„Ez az edző döntése… Ha van egy olyan játékosa, akinek nincs helye a csapatban, ahelyett, hogy a kispadon vagy a lelátón tartaná, jobban teszi, ha engedi egy másik csapatnál játszani, és akkor tér vissza, amikor szüksége lesz rá” – fogalmazott Ponta a bejelentésével kapcsolatban. Arra a kérdésre, mi történik, ha a PSD vezetése úgy dönt, átengedik a PRU-nak, annyit válaszolt: tárgyalnak róla.
„Victor Ponta népszerűsége szinte érthetetlen módon növekedett az elmúlt időszakban, majdnem népszerűbb, mint miniszterelnökként” – mondja Ferenczi Zsolt háromszéki politológus. A választók tisztelik lemondása miatt, és úgy gondolják, azért emelnek ellene újabb és újabb vádakat, mert így akarják kivonni a politikai életből, pedig az országnak éppen egy ilyen politikusra volna szüksége az eddig nagyon gyenge teljesítményt nyújtó szakértői kormány helyett. A baloldal Pontával népszerű, míg a kihívók, a nemzeti liberálisok nem tudnak érdemben megszólítani új társadalmi réteget, így komolyan le vannak maradva a decemberi választások finise előtt, állítja Ferenczi a román belpolitikai helyzet kapcsán.
A volt miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy hajlandó átigazolni, de a december 11-ei választásokon inkább a PSD listáján szeretne elindulni és mandátumhoz jutni. Ponta számára fontos a parlamenti tagság, hiszen a már meglévő korrupciós vádak mellé éppen a múlt héten kapott egy újabbat a nyakába – ezúttal politikai befolyásával való visszaéléssel és pénzmosásban való bűnsegédlettel gyanúsítja a DNA ploiesti kirendeltsége. Az ügy Tony Blair korábbi brit miniszterelnök 2012 márciusában tartott bukaresti előadásával függ össze. A rangos szónok tiszteletdíjára és a konferencia megszervezésére fordított pénz állítólag a PSD egyik politikusától származott, aki a gyanú szerint így „vásárolt” magának befutó helyet Victor Ponta akkori pártelnöknél a 2012-es parlamenti választásokra. A DNA közleménye nem nevesíti a brit politikust, viszont részletesen leírja, miként használta Ponta a politikai befolyását „jogosulatlan előnyszerzésre”, hogy a választási évben egy nemzetközi hírű személyiség társaságában mutatkozva politikai tőkére tegyen szert. A DNA szerint Ponta egy Prahova megyei választókerületben ígért befutó parlamenti helyet egy meg nem nevezett üzletembernek
az illegális pártfinanszírozásért, aki cégein keresztül 220 ezer eurót játszott át a konferenciát szervező alapítványnak. A román sajtó értesülései szerint a DNA Sebastian Ghita médiamágnást, Prahova megyei képviselőt gyanúsítja azzal, hogy így vásárolta meg parlamenti mandátumát.
Ponta számára más nem maradt, csak az előre menekülés, ezért lebegtette meg az átigazolás lehetőségét. Liviu Dragnea, a PSD vezetője erre reagálva kijelentette: megkeresi Pontát, hogy felkérje, működjön közre a Szociáldemokrata Párt kampányában, illetve kormányzati programjának kidolgozásában. „Victor Ponta a PSD egyik legértékesebb embere… A PSD-nek szüksége van Pontára, és Romániának is szüksége van rá” – fogalmazott Dragnea.
Ponta a múlt héten ismerte el, hogy tanácsokkal segítette a szélsőségesen magyarellenes PRU alapítóját, Bogdan Diaconut, aki az ő tanácsára lépett ki a PSD-ből, hogy létrehozza a pártot. „Diaconut én hoztam annak idején a PSD-be, és én kértem meg, hogy távozzon a pártból, amikor túltolta a magyar ügyet. Bogdan azóta nagyon sokat tanult” – nyilatkozta a volt kormányfő, hozzátéve: szerinte Romániának és a PSD-nek is szüksége van egy nacionalista pártra. „Modern, szélsőségektől mentes nacionalista pártra gondolok. Nem vagyunk Le Penék helyzetében, mert nincsenek nálunk migránsok” – magyarázta. Bogdan Diaconu éppen a napokban jelentette be, hogy a PRU saját frakciót kíván alakítani a csütörtökön kezdődő parlamenti ülésszakban. A politikus arra alapozza frakcióalapítási ambícióit, hogy az utóbbi héten tucatnyi parlamenti képviselő igazolt át a pártjába. Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus szerint olyan, bűnvádi eljárás alatt álló politikusok próbálnak így újabb mandátumhoz jutni az év végi parlamenti választásokon, akiknek korábbi pártjuk nem biztosított befutó helyet a jelöltlistán.
Kolumbán szerint a pártvándorokból álló, doktrína nélküli, populista román politikai elit létrejötte nem újdonság az országos politikában.
A két világháború között ugyanez az elkötelezetlen érdekpolitika jellemezte a román belpolitikát. Bár a pártváltást a román törvények nem büntetik, azért az mégis „politikai korrupciónak”, ha úgy tetszik: árulásnak számít, de a választók megbocsátanak, nem számít skandalumnak egy ilyen lépés. Azt mondják, tegye, ha így tud boldogulni.
2016. 09. 16. (XX/37)
