Kereső toggle

Határzár - Európa bűnbakot keres

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ismét vádaskodásba torkollt az uniós belügyminiszterek csúcstalálkozója, valós megoldást azonban továbbra sem találtak a migrációs válság enyhítésére. Emiatt akár heteken belül összeomolhat vagy felfüggesztésre kerülhet a schengeni rendszer – miközben az Europol újabb terrortámadásokra számít Európában.

A német, az osztrák és a holland belügyminiszter új uniós határvédelmi rendszer kialakítását sürgette a hétfői amszterdami csúcstalálkozón, nagy vihart kavarva, mivel így kikerülne a határvédelem a helyi kormányok hatásköre alól, és egy közös uniós szerv látná el ezt a feladatot. A tárgyalásokon konkrét megoldás nem született, ehelyett Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter azzal fenyegette Görögországot, hogy kirúghatják a schengeni rendszerből, amennyiben nem látja el határvédelmi feladatait. Az osztrák belügyminiszter hozzátette: elutasítja Athénnak az arra vonatkozó érveit, hogy nehéz
a tengeri határainak védelme, mert „Görögországé Európa egyik legnagyobb haditengerészete. Az egy mítosz, hogy
a görög–török határt nem lehet megvédeni.”
A német belügyminiszter is Athént hibáztatta a kialakult migrációs válságért, és hangsúlyozta, hogy nyomást fognak gyakorolni Görögországra. A svéd belügyi tárca vezetője azt javasolta, hogy fügesszék fel az államnak a schengeni övezetbeli tagságát, amennyiben nem teljesíti kötelezettségeit. Athén úgy reagált a kritikákra, hogy bűnbakképzés zajlik az unióban, és amennyiben még több állam dönt határainak lezárása vagy azok ellenőrzése mellett, akkor több ezren fognak a mediterrán országban ragadni, ami humanitárius válsághelyzetet eredményez majd. Egy másik eshetőség a közeljövőben, hogy tarthatatlanná válik és összeomlik a schengeni rendszer, vagy a tagállamok meghatározott időre (két évre) felfüggesztik annak működését. Jean-Claude Juncker viszont nem támogatná ezt a lépést, mert szerinte az uniós polgárok nehezebben találnának munkát, megnőne a munkanélküliség, kisebb lenne a gazdasági növekedés, az euró léte értelmetlenné válna, és megszűnne
az egységes piac is.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szerint – a terrorgyanús személyek mellett – ezentúl minden uniós polgárt ellenőrizni kellene, amikor belépnek a schengeni övezetbe vagy elhagyják azt, hogy meg lehessen akadályozni, hogy még többen csatlakozzanak az Iszlám Államhoz, és újabb merényletek történjenek. Utóbbinak sajnos egyre nagyobb a valószínűsége, ahogy arra az Europol legutóbbi jelentése figyelmeztetett. A rendvédelmi szerv szerint már nemcsak balkáni országokban, hanem más európai államokban is titkos kiképzőtáborok működnek, melyek felkészítik az Iszlám Állam terroristáit a vallatással szembeni ellenállásra, és a következő támadások végrehajtására. Az Europol arra is felhívta a figyelmet, hogy az IÁ készen áll arra, hogy ismét a sok civil áldozattal járó támadásokat hajtson végre Európában.
Emellett aggasztó tendencia, hogy nem csökkent a „magányos farkas” típusú elkövetők száma, és a szír szunnita bevándorlók radikalizálása nyomán bőven lenne jelentkező a következő merényletek elkövetéséhez. E biztonsági kihívások miatt alakult meg az Európai Terrorizmusellenes Központ, amely biztosítja az információcserét a tagállamok között, ugyanakkor támogatja majd a folyamatban lévő nyomozásokat, és nagy terrortámadások után koordinálja az azokra adott választ is.
A Görögországból folyamatosan érkező migránstömegeket egyre nehezebben kezelik a tagállamok, ezért Németország, Ausztria, Dánia, Franciaország, Norvégia és Svédország átmeneti határellenőrzést vezetett be az elmúlt időszakban. Bécs –
a határellenőrzés mellett – ezentúl vissza fogja fordítani azokat a bevándorlókat, akik valamelyik skandináv országba tartanak, és bejelentette, hogy idén maximum 37 500, 2019-ig pedig összesen 127 ezer migránst fog befogadni. A balkáni államok is várhatóan új intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy csökkentsék a menedékkérők számát. Macedónia már lezárta a határát Görögországgal, Szerbia és Horvátország pedig csak olyan migránsokat enged át a területén, akik Ausztriába vagy Németországba tartanak.
Orbán Viktor szerint viszont plusz intézkedésre is szükség lesz, és kerítést kellene építeni a macedón–görög, valamint a bolgár–görög határra, „mert ha nem tudjuk biztosítani a külső határt (…), akkor mi magunk fogjuk elpusztítani a schengeni rendszert”. A magyar miniszterelnök szlovéniai látogatása során sürgette Bulgáriának a schengeni övezethez való csatlakozását, mivel az ország az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy kész biztosítani határait. Miro Cerar szlovén miniszterelnök felszólította az európai vezetőket, hogy „heteken belül” dolgozzanak ki megoldást a migrációs krízisre, aminek „semmi köze a humanizmushoz, az integrációhoz vagy a segítségnyújtáshoz”. A politikus szerint fontos, hogy a tagállamok rendőröket és felszerelést küldjenek Macedóniába, hogy az ország kezelni tudja a migrációs nyomást.
Azonban nem csak Görögországban vagy a Balkánon vált tarthatatlanná a helyzet. Calais-ban átmenetileg le kellett zárni a kikötőt, miután migránsok egy csoportja megrohamozott egy kompot, miközben az áru kirakodása zajlott. Az incidensre egy, a migránsokat támogató demonstráció közben került sor, amin kétezren vettek részt. Richard Burnett viszont, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezetője követelte, hogy vessék be a francia hadsereget a kamionsofőrök védelmében, akiket napi szinten „megtámadnak és megfélemlítenek” a migránsok. Burnett attól tart, hogy amennyiben nem történnek konkrét lépések a sofőrök védelmében, előbb vagy utóbb sor kerülhet valamelyiküknek a meggyilkolására. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) adatai szerint az elmúlt hetekben radikálisan megnőtt a Dzsungel néven elhíresült calais-i menekülttábor-komplexum lakóinak száma, és ezentúl már a rendőrség, a csendőrség és a határőrség is a helyszínen lesz, hogy fenntartsák a rendet.
Németországban egy másfajta „lázadás” zajlik, hiszen Angela Merkel pártjának negyven tagja levélben szólította fel a kancellárt, hogy hagyjon fel a liberális menekültpolitikával. A képviselők azért írtak Merkelnek, mert egyre nagyobb az elégedetlenség a német lakosság körében, és a politikusok attól tartanak, hogy az ország teljesen túl lesz terhelve a bevándorlók befogadása miatt. A Merkel-kormány pénzügyminisztere viszont más megoldást kínált az európaiak számára, amikor a Der Spiegelnek adott interjújában felszólította a tagállamokat, hogy fektessenek be „milliárdokat” Törökországban, Líbiában, Jordániában és a régió többi országában, mert ha a schengeni rendszer összeomlik, akkor az „öreg kontinens” politikailag és gazdaságilag is sérülékennyé fog válni. Németország, úgy tűnik, már ezekre az időkre készül, hiszen közös nyilatkozatot adott ki Törökországgal, melyben Berlin úgy hivatkozott a korábban megígért hárommilliárd eurós migrációs válság miatti támogatásra, hogy az az „első” részlet lesz, vagyis valószínűleg Merkel még többet akar majd fizetni Ankarának annak ellenére, hogy az ország még nem tett konkrét lépéseket a bevándorlók Európától történő visszatartása érdekében.

Olvasson tovább: