Kereső toggle

Bosszú Szíriáért

Összefogtak a szentpéterváriak a metrómerénylet után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kirgiz öngyilkos merénylő robbantott a szentpétervári metrón április 3-án. A Szennaja Ploscsagytól a Műszaki Főiskola felé tartó szerelvényen 14 ember vesztette életét, ötvenen sérültek meg. Másnap estére azonosították az áldozatokat, és nyilvánosságra hozták az elhunytak neveit: van köztük 12 éves diáklány és 71 éves nyugdíjas is. Az eset pontosan aznap történt, amikor az orosz elnök szentpétervári tartózkodása miatt fokozott biztonsági intézkedések voltak életben.

A merénylet utáni órákban az egész városban leállt a metró, a közlekedés teljesen megbénult a dugók miatt. A lakosság együttes erőfeszítésének köszönhetően a leginkább elérhető orosz közösségi oldalon, a VKontaktén létrehoztak egy folyamatosan megújítható táblázatot arról, ki hol tud utasokat felvenni, és hova tudja eljuttatni őket. A Gazpromnyefty benzinkúthálózatán ötszáz rubelig díjmentesen tankolhattak az önkéntes sofőrök, a helyi érdekeltségű vasút pedig ingyenes jeggyel segítette a merényletet követő közlekedési nehézségek megoldását. A lapunknak nyilatkozó szentpétervári Ljudmila Korin elmondása szerint nagyon sokan önként segíteni kezdtek, mindenki abban, amiben tudott. Korin elmondta, hogy voltak olyan vendéglátóhelyek, ahol ingyen megvendégelték az embereket.

Az áldozatok azonosítása hosszú időt vett igénybe. Közöttük volt egy Maxim Arisev nevű kazah fiatalember, aki a Szentpétervári Állami Közgazdaságtudományi Egyetem informatikus hallgatója volt. Az első hírek között az szerepelt, hogy ő maga lehetett az elkövető, mivel a robbanás epicentrumához közel találták meg.

A hatóságok azonban hamar cáfolták ezt az értesülést, mint ahogy az a hír sem bizonyult igaznak, amely szinte azonnal közölte egy kaukázusi férfi fotóját, mint elkövetőét. A férfi, amikor meglátta a képét a médiában, azonnal önként jelentkezett a rendőrségen, hogy igazolja magát. Azóta azonosították azt a kirgiz férfit, aki alaposan gyanúsítható a merénylet elkövetésével: az 1995-ös születésű Akbarzson Dzsalilov lehet az öngyilkos akció elkövetője.

A felrobbant bombán kívül egy táskába rejtett pokolgépet is felfedeztek egy másik helyszínen. Dzsalilov ugyanis a robbantást megelőzően megpróbálta működésbe hozni ezt a bombát, azonban ez nem sikerült, elhelyezte azt egy pad alatt a Vosztannaja téren. Ezt később a metró alkalmazottja megtalálta, és ameddig a tűzszerészek a hatástalanításával voltak elfoglalva, a merénylő az alagútban működésbe hozta a hátizsákjába rejtett szerkezetet.

Április 4-én Szentpéterváron háromnapos gyászt hirdettek, és az egész országban megemlékezéseket tartanak a merénylet áldozatainak emlékére. Egyes feltételezések szerint a merénylet elkövetője az Iszlám Állam terroristája volt, aki Oroszország szíriai beavatkozását akarta így megtorolni. Más elemzők szerint az akció kifejezetten demonstratív volt, mint Borisz Nyemcov lelövése a Kreml tövében: Putyin szentpétervári tartózkodása miatt a városban megerősített biztonsági intézkedések voltak érvényben, és ennek dacára sikerült végrehajtani a terrorcselekményt.

Az áldozatok között számos fiatal és diák volt, köztük Dilnara Alijeva azeri származású diáklány. A Meduza orosz portál megszólaltatta egyik osztálytársát, aki elmondta, hogy Dilnara, aki pszichológusnak készült, éppen tanítás után szállt fel a metróra. Az események után mindenki elkezdte hívni a diáktársait, csak egyedül Dilnara nem vette fel a telefont. Késő este tudták meg, hogy a lány fél órával a kórházba szállítása után meghalt.

Rajta kívül szintén az orvosi ellátást követően halt meg egy ötvenéves tanárnő. Róla is a közösségi oldalakon jelent meg az az információ, hogy testével takarta el lányát, aki túlélte a robbantást – lapzártánk idején még az intenzív osztályon kezelik. A merénylet után a metróvezető gyors reakciójának köszönhetően menekültek meg az emberek. A férfi az Interfaxnak elmondta, hogy nem volt pánik az utasok között. Hallotta a robbanást és látta a port, ekkor azonnal felvette a kapcsolatot a diszpécserrel, majd az ilyen helyzetekre kidolgozott forgatókönyv szerint lassan kivezette a metrót a következő állomásra. Szerencséjére a Műszaki Főiskola állomáson éppen volt néhány szakember, akik segítettek a műszaki mentésben. A merénylet következményeit gyorsan felszámolták, másnap a metró öt vonalából hármon meg is indult a közlekedés. Ugyanakkor mindenképpen felmerül a kérdés, hogy történhetett ekkora merénylet azon a napon, amikor a városban Putyin elnök találkozott a belorusz elnökkel. Putyin még aznap kegyeletét rótta le az áldozatok emléke előtt, a részvéten kívül egyéb nyilatkozatot eddig nem tett.  Egyes ellenzéki elemzők (mint Sztanyiszlav Belkovszkij, vagy Vlagyimir Kara-Murza) úgy gondolják,  hogy a merénylet alapot fog adni további represszív törvények megalkotására, és a szabadságjogok további korlátozására.

Olvasson tovább: