Kereső toggle

Kaukázusi Emirátus

Oroszországi muszlimok az Iszlám Állam oldalán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Putyin elnök teljes egészében a Nyugatot – élén az Egyesült Államokkal – tette felelőssé a közel-keleti krízisért és az Iszlám Állam létrejöttéért az ENSZ közgyűlésen elhangzott beszédében. Mindamellett több ezer muszlim (csecsen, oszét, baskír, tatár, cserkesz és egyéb etnikumú) orosz harcol Szíriában az iszlamisták oldalán. Az orosz elnök szerint az arab tavasz forradalmai után maradt hatalmi vákuum kedvezett az iszlamista mozgalmak létrejöttének. Az Észak-Kaukázusban azonban évek óta működik egy „állam az államban” Imarat Kavkaz néven, mely az ISIS előfutárának is tekinthető.

A nyugati hatalmakat tette felelőssé a közel-keleti káoszért az orosz elnök az ENSZ-közgyűlés előtt megtartott beszédében, mondván: az arab tavasz során megbuktatott diktátorok után keletkezett hatalmi vákuum tette lehetővé az Iszlám Állam létrejöttét és térnyerését.
Oroszországban azonban sem színes forradalmak, sem hatalmi vákuum nem volt, mégis létrejött 2007-ben a Doku Umarov által vezetett Imarat Kavkaz nevű szervezet, amely kikiáltotta saját államát az Észak-Kaukázus muszlim lakosságú területén. Az orosz fegyveres erők tagjai évről évre százas nagyságrendben haltak meg a mozgalom gerilláival vívott harcokban. Az iszlamista szélsőségesek a szunnita iszlám egyik radikális ágának, a szalafizmusnak az alapelvei mentén a saría jogrendjére épülő államot, a Kaukázusi Emirátust kívánják megteremteni, és dzsihádot hirdettek minden hitetlennel, „kafírral” szemben.
2007. október 31-én Doku Umarov kikiáltotta magát a Kaukázusi Emirátus emírjének, az egyetlen törvényes hatalom fejének, és dzsihádot hirdetett a hitetlenek ellen – tehát mindenki ellen, aki a világi hatalom (más szóval az orosz állam) képviselője. Vagyis a Kaszpi-tenger nyugati partjától a Fekete-tenger északkeleti partvidékéig és az Azovi-tengerig bezárólag az Észak-Kaukázusban található régiókra, úgymint Dagesztán, Csecsen- és Ingusföld, a Sztavropoli járás, Észak-Oszétia, Kabard- és Balkárföld, valamint Karacsaevo-Cserkesszia területére jelentette be igényét Umarov. Ennek megfelelően a terrorszervezet tagjai az orosz állami hatalmat illegálisnak tartják, és elsősorban a fegyveres testületek tagjaival, de az egyszerű állami tisztségviselőkkel szemben is rendszeresen merényleteket követnek el.
Az Imarat Kavkaz nem hozott létre olyan állami infrastruktúrát, mint amit az Iszlám Állam kiépített Irak és Szíria területén, inkább földalatti mozgalomként a lakatlan erdős területeken táboroznak, és itt képzik ki tagjaikat. Szimpatizánsaik azonban az állami struktúrákba és fegyveres testületekbe is beépültek, és terrorista sejtekként bármikor aktivizálódhatnak. A „Emírség” területét vilajetekre osztották, a terrorszervezet feje, Umarov pedig az icskériai vilajet (vagyis a Csecsen Köztársaság) vezetője volt. Doku Umarov 2007-ig az elszakadásért küzdő Csecsen Köztársaság utolsó elnöke volt, aki kezdetben nemzeti alapú szeparatista földalatti szervezetét szalafita iszlamista mozgalommá alakította. Ekkor megjelent beszédében Umarov bejelentette az Imarat Kavkaz, azaz a Kaukázusi Emirátus megalakulását: „Az iszlám umma (nép) elválaszthatatlan része vagyunk. Mélyen elkeserít azon muszlimok véleménye, akik azt hiszik, hogy csak azok a kafírok az ellenségeik, akik közvetlen támadást intéztek ellenük. Emellett pedig keresik más kafírok támogatását és együttérzését, elfelejtve, hogy a hitetlenek mind egy nemzet”. Ezekkel a szavakkal tulajdonképpen egész Oroszországot ellenségnek nyilvánította, sőt ezen túlmenően még az Egyesült Államokat, Angliát és Izraelt is. Az orosz főügyészség az Imarat Kavkaz mozgalmat terrorszervezetként betiltotta, egyszersmind az icskériai „vilajet emírjét” első számú terroristává nyilvánította. Umarov nevéhez fűződik a Nyevszkij expressz felrobbantása, valamint a domogyedovói reptéren és a moszkvai metróban elkövetett merénylet. 2013-ban Doku Umarovot al-kaidás kapcsolatai miatt az ENSZ a nemzetközi terroristák listájára tette.
Az iszlamista terrorista túlélt több, a likvidálására tett kísérletet: mérgezést, tüzérségi támadást, robbantást. Legyengült fizikai állapotában minden tél előtt feltételezték, hogy a tavaszt már nem éri meg, ennek ellenére halálhírét csak 2014-ben erősítették meg kétséget kizáróan. Mivel a terrorszervezet arab országokból érkező pénzügyi támogatása szintén Umarovon keresztül valósult meg, személye kulcsfontosságú volt a szervezet élén. Halálával a gerillamozgalom jelentősen meggyengült, tagjai a kaukázusi tevékenység helyett Szíriába mentek a „hitetlenek ellen harcolni”. 2015 júniusában a szervezet hűséget fogadott az Iszlám Államnak. Az orosz titkosszolgálat augusztus közepén tudatta, hogy likvidálták a terrorszervezet aktuális vezetőit. Így az Imarat Kavkaz az orosz hatóságok kemény fellépése, valamint a szervezet meggyengülése miatt a Kaukázusban visszavett a tevékenységéből, Szíriában viszont egy teljes alakulattal harcolnak; vezetőjük a csecsen származású Szalahuddín Sistani.
A Dzsundul Kukaz (Kaukázus Harcosai) nevű szervezet az orosz és volt szovjet köztársaságok dzsihádistáit tömöríti, és a Kaukázushoz hasonló terepviszonyok miatt Latakia és környéke csatáiban vesz részt Aszad erőivel és az őket támogató orosz katonákkal szemben. A Szíriát megjárt harcosok közül Oroszországban néhány főre tehető azok száma, akiket rehabilitációs eljárás keretében visszaintegrálnak a társadalomba. Többségük, ha sikerül hazatérni a harcokból, potenciális terroristaként él Oroszországban, nem véletlen tehát, hogy Putyin minden támogatást kész lenne megadni, hogy ezek soha többé ne kerülhessenek vissza hazájukba.

Olvasson tovább: