Kereső toggle

Túszdráma Törökországban

Belehalt az akcióba az ügyész

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 Belehalt a túszmentő akcióba Mehmet Selim Kiraz török ügyész, akit a 14 éves Berkin Elvan halála ügyében vezetett nyomozás miatt ejtett túszul kedden a Forradalmi Nép Felszabadítási Párt Front. Elvant két éve, egy kormányellenes tüntetésen fejbe találta egy, a rendőrség által kilőtt könnygázgránát, és később belehalt sérüléseibe. A túszejtő terroristák, akiket több órás sikertelen tárgyalás után lelőttek, a vétkes rendőrök felelősségre vonását és az Elvan halála után kirobbant zavargásokban letartóztatottak szabadon engedését követelték.

Miközben Törökország tucatnyi tartományának működését áramszünet bénította, kedden helyi idő szerint fél egykor két fegyveres túszul ejtette Mehmet Selim Kirazt, aki Berkin Elvan ügyében vezette a nyomozást ügyészként. A 2013-as, Törökország-szerte zajló kormányellenes tüntetések alatt egy isztambuli tüntetés során a rendőrség fejbe találta a 14 éves Elvant egy könnygázgránáttal. A fiú kilenc hónapig volt kómában, majd tavaly meghalt. Az eset hatalmas felháborodást keltett, és a feszültségek csak tovább fokozódtak, miután Erdoğan török elnök a fiú halálát követően kijelentette: Elvannál parittya volt, „a zsebében acélgolyók”, és „terrorszervezetekhez” tartozott. Valójában azonban a fiú éppen kenyeret ment vásárolni, amikor belekeveredett a tömegtüntetésbe.
Mehmet Selim Kiraz ügyészt egy Törökországban betiltott szélsőbaloldali terrorszervezet ejtette foglyul egy isztambuli bírósági épület hatodik emeletén. Az elkövetőket,
a Forradalmi Nép Felszabadítási Párt Frontot (DHKP-C) az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is terrorcsoportként tartják nyilván. A DHKP-C a hetvenes években szerveződött marxista–leninista mozgalom részének tekinthető, bár a szervezet csak a kilencvenes években alakult meg, miután kivált egy nagyobb szélsőbaloldali csoportból, amely két politikus és több hírszerzőtiszt meggyilkolásáért volt felelős.
Ezek után hosszú éveken át inaktív volt a front, de az elmúlt két évben több támadást is végrehajtottak. 2013 februárjában öngyilkos merényletet követett el a csoport egy tagja az ankarai amerikai nagykövetségnél, amelyben egy biztonsági őr életét vesztette, később pedig több, nem halálos kimenetelű rakétatámadásért vállalták a felelősséget. Idén eddig a túszejtésen kívül három támadást követtek el: januárban letartóztatták a szervezet egy tagját, aki két fel nem robbant gránátot dobott a miniszterelnök isztambuli irodáira, később pedig egy Ottomán Birodalom-korabeli isztambuli palotánál sikertelenül próbálták megtámadni a biztonsági őröket, illetve rendőrökre lőttek a Taksim téren.
A túszejtőknek több követelése is volt, melyeket a Facebookon tettek közzé: tegyenek vallomást élő adásban az Elvan haláláért felelős rendőrök, vessenek véget a fiú halála miatti zavargásokban letartóztatottak elleni eljárásnak, és a fegyveresek sértetlenül hagyhassák el az épületet.
Szintén a közösségi hálón jelent meg egy hangfelvétel, melyen az egyik fegyveres elmondta, hogy Mahir Çayant, az egyik szélsőbaloldali szervezet vezetőjét követik, és a céljuk „bosszút állni” a Gezi parknál történt zavargások halálos áldozataiért.
Az ügyész foglyul ejtésére reagált Elvan édesapja is, aki azt üzente a fegyvereseknek, hogy „nem lehet a vért vérrel lemosni”, ő csak „fair tárgyalást” szeretne, és hogy bár a fia halott, nem szeretné, ha más is az életét vesztené emiatt. Több órás sikertelen tárgyalás után végül a török rendőrség behatolt az épületbe, a két terroristát lelőtték, az ügyész pedig öt lövést kapott, és nem sokkal a túszszabadító akció után életét vesztette a kórház felé menet. A tragikus események után továbbra is kérdéses marad, vajon felelősségre vonják-e a rendőröket Berkin Elvan haláláért, és a család számára biztosítják-e a tisztességes tárgyalást.

Sötétség délben

Törökországot nem csak a túszejtés foglalkoztatta kedden: tucatnyi tartományban ugyanis órákon át tartó áramszünet volt délelőtt fél tizenegytől, ami miatt leállt Isztambulban a metró, a villamosok, a gyárak és az erőművek, és nem működtek a köz-lekedési lámpák sem. Az 1999-es földrengés óta történt legsúlyosabb áramszünettel kapcsolatban azonnal megindultak a találgatások, vajon mi vagy ki okozta? Szakemberek azonban hamar kizárták annak a lehetőségét, hogy a rendszer túlterhelődött volna, hiszen az áramszünet kezdetének időpontjában alacsony volt a hálózat igénybevétele. Ahmet Davutoğlu miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy „minden lehetőséget” megvizsgálnak, így „a terrortámadás lehetőségét” sem zárják ki. A török energiaügyi miniszter pedig már arról beszélt, hogy a lehetséges technikai problémák mellett a kibertámadás lehetőségére is gondolni kell. A kialakult káosz miatt a török energiaügyi minisztériumnál válságközpontot állítottak fel. Az áramellátást ugyan sikerült a nagyobb városokban néhány óra alatt helyreállítani, a gyárak leállása azonban így is súlyos bevételkiesést okozott.

Olvasson tovább: