donald Trump ellen vádat emeljen. Nagyon hamar világossá tette Izrael-ellenességét és a palesztin állam melletti elkötelezettségét is. Tlaib szoros szövetségese egy másik újonc, akit sokan a demokrata párt új üdvöskéjének tartanak: Alexandria Ocasio-Cortez, aki az eddigi legfiatalabb kongresszusi képviselő, és aki szocialista elképzeléseivel került a figyelem középpontjába.

Megbuktatni Trumpot mindenáron

Nem érhetett senkit meglepetésként, hogy Rashida Tlaib hagyományos palesztin ruhában a Koránra tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok 116. Kongresszusában. A 42 éves nő jó előre, büszkén közzétette ruhaválasztását a közösségi médiában.

A viselet elmondása szerint rendkívül sokat jelent az édesanyjának, aki 20 éves korában érkezett az Egyesült Államokba. Dilemmájáról is beszámolt: előre nem tudta, melyik Koránt használja az eskütétele során, Thomas Jeffersonét vagy a sajátját. Tlaib a kiszólással az amerikaiakat arról akarta meggyőzni, hogy a néhai elnök Koránja azt szimbolizálja, hogy az iszlám már régóta az amerikai történelem része. Az újdonsült képviselőnő végül egy harmadik opció mellett döntött, és egy régi baráttól kapott példányra esküdött fel.

Személyében először került be palesztin származású nő a Kongresszusba. Azzal is történelmet írt, hogy a szomáliai bevándorló Ilhan Omarral együtt ők az első muszlim nők, akiket beválasztottak az amerikai törvényhozásba. Iszlámhívő egyébként 2006-ban került először a Kongresszusba, Keith Ellison személyében, Ilhan Omar őt váltotta a Képviselőházban. Tlaib Detroitban született palesztin bevándorlók gyermekeként. Édesanyja egy Ramallah melletti faluból származik, édesapja pedig Kelet-Jeruzsálemből – amely területeket ők megszállt területeknek tartanak. 14 gyermekük született, Rashida a legidősebb, aki aktívan kivette részét testvérei neveléséből, amíg a szülei dolgoztak. Politológiát, majd pedig jogot tanult. 1998-ban férjhez ment Fayez Tlaibhoz, akitől két fia született. Házasságuk azonban 2015-ben válással végződött.

Politikai karrierje 2004-ben kezdődött, amikor is gyakornok lett a demokrata Steve Tobocman mellett, aki az állami Képviselőház tagja volt. Négy évvel később Tobocman biztatására ringbe szállt a megüresedő képviselőhelyért. Tlaib győzött, így ő lett az első muszlim nő, aki a michigani törvényhozásba bekerült, ahol 2014-ig tevékenykedett. Az egyedül-álló anya ezután a Kongresszus felé kacsingatott, ahová tavaly novemberben be is választották.

Tlaib az első perctől nem rejtette véka alá, képviselőként mik lesznek a prioritásai. Alig telt el pár óra az eskütétel után, amikor a MoveOn nevű baloldali lobbicsoport rendezvényén szónokolva nyomdafestéket nem tűrő szavakkal közölte, hogy vádat fognak emelni Trump ellen. Obszcén nyelvhasználatát – amelyet több demokrata Trump hasonló profán megjegyzéseivel együtt elítélt – később is büszkén vállalta. Mint fogalmazott, mindig „az igazságot fogja mondani”, és nem fog azért bocsánatot kérni, hogy haragszik a Trump-kormányzatra. Végül csak azt sajnálta, hogy megnyilvánulása ennyire elvonta a figyelmet más dolgokról.

Már a választási kampánya alatt is nyilvánvaló volt, hogy központi üzenete a Trump-ellenesség. Márciusban a Twitteren azt írta szintén nem túl „választékos” stílusban, hogy azért indul a kongresszusi helyért, mert esküdtszéki tag akar lenni az elnökkel szembeni vádemelésben. Sőt, a kongresszusi képviselő még a 2016-os elnökválasztási kampányban is a hírportálok címoldalára került azzal, hogy kivezették Trump egyik rendezvényéről Michiganben, miután megzavarta azt. Elmondása szerint azt akarta megkérdezni az elnökjelölttől, hogy olvasta-e az alkotmányt. Tettére azóta is büszke, mint később elmondta, „ez volt a legamerikaibb dolog, amit tenni tudott”.  

Harcos anticionista

Tavaly novemberben Tlaib Kongresszusba kerülése nagy ünneplést váltott ki a ciszjordániai palesztinok között is. Nem véletlenül. A 42 éves nő ugyanis elkötelezett a palesztin ügy képviselete mellett. Bár 2011 óta Justin Amash személyében már van palesztin származású képviselő a Kongresszusban, a republikánus honatyának viszont palesztin apja és szíriai anyja is keresztények voltak. Tlaib már be is jelentette, hogy szakítani szeretne az évtizedek óta tartó hagyománnyal, és ő maga szeretne kongresszusi delegációt vinni Ciszjordániába. Eddig az Izraelt támogató AIPAC csoport szervezett hasonló utazásokat a Kongresszus új képviselőinek. A palesztin kongresszusi képviselő célja viszont az, hogy képviselőtársai más megközelítésből ismerjék meg az izraeli–arab konfliktust. Az út során a palesztin gyerekek őrizetbevételével, az oktatással, a tiszta vízhez való jutással és a szegénységgel szeretne kiemelten foglalkozni.  

És ez még nem minden: Tlaib nyíltan támogatja az Izrael-ellenes bojkottmozgalmat, és megkérdőjelezi Izrael zsidó államként való létezésének a jogát. A kongresszusi irodájának térképén Izraelt egy papírral ragasztotta le, majd ráírta, hogy „Palesztina”. A képviselőnő szinte azonnal szót emelt az új Szenátus első javaslata ellen is, amely lehetővé tenné az államok és a helyi kormányzatok számára, hogy megtiltsák a szerződést olyanokkal, akik Izrael államá-nak bojkottját támogatják. Több demokrata egyébként a tervezet mellett foglalt állást, a részleges kormányzati leállás körüli vita miatt azonban még nem sikerült elfogadtatni azt a Szenátusban. Tlaib ugyanakkor ennek kapcsán „kettős hűséggel” vádolta meg Izrael támogatóit. Mint írta, „elfelejtik, hogy melyik országot képviselik. Ez az Egyesült Államok, ahol biztosítják a jogot a bojkottra, és ez része is a szabadságért és az egyenlőségért folytatott küzdelemnek”. A kijelentései miatt több képviselő és szervezet is antiszemitizmussal vádolta meg a demokrata törvényhozót.

Bronxi mese

A Kongresszus újoncai közül azonban a legnagyobb figyelmet mégsem Tlaib kapja, hanem szoros szövetségese, Alexandria Ocasio-Cortez. Szinte megállás nélkül vele foglalkozik a média, 29 évesen ő az eddigi legfiatalabb képviselő az amerikai Kongresszusban. A Demokrata Párt új csillagának tartott nő az előválasztások során nagy meglepetésre kiütötte Joe Crowley demokrata veteránt, akiről úgy gondolták, hogy egy nap majd Nancy Pelosi képviselőházi elnök utódja lesz a Demokrata Párt élén. Ocasio-Cortez novemberben meggyőző fölénnyel diadalmaskodott körzetében. „A hozzám hasonló nőkről nem gondolják, hogy hivatali tisztségért indulnak. Nem születtem gazdag vagy befolyásos családban” – állította magáról egy reklámban.

Alexandria Ocasio-Cortez New York legszegényebb részén, Bronxban született egy munkásosztályhoz tartozó családba. Édesanyja Puerto Ricó-i, édesapja pedig tősgyökeres bronxi. Mivel szülei nem voltak elégedettek a helyi oktatással, a rokonok anyagi segítségével egy más körzet iskolájába járatták lányukat. Ahogy arról Ocasio-Cortez később beszámolt, a Bronx és az iskola közötti ingázás során szerzett először tapasztalatot a jövedelmek közti különbségekről. Később a Bostoni Egyetemen közgazdaságtanból és nemzetközi kapcsolatokból diplomázott. Miután apja rákban elhunyt, pultosként és pincérként dolgozott, hogy segítsen anyjának, aki buszvezetőként és takarítóként igyekezett eltartani a családot.

Ocasio-Cortez a politikával egyetemi évei alatt kezdett komolyan foglalkozni, bár elmondása szerint otthon minden egyes nap téma volt a politika, hiszen ez a Puerto Ricó-i kultúrában megszokott. Először Ted Kennedy demokrata szenátornak dolgozott bevándorlási ügyekben, 2016-ban pedig szervezőként részt vett Bernie Sanders elnökségi kampányában. Médiabeszámolók szerint ő volt az, aki előnyben részesítette a kisebb összegek adományozóit a jól menő vállalatokéval szemben. Állítólag ő egyedül körülbelül 600 ezer dollárt gyűjtött össze kisebb adományokból. Majd hamarosan saját politikai karrierje is elindult. Az első igazi megmérettetése

a közéletben a 2018-as júniusi előválasztás volt, amellyel valójában berobbant a politikába. Több washingtoni veterán azt mondja, nem emlékeznek ehhez hasonló debütálásraa Kongresszusban.

Szélsőbaloldali üstökös

Politikáját tekintve a fiatal Ocasio-Cortez a szélsőbaloldalt képviseli. Tagja az Egyesült Államok legnagyobb szocialista szervezetének, a DSA-nak (Amerikai Demokratikus Szocialisták). Javaslatai között szerepel többek között a szupergazdagok 70 százalékos megadóztatása, amely mindkét nagy pártban vitát váltott ki. Az elsők között követelte a Bevándorlási és Vámhatóság felszámolását. Rendkívül jól használja ki a közösségi média lehetőségeit, így olyan embereket is meg tud szólítani, akik amúgy nem foglalkoznak azzal, ami Washingtonban történik. Több ezren nézték például, hogy Instagramon élőben vázolta fel stratégiáját arra vonatkozóan, hogyan lehetne „átalakítani a nemzeti narratívát”, miközben a konyhában zöldségeket aprított.

Sokan úgy vélik, hogy Ocasio-Cortez üstökösként való feltűnése a 2020-as demokrata elnökjelölt-aspiránsok programját is alapjaiban befolyásolhatja, és ennek már vannak előjelei. Megválasztása után Nancy Pelosi irodájában folytatott ülősztrájkot, amelyhez többen is csatlakoztak, köztük barátnője, Tlaib is. Céljuk az volt, hogy az úgynevezett Zöld New Deal-nek vagy Zöld Fordulatnak nevezett program napirendre kerüljön, amelynek lényege egy elsődlegesen környezetbarát gazdaság, amely véget vet a fosszilis üzemanyagok korának. Azóta a Zöld Fordulat mellett foglalt állást az egyik lehetséges demokrata elnökjelölt, Elizabeth Warren szenátor is. Julian Castro, Obama kormányának egykori minisztere, aki szintén pályázik az elnökjelöltségre, a szupergazdagok megadóztatásáról vélekedett hasonlóan egy interjú során, sőt ő már egy korábban felvetett, 90 százalékos adót emlegetett. Elismerően nyilatkozott Ocasio-Cortezről egy harmadik lehetséges induló, Kamala Harris szenátor is. A fiatal képviselőnő pedig örömmel nyugtázza, hogy nézetei ilyen gyorsan terjednek.

Hogy mindez egy radikális baloldali fordulatot jelent-e majd a párton belül, az a jövő zenéje. Maradtak még olyan demokraták, akik ezt a balra tolódást nem támogatnák. Úgy tűnik, a „hagyományos” pártvezetés sem áll még készen erre. Pelosi például nem adta meg mindazt a hatalmat az új Klímaváltozás Bizottságnak, amelyet Ocasio-Cortez követelt az ülősztrájkjával. Joe Lieberman volt szenátor pedig azt hangsúlyozta, hogy a Képviselőház új demokratáinak többsége inkább középre húz, és erre szükség is van, hogy a billegő körzetekben nyerni tudjanak majd a republikánusokkal szemben.

 

Olvasson tovább: