Kereső toggle

Trump tovább hengerel

Nagy és egységes Amerikát ígérnek a jelöltek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Demokrata oldalon a párt ízlése szerint, a republikánusoknál a hagyományos konzervatív politikára mért csapásként értékelhető eredmény született az újabb fordulópontnak számító március 1-jei szavazásokon. Donald Trump az egyre fokozódó támadások ellenére is töretlenül vezet. A Cruz–Rubio–Kasich hármas még most is igényt tart az anti-Trump jelölt pozíciójára, amit azonban szuperkeddi eredményük egyelőre nem támaszt alá. Clinton már-már markában érzi a jelöltséget, annyira, hogy egy – sokak szerint – Trump elleni novemberi végső hajrára is edzeni kezdett.

Donald Trump kezdettől fogva jelentős ellenszélben versenyzett. Nemcsak a demokraták, de saját pártja és a média is rendszeresen össztűz alá vették. A National Review, a legbefolyásosabb konzervatív magazin röviddel az iowai választások előtt Trump ellen címmel egy teljes lapszámmal járult hozzá a milliárdos megállítására tett erőfeszítésekhez. Ebben elhangzottak a személyével – és esetleges megválasztása esetén az elnöki vezetési stílusával – kapcsolatos leggyakoribb aggályok: meggyőződés nélküli politikai opportunista, aki populizmusával árt a pártnak és a konzervatív eszméknek. A szavazókat azonban mindeddig nem érdekelte, hogy a milliárdos volt már abortuszpárti és életpárti, vagy hogy gazdaságpolitikai, külpolitikai és más kijelentései ellentmondanak egymásnak. Sokan vannak, akik szemében többet nyom a latban, hogy Trump kimondja, amit senki más nem mer. Nem véletlen, hogy az ingatlanmágnás népszerűségi indexe szinte valamennyi politikailag inkorrekt megjegyzése után megugrott.
Az egyik ilyen – tulajdonképpen a kampánya „védjegyévé” vált – álláspontja, nevezetesen az illegális bevándorlók kérdésének kezelése miatt azonban fajgyűlölő és neonáci szervezetek és személyek is bajnokuknak tekintik. A szuperkedd előtti héten a fajvédő Amerikai Szabadság Párt elnöke, William Johnson automata telefonhívásokon keresztül biztatta Vermont és Minnesota választóit, hogy Trumpra voksoljanak. David Duke, a Klu Klux Klan egykori vezetője hivatalosan bejelentette, hogy támogatja Trumpot. Ez utóbbi ügyből ugyanakkor leginkább amiatt kerekedett óriási botrány, hogy a milliárdos az ABC-nek adott interjújában nem utasította vissza a támogatást, mondván, nem ismeri Duke-ot, előbb utána kell néznie. Később, amikor végül elhatárolódott, több szépséghibája is akadt a dolognak. Egyfelől 2000-ben azért lépett ki a Reform Pártból, mert Duke támogatta azt, tehát pontosan tudta, kiről van szó, másrészt arra panaszkodott, hogy az interjú során nem működött a fülhallgatója, és nem hallotta jól a kérdést.
De nem csak ezen a területen próbáltak Trumpon fogást találni ellenfelei. Először Mitt Romney vetette fel, hogy miért nem hozza nyilvánosságra az adóbevallását, amit eddig arra hivatkozva nem tett meg, hogy az adóhatóság minden évben átvizsgálja. A feltételezések szerint vagy nem fizetett elég adót, vagy nem akkora a vagyona, mint állítja. Hogy nyomást gyakoroljanak rá, Marco Rubio és Ted Cruz szombaton hozzáférhetővé tették a saját bevallásukat, illetve abból csak két oldalt. Ezenkívül három peres ügy van folyamatban a milliárdos ellen, melyeket az általa létrehozott Trump Egyetem egykori hallgatói indítottak. Azzal vádolják, hogy a hirdetésekben ígért képzés helyett egyszerű üzleti motivációs tanfolyamokat kaptak. Szintén sokat ront a hitelén, hogy miközben elnökként kemény fellépést ígér az illegális bevándorlással szemben, az építkezésein rendszeresen foglalkoztat illegális bevándorlókat.
Hogy mindez mennyit ártott Trump kampányának, nehéz megmondani; tény, hogy bár több helyen a vártnál némileg rosszabbul szerepelt, a szuperkedden sem sikerült megállítani: 12-ből 8 államot megnyert. Győzelmi beszédét szokatlan módon nem a támogatói előtt tartotta; ehelyett sajtókonferenciát hívott össze Floridában.
A HotAir internetes portál jelen lévő szerzője szerint a változás annak tudható be, hogy egy új, megnyerőbb és kedvesebb Donald Trump állt a színen, aki, úgy tűnt, új irányba igyekszik kormányozni kampányát. Magabiztosan többször úgy nyilatkozott, mintha már elnökjelölt lenne, aki várakozással tekint a novemberi általános választásra, és biztos benne, hogy legyőzi Clintont. Önmagát a republikánus párt „egyesítőjeként” festette le: „Megnöveltük a republikánus pártot – jelentette ki. – Képes vagyok egyesíteni az embereket. A pártunk növekszik, elég csak megnézni azokat az államokat, ahol előválasztást nyertem. Úgy gondolom, befogadóbbak és vonzóbbak leszünk. Úgy gondolom, egységesebbek leszünk.”
Ted Cruz csak hazai pályán, Texasban, illetve meglepetésre Oklahomában nyert, Marco Rubio pedig egyedül a minnesotai szavazatok zömét tudta elvinni. A pártelit által támogatott floridai szenátornak, aki az elmúlt hetekben intenzív támadásba lendült Trump ellen (kampányát például „az amerikai politikatörténet legnagyobb svindlijének” nevezte), egyre nehezebb lesz a mindenki számára elfogadható, novemberben győzni tudó jelölt szerepében folytatni a versenyt.
John Kasich ohiói kormányzó legjobb eredménye egy második hely. Reményei szerint március 15-én győzhet Ohióban, Rubio viszont veszít Floridában. Mindenesetre a nyomás ellenére nem szándékozik felfüggeszteni kampányát, mint ahogy Ben Carson sem.
A szuperkedd után a legvalószínűbb felállásnak Trump és Clinton elnökjelöltsége tűnik. Utóbbi szerencséje, hogy a demokrata kampányt nem jellemzi a republikánusoknál zajló „iszapbirkózás”, a múlt héten ugyanis újabb e-maileket hoztak nyilvánosságra a volt külügyminiszter magánszerverén folytatott hivatalos levelezéséből, és többek között az is kiderült, hogy a Bengáziban meggyilkolt nagykövet többször figyelmeztetett a veszélyre, tehát Clintont felelősség terheli. Az afroamerikai szavazók 80 százalékos támogatásának köszönhetően azonban Clinton már a szombati dél-karolinai választásokon győzött, ezúttal elsöprő fölénnyel (73–26 arányban). Az őt támogató demokrata politikusok a Fox News szerint el is kezdtek egy Trumppal szembeni stratégián dolgozni. Clinton pedig az első szuperkeddi eredmények beérkezése után Floridában a novemberi küzdelemre előremutató szúrásokat intézett a milliárdos felé: „Amerika mindig is nagy volt – mondta Trump szlogenjére utalva –, Amerikát nem naggyá, hanem egységessé kell tenni.” Nem maradhatott el a Trump-féle határzár kritizálása sem: „Falak építése helyett korlátokat fogunk ledönteni.”
Bár Bernie Sanders alulmaradt Clintonnal szemben, nem szenvedett megalázó vereséget. Számtanilag még van esélye a jelöltség megszerzésére, és saját államában, Vermontban kijelentette, hogy folytatja a júliusi philadel-phiai demokrata konvencióig. A következő szakaszban a kampány északibb államokban folytatódik, melyek demográfiailag kedvezőbb szavazótábort jelentenek Sanders számára (nagyobb számban vannak a liberálisok, és kevesebben az afroamerikaiak). Nem mellesleg pedig egyedül februárban 42 millió dollár támogatást gyűjtött, többet, mint bárki, a republikánusokat is beleértve.

Megosztott párt

Elemzők azzal a lehetőséggel számolnak, hogy a republikánus párteliten belül sokan nem lesznek hajlandók Trumpot támogatni, ami úgynevezett megállapodásos konvenciót (brokered convention) eredményezhet a nyáron. Erre akkor kerül sor, ha egyetlen elnökaspiráns sem szerez az első szavazás során többséget (51 százalékot). Azaz, ha Donald Trump első körben nem tudhat maga mögött legalább 1237 delegáltat, második szavazást kell tartani. Ennek során a küldötteknek már nem kötelező az államukban előválasztást nyert politikusra voksolniuk. Ha Marco Rubio kampánya kitart addig, talán ez lehet az egyetlen esélye, hiszen Ted Cruz semmivel sem népszerűbb Trumpnál a pártvezetésen belül. Van, aki egyenesen azt nyilatkozta, hogy az előválasztások során még Bernie Sandersre is szívesebben szavazna, mint a texasi szenátorra.

Olvasson tovább: