Kereső toggle

Burkinivita - A mosolygós saría és a köztársaság törvényei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megsemmisítette a francia Legfelsőbb Bíróság a muszlim nők által viselt, teljes testet elfedő tengerparti ruhadarab, a burkini viselésére vonatkozó tilalmat, melyet csaknem harminc francia településen vezettek be július eleje óta – az érintett polgármesterek közül azonban többen máris bejelentették, hogy készek megszegni a rendelkezést. A burkini betiltása nagy botrányt kavart és élénk vitát indított el az öltözet viselését támogatók között, akik szerint az intézkedés iszlamofób és a kulturális imperializmus megnyilvánulása, valamint azok között, akik szerint szükség lenne az új szabályra az ország biztonsága és az állam szekuláris jellegének megőrzése érdekében.

Hiába vezetett be burkinitilalmat David Lisnard cannes-i polgármester, hiszen a francia Legfelsőbb Bíróság csaknem 30 másik polgármesterrel együtt felszólította, hogy tartsa magát a bírósági döntéshez, amely megsemmisítette a muszlim női fürdőruházatra vonatkozó tiltást. Lisnard korábban hangsúlyozta, hogy az intézkedés bevezetésével városának biztonságát kívánta elősegíteni az érvényben lévő szükségállapot ideje alatt is. A polgármester hozzátette: a burkini „vallási hovatartozást” fejez ki, miközben a vallási épületek terrortámadások célpontjai Franciaországban.
A helyzet érdekessége, hogy a nizzai bíróság korábban helybenhagyta a cannes-i burkinitilalmat arra hivatkozva, hogy a muszlim nők által viselt fürdőruha viselése sérti azt a törvényt, amely tiltja, hogy vallási okokra hivatkozva az állampolgárok elhagyják a közös szabályokat. A nizzai bíró indoklásában hozzátette: az intézkedés bevezetésére a szükségállapot, illetve az egy hónappal ezelőtti terrortámadás miatt került sor.
A Közösség a Franciaországi Iszlamofóbiával Szemben (CCIF) ennek ellenére bejelentette, hogy másodszor is fellebbez a tilalom ellen, és meg is nyerte a Human Rights League-gel közösen indított pert a Legfelsőbb Bíróságon.
A bírák egyébként arra hivatkozva semmisítették meg a tiltó rendeletet, hogy az „súlyosan és illegálisan csorbítja az alapvető szabadságjogokat”. A döntés ellenére Nizza, Frejus és a korzikai Sisco város polgármesterei kijelentették, hogy továbbra is fenn fogják tartani a burkini tengerparti viselésének tilalmát. Lionnel Luca, Villeneuve-Loubet polgármestere szerint – aki szintén betiltotta a burkinit városában – a vita nem másról szól, minthogy „el kell döntenünk, hogy a saríatörvénykezés mosolygós, barátságos verzióját szeretnénk-e tengerpartjainkon, vagy hogy a köztársaság szabályai érvényesüljenek”. A burkinitiltással kapcsolatban a legtöbb vezető politikus is megszólalt, hiszen időközben elindult a jövő évi francia elnökválasztási kampány, melynek során Nicolas Sarkozy és Manuel Valls is a szélsőjobboldali Nemzeti Front táborából igyekszik szavazókat maga mellé állítani nyilatkozataival (lásd kapcsolódó cikkünket).
Németországban szintén nagy vihart kavart, hogy a Kereszténydemokrata Párt (CDU) augusztus 19-én bejelentette: betiltanák a burka és a teljes arcot fedő kendők viselését az iskolákban, az egyetemeken, a tömegmegmozdulásokon, a bíróságokon és a köztisztviselők között. A burkini tilalma ugyan nem szerepelne a terrorellenes intézkedések között, de a nyolc német tartományi belügyminiszter által kidolgozott javaslatcsomag ismét bevezetné azt a 2014-ben eltörölt szabályt, amely kötelezte az unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeit, hogy válasszanak szüleik állampolgársága vagy a német állampolgárság között, amint nagykorúvá válnak.
A német kormány megosztott a törvényjavaslattal kapcsolatban, hiszen bár Angela Merkel kancellár álláspontja szerint „egy teljesen elfátyolozott nőnek szinte egyáltalán nincs esélye arra, hogy sikeresen integrálódjon a német társadalomba”, Sigmar Gabriel alkancellár véleménye szerint viszont a burka betiltása nem segíti elő a terrorizmus elleni harcot. Thomas de Maiziere belügyminiszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a burka „nem tartozik kozmopolita országunkba”, és a teljes arcot eltakaró ruhadaraboknak „nincs helyük társadalmunkban”.
A tiszavirág-életű burkinitilalomnak egy haszonélvezője biztosan van: a fürdőruha megálmodója, a libanoni–ausztrál Aheda Zanetti ugyanis azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a ruhadarab nem az elnyomást, hanem a szabadságot és az egészséges életmódot népszerűsíti, ez az oka annak, hogy a július elején bevezetett franciaországi burkiniviselési tilalom óta 200 százalékkal megugrott a termék iránti online kereslet.

Kendőtörvények Európában

Franciaországban 2004 óta tilos muszlim fejkendő viselése a közintézményekben. Európában Párizs tiltotta be elsőként a teljes arcot eltakaró kendőt 2011 áprilisában. Belgiumban szintén 2011-ben tiltották be a teljes arcot eltakaró kendőt és minden olyan ruhadarabot a nyilvános helyeken, melyek elrejtik viselőjük személyazonosságát. Hollandiában tavaly óta részleges tiltás van érvényben, a kormányzati épületekben, kórházakban, iskolákban és a tömegközlekedési eszközökön tiltott az arcot eltakaró kendő viselése. Svájcban egyetlen kantonban, Ticinóban nem engedélyezik a teljes arckendő és más, az arcot is eltakaró fejfedő viselését. Spanyolországban kizárólag Katalónia némely területein van érvényben tilalom az olyan fejfedőkre vonatkozóan, melyek elrejtik viselőjük arcát. Olaszországban nincs országos szintű tiltás, de 2010-ben többször bírságot szabtak ki olyan ruhadarabok viselése miatt, amelyek akadályozták a személyazonosság megállapítását.

Olvasson tovább: