Kereső toggle

A kétállami megoldás dilemmája

Mit üzen a Gázai övezet?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az úgynevezett kétállami megoldás, vagyis a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti terület független Izraelre, illetve Palesztinára osztása a történelmi tapasztalatok alapján joggal kelt kétséget a helyi lakosok körében. Egy valódi „megoldásnak” mind az izraeliek, mind a palesztinok életminőségének javulását kellene eredményezni, ez azonban elég távoli célnak tűnik. Elég, ha megnézzük, mi történt Gázában az elmúlt tizenkét évben, amióta Izrael egyoldalú engedményt téve kivonult az övezetből.

2005 nyarán Izrael lerombolta gázai telepeit, és teljesen kivonult a területről. Az irányítást a Palesztin Hatóság (PA) vette át, amely ezzel egy időben kizárólagos fennhatóságot kapott Ciszjordánia főbb városai és környékük fö-lött is. 2006-ban azonban a Hamasz terrorszervezet megnyerte a választásokat, és a parlamenti többséget vesztett Fatahhal vívott véres utcai harcok nyomán a következő évben saját kormányt alakított a Gázai övezetben. Ennek köszönhetően, tulajdonképpen eleve nem kettő, hanem három állammal kellett számolni: Izrael mellett a Mahmúd Abbász vezette, Nyugati partnak is nevezett igazgatási körzettel és a Hamasz kontrollálta Gázával.

A kétállami megoldás körül bábáskodók szerint e két utóbbinak kellene egy független palesztin állammá olvadnia a PA égisze alatt. (Az elmélet szerint Izraelt középen egy folyosó „vágná ketté”, hogy a palesztinok tudjanak közlekedni a két terület között.) De milyen jövő vár egy olyan államra, amely már a születése előtt ennyire megosztott?

Hatalmas pénzek, borzalmas életszínvonal

A PA és a Hamasz folyamatos polgárháborúban áll egymással. Egymás ellehetetlenítésére a legváltozatosabb eszközöket is bevetik, mint például a politikai foglyok megkínzása és kivégzése, bérgyilkosságok, valamint az ellenfélhez kötődő szakmai vagy jótékonysági szervezetek betiltása. A PA ezeken túl rendszeresen megtorpedózza a gázaiak életszínvonalának emelésére szánt terveket, legutóbb például egy izraeli áramhálózat és egy modern kikötő kiépítését.

A hatalmi harc az alapvető szolgáltatások zavartalan működését is hátráltatja. Gáza elektromos ellátásának nagy részét Izrael adja, ezt azonban április óta jelentősen korlátozza a Palesztin Hatóság, mert azt követeli, hogy a Hamasz is járuljon hozzá a számlák kifizetéséhez.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább: