Kereső toggle

Cameron nem fog bármi áron megállapodni az unióval

Kint is, bent is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre jobban merevednek a frontok David Cameron pártján belül, de az Európai Unió és a brit kormány között is a júniusi brit népszavazás közeledtével. A britek bent tartása az Európai Unióban viszont további feszültségeket gerjeszthet, ha Brüsszel teljesíti David Cameron követeléseit. Főleg, ha ez nem elég ahhoz, hogy meghiúsítsa a „brexit”-et viszont ahhoz igen, hogy a migrációs ügyekben az összes többi érintett tagállam is hasonló igényeket fogalmazzon meg.

A Downing Streeten fogadta David Cameron Donald Tusk lengyel elnököt, az Európa Tanács soros elnökét vasárnap este. A megbeszélésen úgy tűnt, Cameron követelései halló fülekre találtak az uniós vezetésben, ugyanis Tusk azt a benyomást keltette, hogy a britek bent maradása annyira fontos a tagállamoknak, hogy a beterjesztett javaslatcsomagot egyetlen tagállam sem vétózza majd meg. Hivatalosan viszont Tusk azt nyilatkozta a sajtónak, hogy még „nincs megállapodás”. A jelenleg még csak Tusk saját javaslatainak minősülő felvetéseket február 18-19-én vitatják majd meg az Európa Tanács csúcstalálkozóján, amennyiben sikerül olyan csomagot az asztalra tenni, amely mindenki számára elfogadható.
Ez viszont nem lesz könnyű, mert Cameron követeléseinek lényege, hogy Nagy-Britannia több szempontból is egyoldalú előnyöket élvezzen: például egyoldalúan korlátozhassa az országba érkező migránsok számát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a beáramló létszám „vészhelyzetet” okoz a brit közigazgatásban, és legalább négy évre korlátozhassa az uniós tagállamokból érkező munkavállalók munkaviszonyhoz kapcsolódó adókedvezményeit és juttatásait. Ez nagymértékben érinti a hazánkból Nagy-Britanniába kivándorolt és kivándorolni készülő munkavállalókat; Cameron párttársai számára azonban elvi kérdés, hogy ezek a követelések átmenjenek az Európa Tanácson.
Tusk korábbi javaslata – a januárban bejelentett igénycsomagot kissé enyhítendő – Brüsszel jóváhagyásához kötötte volna az azonnali migrációs stopot; ám mivel a kilépés iránt elkötelezett toryk a „felvizezett” javaslatot „rossz viccnek” és „sértésnek” nevezték, Cameron nem engedett a kérdésben. A vasárnapi vacsorán Tusk állítólag belement az azonnali „vészfék” alkalmazásába, amit kedden Brüsszelben hivatalosan is bejelentett. Cameron vasárnap este kijelentette Donald Tusknak, hogy Nagy-Britannia „nem fog bármi áron megállapodni” az unióval, miután Tusk időt kért, hogy meg tudják fogalmazni azt a javaslatot, amely talán elfogadható lesz a többi uniós tagállam számára is a februári csúcstalálkozón.
Kedden azt jelentette be a lengyel elnök, hogy Nagy-Britannia a jövőben jogot kaphat bizonyos szociális juttatások korlátozására a bevándorolt munkavállalók esetében, de azzal a kikötéssel, hogy a rendelkezés csak az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkakeresők esetében lépne életbe. Cameron értékelése szerint a tárgyalásokban „valós előrelépések történtek”, ám „még sokat kell dolgozni rajta”.  
A nem brit munkavállalókra alkalmazni kívánt négyéves adókedvezmény-korlát ugyanis az unió szerint nem felel meg az antidiszkriminációs rendelkezéseknek, viszont ha a brit pályakezdőkre is alkalmaznák őket, azzal ezt az érvet ki lehetne küszöbölni. A Telegraph értesülései alapján ezt a csoportot viszont más törvények módosításával, egy jogi kiskapu segítségével mégis lehetne más jellegű járulék- vagy adókedvezményekkel segíteni, így talán sikerül áttolni az Európa Tanácson ezt a kérdést, amely egyelőre a leginkább vitatott része a csomagnak.
A migráció korlátozása, illetve az, hogy Nagy-Britannia kívül maradhasson az egyre nagyobb hatáskörrel felruházott közös hivatalok által megvalósított egyre szorosabb együttműködésen, nagy győzelmet jelentenének Cameronnak. Ugyan-akkor nem egyértelmű, hogy ezzel elérhető lenne-e, hogy Nagy-Britannia biztosan bent maradjon az Európai Unióban. Egy január végi felmérés szerint a konzervatív képviselők 70 százaléka fog júniusban a kilépés mellett kampányolni, függetlenül attól, hogy Brüsszel mit fogad el a követelésekből, és további kétszáz képviselő válthat álláspontot, ha Cameron alulmarad az unióval szemben. A csomaggal kapcsolatos másik nagy kérdés, hogy ha a brit miniszterelnök kéréseit az unió elfogadja, azzal precedenst teremthet akár Németország, akár a skandináv országok számára is, ugyanis ezzel első ízben jelentenék ki hivatalosan, hogy a migráció egy uniós tagállamban „vészhelyzethez” hasonló negatív következményekkel jár. Erre való hivatkozással akár Németország is behúzhatja a kéziféket, ráadásul nemcsak a közel-keleti vagy észak-afrikai bevándorlókkal szemben, hanem a Kelet-Európából, akár Magyarországról jövőkkel szemben is, ami a jövőben igen nagy feszültségekkel járhat.

Olvasson tovább: