Kereső toggle

Jöhet az európai szuperállam

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyáltalán nem kizárt, hogy egy új európai szuperállam megalapításának első lépéseit jelenti a német, a francia, az olasz és a luxemburgi törvényhozás vezetőjének római kiáltványa és a német, francia, olasz és spanyol állam- és kormányfők jövő heti, versailles-i csúcstalálkozója. Európa történelmi napokat él át, az unió magországai rövidesen hozzáláthatnak a nemzetállamokat lebontó „kétsebességes Európa”-projekt beindításához.

Hatvan éve Róma adott otthont az európai integráció első lépését jelentő szerződés aláírásának. Most az olasz fővárosban négy európai ország törvényhozási vezetője találkozott, akik aláírtak egy kiáltványt, amiben a kétsebességes Európa, azaz a magországok gyakorlatilag teljes integrációja mellett érvelnek. Nem zárható ki, hogy a Claude Bartolone, a francia Nemzetgyűlés elnöke, Laura Boldrini, az olasz parlament elnöke, Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke, és Mars Di Bartolomeo, a luxemburgi Képviselőház elnöke által jegyzett kiáltványra utólag az Európai Egyesült Államok felé vezető út döntő lépéseként fogunk emlékezni.

Róma 60

A római szerződés Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok által létrehozott nemzetközi szerződés, amelyet Rómában írtak alá 1957. március 25-én, és 1958. január 1-jén lépett hatályba, létrehozva ezzel az Európai Gazdasági Közösséget.

A mai Európai Unió megteremtése felé vezető út első lépésének tekintett római szer­ződés aláírásának hatvanadik évfordulóján ünnepi EU-csúcs lesz, ám az integráció elmélyítésének hívei addig sem tétlenkednek. A hatvanadik évfordulóra készülve Franciaország, Olaszország, Németország, Luxemburg törvényhozásának vezetői összeültek Rómában, és drámai hangú kiáltványt hoztak nyilvánosságra a La Stampa nevű olasz lapban, melynek lényege, hogy itt az ideje létrehozni az Európai Egyesült Államokat, az európai országok föderális szervezetét. „Egyértelmű, hogy ez az ünnepi alkalom sokkal többet kíván, mint egy történelmi esemény felidézését. Az évforduló az európai törekvések legkritikusabb szakaszában talál minket” – fogalmaz a kiáltvány, amely szerint a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek növekedése „termékeny talajt jelent a populista, nacionalista, mi több, idegengyűlölő mozgalmaknak”.

Ebben a helyzetben a négy házelnök úgy döntött, nem vár arra, hogy minden európai uniós állam egységesen felsorakozzon a kezdeményezésük mögött, hiszen, mint állítják, sokakat megbéníthat a félelem, vagy óvatosságra inthetnek a közelgő választások egy ilyen lépés megtételére. „Ilyen helyzetben nem engedhetjük sem a félelemnek, hogy megbénítson bennünket, sem pedig az aggodalomnak a több országban éppen közelgő választások miatt. Most kell cselekednünk, mielőtt még túl késő lenne” – írják.

A föderáció felé

A kiáltvány szerint bizonyos tagállamok részéről  „megvan a készség egy szorosabb együttműködésre, ám nincs egységes álláspont az Európai Unió parlamentjei között”.

Azt állítják, hogy azok a kihívások, amelyekkel Európa ma szembenéz, nem oldhatók meg az államok egyéni fellépésével: „Európa semmilyen vonzerőt nem tud gyakorolni a fiatalokra, ha nem nyújt számukra távlati szempontból is megbízható munkalehetőségeket. Legyen bátorságunk megosztozni az önállóságunkon számos olyan területen, amelyekben különálló államként immár teljesen hatástalan és bukásra ítélt a fellépésünk: a klímaváltozástól az energiapolitikáig, a pénzügyi piacoktól a bevándorlással kapcsolatos rendelkezésekig, az adócsalásoktól a terrorizmus elleni küzdelemig.”

„Az európai álom védelmében” tehát olyan lépésre szánták el magukat a törvényhozási vezetők, amiben nem jelenthet akadályt egyes országok ellenállása vagy fenntartásai az önállóságuk feladásával kapcsolatban. Voltaképpen azt javasolják, hogy akár a tagállamokkal szemben is védjék meg az európai törvényhozások az elmúlt hatvan év integrációját.

Sorsdöntő csúcs Versailles-ban

Nemcsak a törvényhozási vezetők készülnek a március 25-ei évfordulóra. A Nagy-Britannia távozása utáni Európai Unió négy legbefolyásosabb országának állam- és kormányfői, vagyis François Hollande francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Mariano Rajoy spanyol, valamint Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök március 6-án a franciaországi Versailles-ban találkoznak. Nem titkolják, hogy az egyenlők közt egyenlőbbeknek tartják magukat, illetve országukat, és még ha megfogalmazásukban valamivel több önmérsékletet igyekeznek is mutatni jelentőségüket illetően, mint a római négyes, azt ők sem rejtik véka alá, hogy olyan fontos döntések állnak Európa előtt, amelyeket alkalom­adtán, a cél érdekében akkor is meg kell hozni, ha nem sikerül az összes tagállamnak egyhangú megállapodásra jutnia.

Az európai politikusok nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok, köztük Magyarország véleményétől függetlenül elszánták magukat a mélyebb integráció, azaz a kétsebességes Európa elindítására – az Európai Egyesült Államokból kimaradó jelenlegi uniós tagországok szerepe a gazdasági együttműködésre korlátozódhat a jövő Európájában.

Barack Obama szerepében: Ferenc pápa

Az unió 28 vezetője már a hatvanadik évfordulóra tervezett találkozó előtti napot is együtt tölti majd. Ferenc pápa fogadja őket március 24-én, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét. A pápa több ízben kifejezte már a kontinens jövője felett érzett aggodalmát, többek között elöregedettnek és kiégettnek nevezte a brüsszeli vezetést. A Daily Express egyenesen divine interventiont, „isteni beavatkozás”-ra való igényt emleget Európa helyzete kapcsán az európai vezetők körében, akik számára eddig Obama elnök jelentette az „erkölcsi iránytűt”, az ő helyére léphet most Ferenc pápa.

A római szerződéssel és Európa jövőjével kapcsolatban tehát heves vita várható a tagországok vezetői között, ehhez igyekeznek majd az egy nappal korábban tartott pápai látogatás során erőt meríteni. Az angol lap Joseph Muscat máltai miniszterelnök, az EU Tanács jelenlegi soros elnökének szavait idézi: „Úgy vélem, Ferenc pápa a világ első számú vezetője, aki a jelenlegi körülmények között rendelkezik azzal a képességgel és vízióval, hogy kimondjon olyan dolgokat, amelyek túlmutatnak az olyan nyilvánvaló és közhelyes dolgokon, amiket mi, politikusok mondogatunk.”

Olvasson tovább:

  • Észak-Korea útja a nagyhatalommá válásig

    Hogyan jutott el odáig az okkal lenézett phenjani rezsim, hogy katonai nagyhatalommá vált? Mi volt a fegyverkezés ideológiai háttere? És mihez kezdhet a nemzetközi közösség Kim Dzsong Un rendszerével? Két fontos évfordulót ünnepelt áprilisban Észak-Korea, mindkettőt jelentős katonai erődemonstráció...
  • Jöhet az újabb „együttélés” Franciaországban?

    Történelmi eredményt hozott a francia elnökválasztási verseny első fordulója, hiszen a hagyományos politikai váltógazdaság jelöltjei be sem kerültek a második fordulóba, ahova a centrista Emmanuel Macron és a nacionalista Marine Le Pen jutottak tovább. Ez gyakorlatilag egy politikai földrengéssel...
  • May robbantott

    Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniá­ban – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le. Theresa May teljesen váratlanul döntött a választások kiírásáról. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány...