Kereső toggle

Szakítópróba

Nyomás alatt az Iránnal üzletelő Európa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Trump nem csak ígérget. Elnöki rendeletben rögzítette, az Egyesült Államok kilép az iráni atomalkuból.

Donald Trump újabb beváltott választási ígérete, az iráni atomalkuból történő kilépés miatt tovább élesedik a konfliktus Európával, amiről hamar kiderül, hogy nem morális, hanem inkább pénzkérdés az egész.

A múlt héten hivatalosan is eldőlt, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó a továbbiakban tartani magát ahhoz a megállapodáshoz, amit még az Obama-kormány hozott tető alá Iránnal, öt ázsiai és európai ország közreműködésével. Amerika oldaláról a megállapodás felmondása azzal jár, hogy újra bevezetik azokat a szankciókat, amelyek Iránnal szemben fennálltak a megállapodás előtt. A döntés igen komoly nemzetközi felháborodást váltott ki a többi érdekelt részéről, amelyek mindenáron igyekeztek megakadályozni, hogy idáig „fajuljon” a helyzet.

Üzlet minden erkölcs felett

A Washingtonba látogató európai vezetők, például Angela Merkel vagy Emmanuel Macron olyan érveket sorakoztattak fel, amelyből a felületes szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy egy esetlegesen kirobbanó háborút és humanitárius katasztrófát igyekeztek elkerülni Trump győzködésével. A felszín alatt azonban egyből látszik, hogy nem morális, hanem kemény gazdasági érdekek mentén zajlik a huzavona, mivel senki sem akar önszántából lemondani a nehezen kialkudott, több milliárd eurós üzleti lehetőségekről.

Miközben az európai sajtóban arról vizionáltak, hogy az atomalku felrúgása akár a harmadik világháború kirobbanását is eredményezheti, John Bolton, Trump új nemzetbiztonsági tanácsadója egy egészen más aspektusra is felhívta a figyelmet. A tanácsadó vasárnap azt nyilatkozta az ABC csatorna This Week című műsorában, hogy „miért akarna bármilyen cég vagy annak részvényesei üzletelni a nemzetközi terrorizmus központi bankjával?” Az viszont már a hét elején kiderült, hogy az európai politikusok nem így tekintenek Iránra, hanem potenciális eszköznek tartják az amerikai gazdasági (és politikai) hegemónia ellensúlyozásához.

Az európai politikusok nagy többségét ugyanis nem befolyásolta az, hogy Irán 1979 óta mondhatni állami szinten támogatja a különböző terrorszervezeteket, és elképesztő mennyiségű pénzt fordít a közel-keleti országokban állomásoztatott proxihadseregére. Miközben olyan terrorszervezeteket pénzel évek óta, mint a palesztin Hamasz és a libanoni Hezbollah, a nyugat-európai gazdasági érdekek azt diktálták, hogy mindezek felett a felek szemet hunyjanak. Sőt, a különböző iráni politikusok nyilatkozatai, amelyek szerint Iránnak „váratlan lépései” is lesznek majd az Egyesült Államok kilépését követően, ugyancsak nem kongatták meg a vészharangot senki fejében. Pedig az ilyen megjegyzések akár azt is jelenthetik, hogy Irán „szükség szerint” katonai lépéseket is kész tenni amerikai (és nyilván izraeli, esetlegesen európai) létesítmények ellen. Legalábbis ezt üzeni a minap az iráni parlamentben vad kántálás kíséretében felgyújtott amerikai zászló. 

Kevés publicitást kap az a rengeteg üzleti megállapodás, amelyet az európai nagyvállalatok hoztak tető alá Iránban szinte már az országgal szembeni szankciók 2015-ös felfüggesztésének másnapján. Csak néhány zsíros megbízás a sok közül: a francia Total nevű olajvállalat 5 milliárd dolláros megállapodást kötött az iráni kormánnyal az iráni területeken földgáz kitermelésére, vagy az ugyancsak francia Airbus is több milliárd dollár értékben ad(na) el repülőgépeket az iráni légitársaságnak, amelyek szállítása éppen most kezdődött el.

Nem csoda tehát, hogy Emmanuel Macron kormányának pénzügyminisztere, Bruno Le Maire máris egyfajta „polgári engedetlenségre” biztatja a szerződést aláíró nyugat-európai államokat, azaz Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát. Azt hangoztatja, hogy „Európán belül együtt kell működnünk azért, hogy megvédjük az európai gazdasági szuverenitást”.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: