Kereső toggle

Az ISIS milliárdjai

Nem apadnak az üzleti lehetőségek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újra és újra halljuk az optimista híradásokat arról, hogyan sikerül visszaszorítani az Iszlám Államot. Pontosan két évvel azt követően, hogy 2014. június 29-én Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta az iszlám kalifátust, a terrorállam gazdasága továbbra is virul. Sőt, a brit népszavazás után kiadott propagandavideó-jukban azt ünneplik, hogy Európa gazdasága végzetesen megroppant, miközben ők továbbra is szabadon kereskednek olajjal, arannyal, rabszolgákkal és műkincsekkel.

Erről azonban nem a mostanában oly sokat szidott brit választók tehetnek, hanem azok a török és nyugati partnerek, akik cinikusan és gátlástalanul kihasználják az iraki-szíriai káoszt, hogy extra hasznot húzzanak az ISIS-szel való üzletelésből.

„Fejezzük be azt, amit a britek saját kezükkel elkezdtek. Romboljuk porrá Európa gazdaságát!” – ezzel a videóüzenettel fordult nyugat-európai aktivistáihoz az Iszlám Állam a Brexit után. Az ISIS az Európába igyekvő és útközben megrekedt migránsoknak is üzent: „Ti hívők, ha a zsarnokok bezárják előttetek a bevándorlás ajtaját, akkor ti nyissátok meg a dzsihád kapuit és gondoskodjatok arról, hogy keservesen megbánják azt, amit tettek” – sürgeti az ISIS szóvivője, Abu Muhammad.

Az ISIS-t már két évvel ezelőtt a világ valaha volt leggazdagabb terrorszervezetének tartották, amely mintegy 2 milliárd dollárra becsült készpénzvagyonnal rendelkezett. Günther Meyer német terrorizmus-szakértő szerint ez a vagyon több forrásból gyűlt össze, amelyek továbbra is rendelkezésére állnak az ISIS-nek. Az indulótőke Szaúd-Arábiából, Katarból és az Emirátusokból érkezhetett. Ezek az országok régóta finanszírozzák a határaikon kívül működő radikális dzsihádista csoportokat. Az utóbbi két évben, mióta az ISIS látványosan színre lépett, egyre több pénz érkezik Nyugat-Európában élő támogatóktól és szimpatizánsoktól is.

Amikor az Iszlám Állam elfoglalta az észak-szíriai olajmezőket, beindult a feketekereskedelem a török-szíriai határon keresztül. A terrorszervezet a meghódított területeken maffiaszerű védelmi pénzt és adókat kezdett behajtani. A rémisztő propagandavideókból úgy tűnhet, mintha minden külföldi túszukkal kegyetlenül végeznének, pedig többségüket – a nyilvánosság kizárásával – nyugati államok milliós összegekért kiváltják. Emellett továbbra is zavartalanul folyik a műkincsek feketekereskedelme, köszönhetően a nyugati gyűjtők gátlástalanságának (lásd keretes cikkünket).

 

Több milliárd dollárért üzletelnek az ISIS-szel

Magyar régészeket kérdezett a faktor.hu arról, miért ilyen sikeres az ISIS műkincs-feketekereskedelme. Az ELTE kutatói szerint az Iszlám Állam megjelenése előtt is ment a kincsvadászat Szíriában vagy épp Irakban. A helyzet akkor annyiban volt más, hogy a helyi kereskedők meg tudták győzni az iszlamistákat arról, hogy ne romboljanak, hanem inkább adják el feketén a műkincseket. A hasznon pedig megosztoznak. Dezső Tamás asszirológus szerint a terrorszervezet megjelenésével két dolog változott. Egy: a képletből kihagyja a helyi kereskedőket, kettő: sokkal több a rablóásatás, mint valaha.
„A Közel-Keleten a földben lévő kincsek értéke vetekszik a földben lévő olaj értékével. Ezek iszonyú pénzért eladhatóak. És most a Biblia világáról beszélünk. Például egy asszír dombormű, ami egy olyan királyt ábrázol, akit a Bibliából ismerünk, aranyat ér. Megy nagyon a nemesfém, az ékírásos táblák, amin ugye szöveg van, ez is egy nagyon komoly piac” – állítja Dezső Tamás.
Annyira, hogy az Iszlám Állam a területén lévő múzeumokból bevásárlóközpontokat csinál. Kiárusítja a bennük lévő műkincseket – magyarázza Vér Ádám, az ELTE tudományos munkatársa. Szíriából ugyanis már évtizedek óta nem lehetett egy-egy tudományos expedíció végén kihozni a felszínre került műkincsekből. „A nagy izgalom azért van a szakmában, mert amiket megástak korábban a régészek, azok mind ott voltak egy-egy helyi múzeumban. Azzal mi lett? Ki tudja, hogy mi van a der-el zori múzeumban? Azt tudjuk, hogy 3 éve ostromolják Der-el Zort. És valószínűleg egy tégla nem maradt a városból. Ott volt 30 expedíciónak a teljes anyaga, nagyrészt feldolgozásra várva. Fogalmunk sincs, hogy mi maradt meg belőle.”
Ami túl nagy ahhoz, hogy el lehessen adni, azt teátrálisan megsemmisítik a terroristák. Dezső Tamás szerint a terrorszervezet olyan műkincseket ad el, vagy éppen semmisít meg, amelyekről eddig a világnak fogalma sem volt. Irakban sem volt hivatalos ásatás Szaddám Huszein kivégzése óta, ennek ellenére egy amerikai egyetemnek 10 ezer ilyen agyagtáblája lett hirtelen néhány év alatt. „2000-től kezdve a Cornell Egyetem Ithacában felépített magának egy tizenvalahány ezer táblából álló gyűjteményt. Úgy, hogy nem volt ásatás Irakban.”
A múzeum az 1990–2000-es évek fordulóján indult látványos fejlődésnek. Több mint 10 ezer táblát vásárolt. A Cornell Egyetemen is túltesz a norvég iparmágnás Martin Schoyen gyűjteménye. Az üzletemberre akkor figyeltek fel igazán, amikor kiderült: több arámi varázscsészéje van, mint a világon addig ismert teljes anyag. Amikor a University College of London munkatársai tisztázni szerették volna, hogy mégis honnan van a norvég milliárdosnak ennyi varázscsészéje, akkor Schoyen perrel fenyegette meg őket. Végül a műkincsek nála maradtak, de azóta sem derült ki, hogy pontosan honnan szerezte őket. Az iparmágnás tulajdonában mintegy 4500 ékírásos tárgy van. Köztük van a Gilgames-eposz két korábban ismeretlen kézirata is. (faktor.hu)

Olvasson tovább: