Kereső toggle

Keresztényellenes orosz terrortörvény

Totális kontroll

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Valószínűleg a Szovjetunió szétesése utáni korszak legkártékonyabb törvényét fogadta el az orosz törvényhozás a közelmúltban, és az egyébként több ponton alkotmányba ütköző csomagot az elnök a múlt héten alá is írta. A „terrorellenes” intézkedések lényege a totális megfigyelés és a polgári szabadságjogok teljes leépítése, többek között a vallásszabadság egyik fontos eleme, a missziós tevékenység betiltásával.

A törvény előterjesztője, Irina Jarovaja a terrorizmus és a szélsőségek elleni fellépés jegyében olyan csomagot állított össze, amely egy sor bűncselekményre nézve megemeli a kiszabható büntetést, több esetben korlátozza az ország saját polgárainak ki- és beutazását, kötelezi a mobil- és internetszolgáltatókat a teljes adatforgalom fél évig történő tárolására (az összes polgár összes telefonhívásának, adatforgalmának, kép- és hanganyagának megőrzésére), lehetővé teszi a terrorizmussal és szélsőségességgel vádolt személyek állampolgárságtól való megfosztását, és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegeti a jelentéstevést elmulasztókat (azaz ha valakinek tudomására jut egy bűncselekmény terve, de nem jelenti a hatóságnak, az büntethető). A törvényt éles kritikával illette a duma jogi bizottsága, az államfő emberi jogi tanácsa, a kommunisták frakciója és a sajtó is, a polgári szabadságjogok több ponton történő megsértése miatt. Ennek ellenére a parlament mindkét házában megszavazta a kormánypárti többség, és az államfő is aláírta. A törvény ellenzőinek legfőbb érve, hogy az állam így nemcsak a kockázatosnak ítélt személyeket, hanem az ország mind a 146 millió polgárát potenciális terroristaként kezeli és megfigyeli majd.
A törvény megvalósítása az orosz postának 500 milliárd rubeljébe (körülbelül 2200 milliárd forint) fog kerülni, tekintettel arra, hogy minden egyes postai csomagot át kell vizsgálni mérgező anyagok, kábító- és robbanószerek, valamint fegyver, állat, pénz és élelmiszer tekintetében. Az informatikai szolgáltatók duplájára-triplájára kényszerülnek emelni az áraikat, mert tárhelyeiket körülbelül háromszázhatvanszorosára kell bővíteniük, amit 2,2 trillió rubeles beruházással lehet csak megvalósítani. A mobilszolgáltatók mindegyike tiltakozott a törvénycsomag elfogadása előtt, de a Jarovaja által vezetett nemzetbiztonsági bizottság egyetlen érvet sem fogadott el az iparág szereplőitől.
A mobil- és internetszolgáltatóktól eddig befolyó nyereségadók viszont kiesnek majd, mert a megkövetelt bővítéseket az eddig nyereségesen működő vállalatok csak úgy tudják megvalósítani, ha a tarifaemelések ellenére is óriási veszteségeket könyvelnek el. Jelen pillanatban az országban nem is állnak rendelkezésre ilyen méretű szerverkapacitások.
Az informatikai szolgáltatókon túlmenően a vallási közösségeket is aggodalommal tölti el a törvénycsomag. A vallási és lelkiismereti törvényben ugyanis új rendelkezés jelenik meg a „missziós tevékenység” korlátozására: térítést nem szabad folytatni lakóingatlanokban, hacsak nem rendelkezik a misszionárius írásbeli engedéllyel. A tilalom megszegői akár milliós büntetésre is számíthatnak. A befolyásosabb protestáns és muszlim vallási vezetők kérték ennek a pontnak a törlését a csomagból, mégis egyben elfogadták az egészet. Konsztantyin Bendasz, az oroszországi Evangéliumi Keresztények Egyesült Uniójának vezetője szerint a törvény még azt is megtiltja, hogy valakinek, aki nem a felekezetük tagja, saját otthonukban a hitükről beszéljenek. A hitgyakorlást az is ellehetetleníti, hogy a protestáns felekezetek nem részesültek semmiféle állami ingatlanjuttatásban, vagyis csakis személyes tulajdonú ingatlanokat vásárolhattak meg és alakítottak át vallási célra. Ezekben a továbbiakban tilos lesz mindenféle hitéleti tevékenység.
A szabályozással szemben a pravoszláv felekezeten kívül az összes vallási irányzat tiltakozott, ám ez a törvényhozókat nem ingatta meg. Ha a rendelkezést néhány nappal korábban fogadták volna el, akkor a ramadánt lezáró vallásos ünnep, az Uraza-Bajram megünneplői is összeütközésbe kerültek volna a törvénnyel. A szigorítások miatt letartóztatott első vallási vezetők közé tartozik Mahmúd Velitov, egy moszkvai mecset imámja, akit a terrorizmus pártolásával vádoltak meg egy 2013-ban elhangzott imája miatt, de a közelmúltban tartóztatták le a zsidó Chábád mozgalom egyik rabbiját is, szélső-ségesség vádjával. Jelenleg gyűlnek az aláírások a törvénycsomag hatályon kívül helyezéséért. Ha ezek száma eléri a százezret, akkor a dumát törvény kötelezi a rendelkezés  újratárgyalására. Konsztantyin Bendasz szerint addig is: ha az állami törvények szembemennek Isten törvényével, akkor utóbbinak kell engedelmeskedni, a szankciók dacára is.

Olvasson tovább: