Kereső toggle

Bálványimádással vádolják Ferenc pápát

Vatikáni Templomban állították fel az amazonasi Pachamama-szobrokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Konzervatív főpapok vették védelmükbe azokat A katolikus aktivistákat, akik Rómában elvitték a vatikáni szertartáson használt dél-amerikai Földanya-kultusz-szobrokat és a Tevere folyóba dobták azokat.

Forgatókönyvírók sem találhattak volna fordulatosabb történetet, mint a vatikáni Pachamama-szobrok sztoriját. Volt ebben minden: amazonasi indián törzsek, amelyek képviselői termékenységi totemjeiket egyenesen a pápa kertjébe viszik megáldatni, titokzatos éjszakai látogatók, akik belopakodnak az ősi karmelita templomba, ahonnan az oltárról elviszik a meztelen ősanya szobrait, és az Angyalvár tövében egyenesen a Teverébe dobják azokat. Rendőrségi búvárkommandósok kutatják át a folyómedret, majd a megtalált totemeket pápai bocsánatkérés keretében visszaadják a tulajdonosaiknak, mire katolikus főpapok egy csoportja eretneknek nyilvánítja a Vatikán urát, és tiltakozásra szólítják fel a katolikus tömegeket az egyház pogány kultuszaival szemben.

Nem, a történet nem az HBO pápasorozatának legújabb évadjából, vagy egy apokaliptikus thriller bevezető fejezetéből van, hanem az élet írta minden egyes fordulatát. Történt ugyanis, hogy idén október elején a nagy amazonasi erdőtüzek idején (emlékszünk a szalagcímekre: „Végveszélyben a Föld tüdeje”) Ferenc pápa környezetvédelmi szinódust hívott össze a Vatikánba. A résztvevők között amazonasi bennszülött törzsek képviselői is voltak, akik nemcsak tolldíszes öltözetükkel okoztak feltűnést a rendezvényen, hanem azzal is, hogy több színesre festett szobrot is magukkal hoztak. A meztelen, méhében gyermeket hordozó nőalakot a pápai fogadásra is elhozták a vatikáni palota kertjébe, ahol az egyházfő meg is áldotta az egyik szobrot, amelyet utána a szinódusnak otthont adó Santa Maria in Transpontina karmelita templomba szállítottak át, ahol más indián népművészeti tárggyal együtt az oltár előtt helyezték el.

Kíváncsi újságírók ezt követően megpróbálták megtudni, hogy milyen szobrokra is mondott Ferenc pápa áldást? Matteo Bruni vatikáni szóvivő általánosságban a népi vallásosság sajátos megnyilvánulásának igyekezett beállítani a fafaragványokat, mondván azok a termékenységet és az életet jelképezik sajátos eszközökkel. Nem szolgált pontosabb információkkal a szinódust szervező Pán-Amazonasi Egyházi Hálózat főtitkára, Mauricio López Oropeza sem.

A LifeSite nevű angol nyelvű katolikus portál azonban utánajárt, hogy a dél-amerikai vendégek minek is tartják a szobrot. „A bennszülöttek mindenben Isten jelenlétét látják, ezért, ha kivágnak egy fát valamilyen célból, akkor sírnak és a Földanya bocsánatáért esedeznek” – mondta az újságírónak a templomban az egyik aktivista. A templomban megszólaltattak egy olasz missziós nővért is, aki szerint a szobor a Dél-Amerikában Pachamama néven kultikus tiszteletben részesített „földanya-istenséget” jelképezi. Hozzátette: a bennszülöttek azért hajolnak meg a szobor előtt, mert „a Földanyát üdvözlik ezzel”. Egy szervező ehhez hozzátette, hogy a szobor – amelynek több másolatát is elhelyezték a templomban – egy bennszülött művésztől származik, akit arra kértek fel, hogy egy olyan alkotást készítsen, ami „a Földanyával, és Isten női vonásaival kapcsolatos, és megmutatja, hogy Isten az, aki védelmezi és táplálja az életet”.

Az Amazonas-szinódus keretében a Vatikáni Kertekben egy olyan ünnepséget is tartottak, amely a résztvevő katolikus egyházi személyiségek szerint szinkretista és pogány jellegű volt. Az eseményen sor került egy ünnepélyes faültetésre, amelyhez a földet az őserdőből hozták Brazíliából. Ednamar de Oliveira Viana, a brazíliai delegáció vezetője beszédében azt mondta, hogy „A faültetéssel azt fejezzük ki, hogy hiszünk a növekvő és gyümölcsöző életben, amely megelégíti a Földanya teremtésének éhségét. Ez visszavezet bennünket a kezdeteinkhez, és újra egybekapcsol minket az isteni energiával valamint megmutatja a visszavezető utat a Teremtő Atyához.”

A delegációvezető ezt követően elhelyezte a Pachamama-szobrokat a feldíszített fa tövében és a kíséretében lévőkkel együtt letérdelve meghajolt előtte. Az esemény után – amelyen maga Ferenc pápa is részt vett – de Oliviera Viana azt mondta: „A szinódus azért ültette ezt a fát, és azért gondozza azt, mert meghallotta és tiszteli az amazonasi népek hangját, akik szokásaikkal és tradíciójukkal az amazonasi termőföldben rejlő isteni jelenlét misztériumát képviselik.”

A pápa ugyan nem mondott beszédet a rendezvényen, de az esemény szervezői sajtóközleményt is kiadtak, amelyben megköszönték, hogy Ferenc pápa a Vatikáni Kertekben tartott faültetéssel a Teremtés Nemzetközi Imanapját is köszöntötte.

Müller bíboros az első parancsolat megsértéséről

A szobrok a rendezvény után Rómában, a karmelita templomban maradtak, ahonnan október 21-én hajnalban ismeretlenek elvitték azokat az oltárról. Nem maradt azonban titokban az, hogy mi történt a szobrokkal, mert az elkövetők egy videót is publikáltak a „Pachamamák utazásáról”. Mint kiderült, a szobrokat a római Angyalvár melletti hídra vitték, ahonnan egyesével a Tevere (Tiberis) folyóba dobták őket. A tiltakozó akció elkövetői egy kiáltványt is hátra hagytak, amelyben azt írták, hogy a tettüknek „egyetlen egy oka volt, mégpedig az, hogy a Megváltó Jézus Krisztust és a Szűzanyát, valamint mindenki mást, aki Krisztust követi, olyanok részéről éri támadás, akik az egyházunkhoz tartoznak. Ezt nem fogadjuk el! Nem maradunk többé némák, és cselekedni fogunk!” A levélben azt is bírálták, hogy a katolikus egyházban egyre gyakoribb az, hogy a misszionáriusok a bennszülötteket nem keresztelik meg, hanem hagyják a saját korábbi kultuszaikat folytatni, csak azt kérik tőlük, tegyék hozzá Jézus Krisztus nevét.

A fordulatos történet itt nem ért véget, mert a videó nyomán a Vatikán kérésére az olasz rendőrség búvárokkal felkutatta a folyóba dobott szobrokat, legalábbis hármat a vízbe került öt közül, és visszaszállította azokat a karmelita templomba. Az incidens miatt Ferenc pápa bocsánatot kért a dél-amerikai vendégektől. A szobrok körüli vita ezzel azonban nem csillapodott le: az osztrák kath.net hírügynökség beszámolója szerint több püspök jelezte, nem vesz részt a szinódus záró miséjén a Szent Péter Bazilikában, ha ott is kihelyezésre kerülnek a Teveréből kihalászott Földanya-szobrok.

A Pachamama-szobrokat végül nem vitték be a bazilikába. A vatikáni sajtóiroda igazgatóhelyettese, Cristian Murray elmondta, hogy azokat a szinódus üléstermében hagyták. Ugyanakkor a katolikus gloria.tv híroldal szerint a Földanya-kultusz a zárómisén is megjelent. Mint írják, „a szertartás felajánlás részében laikus hívek bort, kenyeret és egy tál amazonasi zöldnövényekkel teli földet vittek Ferenc pápához, amely a mise végéig az oltár mellett maradt.”

Gerhard Müller német konzervatív bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa élesen bírálta az Amazonas-szinódus „innovációit”, és védelmébe vette azokat a katolikus aktivistákat, akik a folyóba dobták a szobrokat. A bíboros szerint a „legnagyobb hiba az volt, hogy a bálványokat bevitték a templomba, és nem az, hogy kihozták őket onnan. Hiszen Isten törvénye, az első parancsolat szerint a bálványozás főbenjáró bűn. Nem lehet őket bekeverni a liturgiába. Lehet, hogy a kidobásuk az emberi törvények ellen van, de a templomba való bevitelük halálos bűn, és bűncselekmény az isteni törvény ellen. Lényeges különbség van ebben. Ezért tehát rosszabb, hogy bevitték azokat a templomba, mint az, hogy kihozták őket onnan” – nyilatkozta Müller bíboros az EWTN televízióban.

Időközben felfedte magát a Facebookon a tiltakozó akció egyik elkövetője, az osztrák Alexander Tschugguel is. A magát katolikus életvédőként bemutató fiatalember nyilatkozott a kath.net hírportálnak, és elmondta, azt követően határozta el a tettét, hogy a szinóduson hallott a Vatikáni Kertben lezajlott rituáléról. Ezt követően Rómába repült. „Biztosra akartam menni, hogy ezeket a bálványokat nem használják több templomban és egyházi célra. Szimbolikusan tehát az tűnt a legjobbnak, ha a Teverébe dobom őket.”

Tschugguel a tettét bírálóknak azt üzente, hogy nem a botrányokozás volt a céljuk: „Ezen az akción keresztül azt szerettük volna megmutatni a Szentatyának, hogy sok hívő nagyon erősen ragaszkodik az Egyház hagyományos tanításához, és hogy meg vannak győződve arról, hogy az továbbra sem veszítette el az érvényét.” Kilátásba helyezte, hogy a jövőben is előfordulhatnak hasonló tiltakozó akciók, ha újabb aggasztó jelenségekkel találkoznak: „Fontos, hogy az emberek újból megértsék Krisztus Urunk tanítását. Akkor biztosan szembe tudnak nézni a világ problémáival. Ha az Egyház megváltoztatja a tanítását a korszellem kedvéért, akkor a hívek elveszítik a fogódzójukat.” – mondta az osztrák katolikus aktivista.

Petíció a „pápai babonaságok” ellen

A Pachamama-botrány azonban még ezzel sem ért véget. November 9-én katolikus papok és laikus tudósok még élesebb nyilatkozatot adtak ki, amely a Tiltakozás Ferenc pápa szentségtörő cselekedetei ellen címet viseli. A nyilatkozatot néhány nap alatt több mint száz katolikus személyiség írta alá, köztük a pápa egyik legélesebb kritikusa, Carlo Maria Viganò érsek is, aki tavaly nyílt levélben lemondásra szólította fel az egyházfőt, mert szerinte Ferenc pápa öt éven át tudatosan védelmezett és tanácsadóként alkalmazott maga mellett egy olyan homoszexuális amerikai bíborost, aki sok száz fiatalt rontott meg, köztük kiskorúakat is.

A nyilatkozatban az aláírók többek között kifogásolják, hogy a pápa „a Pachamama pogány istennő bálványimádó és babonás tiszteletén vett részt” és meg is áldotta a bálványszobrot, amelyet utána egy körmenetben vittek a karmelita templom oltárához. Azt is felrótták a pápának, hogy miután katolikus hívek eltávolították a szobrokat a templomból, azokat visszavitette és bocsánatot is kért „a dél-amerikai hamis istenek imádóitól”.

Olvasson tovább: