Kereső toggle

Észak-Korea tovább teszteli a világot

A türelem korszakának vége

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mike Pence amerikai alelnök felszólította Észak-Koreát, hogy ne „tesztelje” Donald Trump eltökéltségét, miszerint az Egyesült Államok akár katonai beavatkozással is válaszolhat az utóbbi időszak provokációira. Miután Phenjan nagyszabású katonai parádé keretében emlékezett meg Kim Ir Szen születésének 105. évfordulójáról, legutóbbi rakétatesztje ismét kudarccal végződött, aminek okáról figyelemre méltó elméletek láttak napvilágot.

Kim Dzsong Un öt évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta három nukleáris kísérletet és közel 50 ballisztikusrakéta-tesztet hajtott végre. Phenjan a becslések szerint tucatnyi atomfegyverrel és nemzetközi szinten is számottevő vegyi és biológiai fegyverek arzenáljával rendelkezhet, aminek közelmúltbeli bizonyítékául szolgál Kim Dzsong Un féltestvérének VX-ideggázzal történt meggyilkolása Malajziában. Észak-Korea az elmúlt hetekben ismételten fenyegetéseket tett közzé, melyek természetesen az Egyesült Államok ellen irányultak: egy nappal a Kim Ir Szen születésének 105. évfordulóját ünneplő nagyszabású katonai parádé előtt Phenjan közölte, hogy perceken belül meg tudná semmisíteni a Dél-Koreában található amerikai bázisokat, továbbá elítélte az Egyesült Államok „mániákus katonai provokációját”, vagyis Donald Trump elnök azon döntését, hogy a Carl Vinson repülőgép-hordozót a koreai-félszigethez irányította.

Mike Pence a két Korea határán. Nem érdemes tesztelni Trump eltökéltségét.
A katonai felvonulásra, melynek során Észak-Korea közszemlére tette fegyverarzenálját, a nyilatkozat másnapján került sor. Az ünnepség során a nézők háromféle  ballisztikus rakétát is megcsodálhattak, melyek közül a legújabb a becslések szerint legalább 6000 kilométer hatótávolságú. Emellett szintén először láthatta a nagyközönség a Pukguksong-2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, amit Észak-Korea idén februárban tesztelt, illetve a Pukguksong-1, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát, amelynek tesztelésére tavaly augusztusban került sor. Bemutatták továbbá a Scud-ER megnövelt hatótávolságú rakétát is, amivel Phenjan már akár a Dél-Koreában található amerikai katonai bázisokat is elérheti.

A katonai parádé másnapján Phenjan újabb sikertelen rakétatesztet hajtott végre, amely már a harmadik volt idén március óta. A kudarc különösen kínos az észak-koreai diktátor számára, hiszen az amerikai repülőgép-anyahajó közeledtével puszta erőfitogtatásként mutatták volna be a ballisztikus rakéta működését, ami rövid időn belül megsemmisült. (Pontosan egy évvel ezelőtt hasonló kudarcban volt része Kim Dzsong Unnak, amikor egy 4000 kilométer hatótávolságú Musudan rakétát próbált tesztelni.) A balul elsült erődemonstráció nyomán azonnal megindultak a találgatások, vajon mi okozhatta a sikertelenséget.

Sir Malcolm Rifkind volt brit külügyminiszter érdekes elmélettel állt elő a BBC-nek adott nyilatkozatában. Rifkind szerint elképzelhető ugyan, hogy a rakétarendszer nem volt elég működőképes, másrészt viszont az sem kizárható, hogy az Egyesült Államok hiúsította meg a kísérletet kibertámadással – hiszen Barack Obama még 2014-ben rendelte el elektronikus hadviselés alkalmazását az észak-koreai rakétafejlesztések akadályozására. Ugyan hivatalosan sosem erősítették meg az Egyesült Államok kiberprogramjának eredményeit, az tény, hogy annak elindítása óta megnőtt a sikertelen rakétatesztek aránya.

Eközben Dél-Koreában célegyenesbe érkezett a választási kampány, hiszen a kormányválságot követően május 9-én adhatják le voksukat az ország lakosai. Természetesen Észak-Korea fegyverkezése és legutóbbi fenyegetései előkelő helyen szerepelnek a kampányban: az egyik vezető elnökjelölt például arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik külföldi ország se hozzon háborút a koreai félszigetre, mire Dél-Korea jelenlegi vezetői válaszul azzal igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, hogy az Egyesült Államok nem hajtana végre megelőző csapást Észak-Korea ellen Szöul beleegyezése nélkül. A déliek ennek ellenére attól tartanak, hogy Donald Trump a szíriai katonai beavatkozás után Phenjan nukleáris fenyegetőzésére is hasonló megoldást javasolhat. Szakemberek szerint ugyan nem kétséges, hogy Dél-Korea megnyerné a háborút Amerika segítségével, viszont sokan arra számítanak, hogy egy katonai konfliktus során a tízmilliós lakosú Szöul borzalmas csapásokat szenvedne el.

A legutóbbi, sikertelen rakétakilövésre egyébként néhány órával az előtt került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök Szöulba érkezett volna, hogy megkezdje tíznapos ázsiai körútját. Pence – a közelmúltbeli szíriai és afganisztáni katonai beavatkozásokra utalva – azt üzente Észak-Koreának, hogy a „stratégiai türelem korszaka véget ért”, és  „jobban tenné, ha nem tesztelné” Donald Trump eltökéltségét. Pence figyelmeztetésére Han Szong Rjol észak-koreai külügyminiszter-helyettes azzal reagált, hogy a jövőben is heti, havi és éves rendszerességgel fognak végrehajtani rakétateszteket, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Államok katonai lépéseket tesz, átfogó háború várható.

Kína és Oroszország sokkal visszafogottabban fogalmazott a térségbeli feszültséggel kapcsolatban: a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov önmérsékletre és a provokatív lépésektől való tartózkodásra intette a feleket, Kína pedig egyenesen tiltakozott egy amerikai megelőző csapásnak a gondolata ellen, hangsúlyozva, hogy azt a saját biztonságára irányuló fenyegetésnek tekintené.

Miközben egyre nő a feszültség Észak-Korea nukleáris fegyverkezése miatt, Kína bejelentette, hogy növekedett Phenjannal folytatott kereskedelme, bár állításuk szerint tartják magukat az ENSZ által meghatározott szankciókhoz, és például szenet nem vásárolnak az elnyomó rezsimtől. Ennek ellenére Észak-Korea Pekinggel folytatja kereskedelmének közel 90 százalékát, ezért Trump Kínán keresztül próbálhat majd meg gazdasági nyomást helyezni Kim Dzsong Unra, hogy felhagyjon nukleáris ambícióival. Ezt bizonyíthatja, hogy a Global Times kínai állami újság arról számolt be a közelmúltban, hogy Peking nemcsak a szén-, hanem az olajkereskedelemre vonatkozó korlátozásokat is bevezethet a jövőben, amennyiben Észak-Korea újabb atombomba-kísérletet hajtana végre; az Air China légitársaság pedig felfüggesztette Phenjanba irányuló repülőforgalmát. Ugyanakkor a kínai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy – az Egyesült Államok elvárásaival ellentétben – nem fogják szankciókkal destabilizálni Észak-Koreát és annak kormányát, illetve nem helyeselnék azt sem, ha más országok további büntetőintézkedéseket vezetnének be. Ennek ellenére Kína igyekszik az Egyesült Államokkal jó kapcsolatot ápolni. Amerikai tisztviselők állítása szerint a közelmúltban példátlan lépésre került sor a két ország között, amikor a felek megállapodtak abban, hogy hírszerzési információkat osztanak meg egymással Észak-Korea fegyverszállítmányaival és más, illegális tevékenységeivel kapcsolatban.

A japán média talán még a dél-koreainál is borúlátóbb, hiszen már a lehetséges vészforgatókönyveket tárgyalta az elmúlt napokban, azt állítva, hogy háború esetén a kormány fontolgatja a Dél-Koreában tartózkodó 57 ezer állampolgárának evakuálását. Shinzo Abe japán miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Phenjan szarin ideggázt tartalmazó rakétákat fejleszthet ki. Szakemberek szerint viszont ennél sokkal nagyobb probléma, hogy az észak-koreai atomkísérletek helyszínéről készített műholdfelvételek tanúsága szerint Kim Dzsong Un elrendelheti a közeljövőben a hatodik földalatti nukleáris kísérleti robbantást, melynek végcélja nukleáris robbanófej kifejlesztése, amit olyan interkontinentális rakétákra helyeznének, melyek már nem pusztán Dél-Koreát vagy az Egyesült Államokat, hanem bármilyen célpontot el tudnának érni bolygónkon.

Olvasson tovább: