Kereső toggle

Kvótavita

Dánia és Hollandia sem akar már több menekültet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az uniós strukturális alapok csökkentésével fenyegeti Németország azokat a tagállamokat, amelyek ellenzik a kötelező kvótarendszert. A német belügyminiszter szerint  nyomásgyakorlásról kell beszélni, mert továbbra sincs kilátás arra, hogy a tagországok megegyezzenek a menekültek elosztására szolgáló rendszerről. Az uniós bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozóján ugyanis nem született megállapodás a kérdésben. Berlin korábban visszaállította az ellenőrzést a német–osztrák határon – némelyek szerint ezzel is nyomást akar gyakorolni a többi európai államra, hogy osztozzanak vele a migránsterhen.

A kényszer alkalmazásától sem riadna vissza Berlin, hogy „megregulázza” a kötelező kvótarendszert ellenző uniós tagországokat. Thomas de Maiziere német belügyminiszter a ZDF német köztelevízióban beszélt arról, hogy az uniós források megvonása lehet a nyomásgyakorlás eszköze, hiszen gyakran olyan országok tanúsítanak ellenállást, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól. A német politikus azt követően nyilatkozott a menekültkvóták ügyében, hogy Brüsszelben eredménytelenül zárult az uniós bel- és igazságügyi miniszterek találkozója a kérdésben. Az ülés nem volt indulatoktól mentes a beszámolók szerint: állítólag Bernard Cazeneuve francia és Robert Kalinak szlovák belügyminiszter szólalkozott össze a leghevesebben. A német alkancellár szerint Európa szégyent hozott magára azzal, hogy nem jutott egyezségre 120 ezer menekült elosztásáról.

A német nyomásgyakorlás taktikájának a részét képezheti az is, hogy Berlin hirtelen úgy döntött, bezárja a tárt kapukat, és átmenetileg visszaállítja az ellenőrzést az osztrák–német határon. A szigorításra az indoklás szerint a menekültáradat kordában tartása érdekében van szükség. Némelyek azonban úgy vélik, a lépéssel Németország azt akarja kicsikarni a többi tagországtól, hogy osztozzanak vele a menekülteken. Ezt ugyanakkor azért sem lesz könnyű elérni, mert a migránsok többsége határozott elképzeléssel és követeléssel érkezik azt illetően, hogy hol akar letelepedni.

A határellenőrzés visszaállítását mások azzal a belpolitikai felzúdulással magyarázzák, amelyet többek között az váltott ki, hogy egy hétvége alatt mint-egy 20 ezer migráns érkezett Münchenbe. Merkelék konzervatív testvérpártja, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) kemény bírálatokat fogalmazott meg a kancellár migrációs politikája kapcsán, amelyet egyenesen katasztrofálisnak nevezett. A CSU vezetője, Horst Seehofer, aki egyben bajor miniszterelnök is, úgy véli, a német határok megnyitása a menekültek példátlan mértékű áradata előtt olyan hiba volt, amely hosszú időre le fogja kötni az országot. Seehofer, aki egyébként meghívta pártja következő kongresszusára Orbán Viktor miniszterelnököt, a Der Spiegel hetilapnak beszélt arról, hogy „olyan vészhelyzetbe sodorták magukat, amelyet hamarosan nem lesznek képesek ellenőrzésük alatt tartani”. A CSU alelnöke pedig teljes felelőtlenségnek tartja azt, hogy ellenőrzés és regisztráció nélkül engedtek be több ezer embert az országba. Hans-Peter Friedrich szerint senki sem tudja megbecsülni, hány iszlamista lehet közöttük. Bajorország mellett más tartományok vezetői is panaszkodnak. A szövetségi kormány állításuk szerint magukra hagyta őket: nem tájékoztatták őket időben, és a felkészülésben sem kapták meg a megígért segítséget és forrásokat.

Berlinnek külföldön is megvan a feladata: az országgal kapcsolatos mítoszokat kell elfojtania, amelyek muszlim országokban terjednek, elsősorban embercsempészek által. Egy, a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó német külügyminiszteri forrás szerint a menekültek származási országaiban, valamint a tranzitállamokban a közösségi oldalakon számos téves információ és mítosz kering Németország menekültpolitikájával kapcsolatban. Ezért a német nagykövetségeket információs csomagokkal látják el, hogy a mendemondákat kezelni tudják. A libanoni német külképviseletnek például már arabul kellett cáfolnia azt, hogy Berlin 800 ezer menekült befogadására tett ígéretet, vagy hogy hajókat küldene a migránsokért. 

Libanonban egyébként Dánia is „ellenreklám-kampányt” indított, hogy elrettentse a migránsokat az országtól. Koppenhága helyi újságokban helyezett el hirdetéseket, amelyekben arról igyekszik tájékoztatni a lakosságot, hogy az újonnan érkező bevándorlók szociális juttatásait 50 százalékkal csökkentik, és hogy egy évig nem engedélyezik, hogy a családtagjaik kövessék azokat, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Azok számára pedig, akik hosszú távon szeretnének letelepedni az országban, a dán nyelv ismerete szigorú elvárás – derül ki a hirdetésből. Inger Støjberg dán integrációs miniszter szerint túl sok menedékkérő érkezett az országba, ezért volt szükség a szigorításra, de további lépések is várhatóak a kormány részéről. Dánia a kötelező kvótarendszerben sem hajlandó részt venni – és ehhez meg is van a kibúvója. Az uniós szerződések értelmében ugyanis Dánia, Nagy-Britanniával és Írországgal együtt, nem vesz részt teljes mértékben egyes igazság- és belügyi intézkedések végrehajtásában.

A dán vezetés emellett azzal is indokolja döntését, hogy már kivették részüket a menekültek elhelyezéséből: tavaly ugyanis több mint 14 ezer ember kért menedékjogot Dániában, idén pedig 20 ezer bevándorló várható.

Koppenhága hozzáállása is azt tükrözi, hogy nem csak a kelet-európai országoknak nem tetszik a kvótarendszer. A holland kormányfő szerint is más megoldást kell találni a probléma kezelésére. Mark Rutte úgy véli, Európának a kontinensen kívüli táborokba kellene inkább befektetnie, amelyekben a menekültek közelebb maradnának szülőföldjeikhez. Egy múlt heti felmérés alapján egyébként a holland lakosság mintegy 54 százaléka ellenzi, hogy több menekültet fogadjanak be annál, mint amiről korábban szó volt. A holland Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders pedig egy parlamenti vitában „iszlamista invázióról” beszélt a migránsválság kapcsán. Wilders arra hívja fel a figyelmet, hogy „húszas éveikben járó, szakállas fiatal férfiak tömegei jönnek”, és hogy ez „az invázió a jólétünket, a biztonságunkat, a kultúránkat és az identitásunkat fenyegeti”.

Lankadó lelkesedés

Mintegy 800 ezer menekültet vár az év végéig Németország. A kezdeti euforikus fogadtatás – legalábbis ahogyan néhány újság beszámolt róla – azonban kezd lankadni, a hétköznapok során ugyanis az átlagemberek egyre inkább szembesülni kényszerülnek azzal, milyen terhet vettek a nyakukba. A vonatokon sok esetben anarchikus állapotok alakultak ki. A Berlinbe tartó szerelvényekre például olyan migránsok is felszálltak, akik nem akarnak a német fővárosba menni. Ezért útközben meghúzzák a vészféket Lipcsénél, és amikor megáll a vonat, leszállnak. Sok német nehezményezi, hogy miközben mástól elvárják a közlekedési szabályok betartását, addig a menekültek minden törvényt felrúghatnak büntetlenül. A menekültekkel kapcsolatos aggodalmak Németország keleti felén erősebbek, mint a nyugati részeken. Az ARD televízió e hónap elején készített közvélemény-kutatása alapján míg nyugaton a megkérdezettek 36 százaléka vélekedett úgy, hogy túl sok menekült érkezett, addig a keleti térségben ez az arány 46 százalék volt. Kelet-Németországban a lakosság 45 százaléka vélekedik úgy, hogy a bevándorlás általánosságban inkább hátrányokkal jár. A nyugati területen ezzel szemben 48 százalék még mindig előnyösnek tartja a bevándorlást az ország számára.

Olvasson tovább: