Kereső toggle

Csalódott Kelet-Európa

A józan észt siratja a cseh belügyminiszter

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába érintette a nemzeti szuverenitást, az uniós belügyminiszterek nem egyöntetűen, hanem többségi szavazással fogadták el azt a vitatott tervet, amely 120 ezer migráns elhelyezéséről szól. A keddi voksoláson csak Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia ellenezte a kötelező kvótákat. Sokak szerint azonban az EU terve nem fogja stabilizálni a helyzetet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján idén eddig összesen 477 906 ember érkezett Európába a tengeren keresztül. Az Eurostat második negyedéves felméréséből pedig az derül ki, hogy a hiedelmekkel ellentétben a kontinensre érkező tömegek mindössze egyötöde indult útnak a polgárháború sújtotta Szíriából.

„Nemsokára rájövünk, hogy a király meztelen. A józan ész ma elveszett” – ezzel a Twitter-bejegyzéssel fejezte ki csalódottságát Milan Chovanec cseh belügyminiszter a brüsszeli szavazást követően. Robert Fico szlovák kormányfő pedig kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni az új kvótákat. Meglepő fejlemény, hogy Lengyelország, amely ellenezte a javaslatot, végül megszavazta azt. A voksolás kapcsán egyes elemzők kiemelik: nem szokványos eljárás, hogy ilyen kérdésben, amely a nemzeti szuverenitást is érinti, nem egyöntetű döntés alapján, hanem többségi szavazással fogadnak el megoldást a tagállamok. A javaslatot, amely a következő két évben lép életbe, még az uniós vezetőknek is ratifikálniuk kell a szerdai ülésen.
Az erősen vitatott uniós terv értelmében az Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett migránsok közül 120 ezret elosztanak a tagállamok között. A menedékkérők közül elsőbbséget élveznek azok, akik Szíriából, Eritreából és Irakból jöttek. Azokat a tagállamokat pedig, amelyek nem hajlandóak a migránsokat befogadni, a GDP-jük 0,002 százalékának megfelelő összeggel büntetik. Az, hogy az egyes országokba hány menekültet fognak áthelyezni, az adott állam gazdasága és népessége, valamint a menedékjogért folyamodók száma alapján fogják megállapítani. Az ENSZ azonban arra figyelmeztetett, hogy a tervezet édeskevés a válsághelyzet stabilizálásához. A világszervezet adatai alapján idén eddig 477 906 ember kelt át a tengeren és jutott Európába – döntő többségük (több mint 70 százalékuk) egyébként férfi volt.
A szerdára összehívott rendkívüli csúcsértekezlet előtt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy az unió külső határainak ellenőrzését meg kell erősíteni, és rövid távú intézkedésekre van szükség a válság enyhítésére. Tusk hangsúlyozta, hogy több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben tartózkodó menekülteknek és a térség érintett országainak, így többek között Törökországnak, Jordániának és Libanonnak is a helyzet kezeléséhez, csakúgy, mint az unión belüli frontállamoknak, amelyeket a legsúlyosabban érint a menekültválság.

Média és statisztika

Csak augusztusban 156 ezer migráns érkezett a kontinensre, és továbbra is ezrével özönlenek, dacolva az utazással járó veszélyekkel. Többségük határozott elképzelésekkel és követelésekkel érkezik: nem kérnek menedékjogot az első uniós országban, ahova megérkeznek, hanem a tehetősebb északi államokba akarnak eljutni. A statisztikai adatok ellentmondanak annak a médiában előszeretettel terjesztett állításnak is, miszerint a döntő többség háborús konfliktusok elől menekül. Az EU-ba áprilisban, májusban és júniusban 213 ezren érkeztek, közülük csak 44 ezren menekültek a szíriai polgárháború elől, vagyis a második negyedévben a menedékkérők mindössze egyötöde volt szíriai. A Szíriából és Afganisztánból érkezők pedig az egyharmadát teszik ki a statisztikában szereplő menekülteknek. Az afgán menedékkérők száma egyébként egy év alatt a négyszeresére nőtt. 17 700 kérelmet albánok nyújtottak be, miközben Albánia egyáltalán nem számít háborús övezetnek.
A migránsok egekbe szökő száma sok európait aggaszt, köztük a németeket is. Nem csoda, hiszen csak augusztusban 104 460 menedékkérő választotta Németországot úti céljának. A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa (ZMD) elnevezésű csoport becslései alapján a beáramlók legalább 80 százaléka muszlim. A német belföldi hírszerzési szolgálatok vezetője ezért a héten arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a radikális iszlamisták az országba érkező fiatal migránsok között toboroznak. Hans-Georg Maaβen arról is beszélt, hogy terjed a szalafista iszlamizmus Németországban: június óta 7500-ról 7900-ra emelkedett a szalafista muszlimok száma. A német hatóságok egyébként a héten Berlinben több helyen, köztük egy mecsetnél is razziákat tartottak.

Az erőszak kultúrája

Németországban sokakat az is nyugtalanít, hogy a migránsáradat a közbiztonság romlásával jár. A problémák a menekülttáborokban már felütötték a fejüket. Német segélyszervezetek szerint egyre többször fordul elő, hogy a befogadóhelyeken nőket és lányokat erőszakolnak meg, zaklatnak szexuálisan, vagy kényszerítenek prostitúcióra férfi menedékkérők. A szociális munkások szerint sok áldozat fél a megtorlástól, ezért nem beszélnek az őket ért támadásokról. Hajmeresztő hírek keringenek egy bayernkasernei menekülttáborról, amely egyébként katonai bázisként szolgált korábban. Női jogvédő csoportok azt állítják, hogy a létesítményben napi szinten fordul elő nemi erőszak és prostitúcióra való kényszerítés. Helyi médiaértesülések szerint a táborban elhelyezettek mintegy 80 százaléka férfi, és bár külön részlege van a nőknek, a szobákat nem lehet kulcsra zárni, és a tisztálkodóhelyek is férfiak ellenőrzése alatt állnak. Állítólag 10 eurót fizetnek a menekült nőknek a szexért. A rendőrség válig állítja, hogy nincsenek bizonyítékok arra, hogy nemi erőszak fordult volna elő a bajor táborban, egy rajtaütés során azonban kiderült, hogy a biztonsági őrök drogokat és fegyvert szállítottak a táborba, és szemet hunytak a prostitúció fölött is. Más menekültszállásokon sem megnyugtató a helyzet. A Németország középnyugati részén fekvő Detmoldban például egy tizenhárom éves muszlim lányt erőszakolt meg egy másik menedékkérő, aki ráadásul ugyanabból az országból származott, mint az áldozata. „Horrorháznak” nevezik a Bréma egyik kerületében található menekülttábort: innen is érkezett beszámoló szexuális visszaélésről, de emellett afrikai és koszovói bandák közötti rivalizálás miatt is gyakori az erőszak. A fenyegetettség miatt több nő inkább az utcai ruháiban alszik, éjszaka pedig nem használja a mosdót. Sokan még világosban sem mernek a táboron keresztülmenni.
A német nők is egyre gyakrabban válnak áldozatokká. A bajor Meringben egy tizenhat éves lányt erőszakolt meg egy sötét bőrű, tört németet beszélő férfi egy menekülttábor közelében. Karlsruhe egyik kerületében pedig egy tunéziai menedékkérő követett el nemi erőszakot egy húszéves lány ellen. A német hatóságok és a média ugyanakkor igyekszik az eseteket titokban tartani, mert attól tartanak, hogy a migránsellenesség erősödni fog. Több helyen ugyanakkor a hatóságok már óvatosságra intik a lakosságot. Az előbb említett Meringben például arra kérték a szülőket, hogy ne engedjék ki felügyelet nélkül a gyerekeiket az utcára, a nőknek pedig azt tanácsolták, hogy egyedül ne sétáljanak a vasútállomáshoz, mert a közelben található egy menekülttábor. Egy másik bajor városban, Pockingban a helyi gimnázium levélben kérte a szülőket arra, hogy lányaikat ne engedjék olyan ruhákban járni, amelyek úgymond félreértésekre adhatnak okot az ott elszállásolt menekültek között. Sok német retteg attól, hogy országukban is olyan állapotok uralkodnak el, mint Svédországban, ahol drámai méreteket ölt a nemi erőszak. A skandináv államban a szexuális bűncselekmények 77,6 százalékát muszlim férfiak követik el.

Olvasson tovább: