Kereső toggle

Választási patthelyzet Horvátországban

Ki megy át a Hídon?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján – lapzártánk idején 99,5 százalékos feldolgozottságnál – fej fej mellett végzett a két horvát vezető párt, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Szociáldemokrata Párt (SDP). A múlt vasárnapi parlamenti választások után mindkét oldal képes lehet kormányt alakítani, ha megszerzik a harmadik helyen végzett, 19 mandátumot szerző Híd (Most) nevű párt támogatását.

„Az teszi igazán izgalmassá a jelenlegi horvát belpolitikai helyzetet, hogy a Híd párt a kampányban azt ígérte, senkivel sem lépnek koalícióra” – mondja lapunknak Szlavo Razdrevics politikai aktivista, kampányszakértő. Vasárnap éjszaka viszont Božo Petrov, a Híd elnöke már a rájuk nehezedő felelősségről beszélt, és arról, hogy az emberek érdekében dolgoznak majd. Ennél konkrétabb azonban nem volt, és azóta sem derült ki, hogy kivel köt esetleg koalíciós szerződést a kormányzás érdekében a Híd párt.
Az új kormány megalakításához legalább 76 képviselői hely kellene. A jobboldali HDZ 59 mandátumot szerzett, a baloldali SDP pedig 56-ot, de az őket támogató Isztriai Demokrata Szövetséggel együtt ez már ugyanúgy 59, mint a nyertes HDZ-é, tehát patthelyzet alakult ki.
A harmadik legtöbb mandátum a Híd Függetlenek Listájának (Most) jutott, akik 19 képviselői helyet szereztek a leendő parlamentben. A parlamenti küszöböt szintén átlépett kisebb pártok között van az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet, a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség (HDSSB) és Milan Bandic zágrábi polgármester pártja, a BM 365, valamint a Sikeres Horvátország nevű formáció. A horvát parlament 11 mandátumot a nemzeti kisebbségeknek és a horvát diaszpórának tart fenn.
A garantált magyar kisebbségi képviselői he-lyért folytatott küzdelemben Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje a szavazatok 50,24 százalékát szerezte meg, legyőzve Jankovics Róbertet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltjét.
A horvát választási küzdelmet meghatározó központi téma a menekültügy volt. A baloldal azt remélte, hogy a migránsválság helyes kezelése miatt megnyeri a választásokat. Együttérzést mutattak a menekültek iránt, ugyanakkor határozottan álltak ki a szomszédos országokkal, így Magyarországgal szemben is, aki szerintük „nagyon helytelenül” viselkedett a migrációs válság alatt. A baloldali kampányguruk úgy gondolták, ez a téma feledteti a választókkal azt a tényt, hogy a baloldal hosszú ideje sikertelenül igyekezett beindítani a gazdaságot a válság után.
Velük szemben a jobboldali koalíció élesen bírálta a kormány gazdasági eredményeit, és a nemzeti értékekre alapozta a kampányt, így a menekültkérdés kezelését is a magyar minta alapján igyekezett kommunikálni. Ebben – a Heti Válasz értesülése szerint – segítségére volt a Fidesz amerikai kampánytanácsadója, Arthur J. Finkelstein is. Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke gazdasági növekedést és jobb életet ígért, az országot sújtó migrációs válságot illetően pedig a határok lezárását helyezte kilátásba, ami meghozta ugyan a várt eredményt, de a – magyar kormány által is remélt – győzelmet nem tudta biztosítani a jobboldali formációnak.
A baloldal ugyan elvesztette parlamenti többségét, és bár Zoran Milanović miniszterelnök a választások éjszakáján megtartott beszédében nem ismerte el ezt a vereségét, gratulált és partnerséget ajánlott fel a Hídnak.
Baloldali elemzők véleménye szerint az eredmények azt mutatják, hogy Horvátországnak változásokra van szüksége. Ezért Milanović arra kérte a Híd képviselőit, csatlakozzanak az SDP-hez, nem mint vezető párthoz, hanem mint partnerhez, amellyel együtt dolgozhatnak a reformok bevezetésén. Szlavo Razdrevics szerint ez az üzenet akár koalíciós felkérés is lehet a Híd elnökének, a miniszterelnöki megbízatás meglebegtetésével. Ugyanakkor kevés a valószínűsége annak, hogy Milanović egy koalíció esetén félreállítható lenne.
Božo Petrov, a Híd elnöke a választások utáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: fájdalmas megszorítások várnak az országra, amelyek ugyan érinteni fogják majd mindenki családját és barátait, de elkerülhetetlenek. Petrov szerint az a legfontosabb, hogy a Híd ne okozzon csalódást a választóknak, és ne hagyja cserben őket. Nyitottsága minden oldal felé azért is lehetséges, mert igazán nagy különbség az SDP és a HDZ programja között nincs, főleg ami a gazdasági terveiket illeti, hiszen egyik oldal sem ígért osztogatást. Ezért is vált ilyen fontossá a menekültválság, ahol éles törést lehetett gerjeszteni a toleránsabb baloldal és a nagyobb szigort követelő jobboldal között.
A kormányalakításra a horvát alkotmány szerint két hónap áll rendelkezésre, a megállapodásnak azonban számos nehéz pontja van: a nagykoalíció a horvát szakértők szerint kizárható, kisebbségben pedig egyik párt sem lesz képes kormányozni egy teljes cikluson keresztül, különösen, ami a Horvátországra váró gazdasági reformok meghozatalát illeti. Így hát a mérleg nyelve a Híd lehet, amely viszont a miniszterelnöki székhez kötheti a koalíciós megállapodást.

A HÍD

Božo Petrov, a dalmáciai Metković város polgármestere hozta létre a pártot 2012-ben. Jelöltjeik többsége korábban soha nem viselt országos politikai tisztséget, kisebb települések független polgármesterei, egyetemi tanárok, vállalkozók vannak köztük. A párt elsősorban „spórolást” követel: szigorú költségvetést, az adósság csökkentését és a közigazgatás reformját akarják. Ugyanakkor az adókat is csökkentenék. Ígéreteik között szerepel még a környezetvédelem erősítése, a sztrádamatricák bevezetése (a fizetőkapuk helyett), a megújuló energia támogatása, az oktatás színvonalának erősítése, a netes szavazás bevezetése és a bírósági munka felgyorsítása.

Olvasson tovább: