Kereső toggle

Hova tartanak a tankok - Megvalósuló tűzszünet?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rendszám nélküli teherautók a határon, elzárt gázcsapok, nyilatkozat- és rágalomdömping: az érvényben lévő fegyverszünet és a nehézfegyverzet állítólagos kivonása ellenére továbbra is dúl a konfliktus Ukrajna és az oroszbarát szakadár államok között.

Miközben Oroszország változatlanul szállít haditechnikát Donyeck és Luhanszk részére, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes óva intette az Egyesült Államokat egy hasonló lépéstől. A politikus szerint Ukrajna fegyverekkel való támogatását Moszkva provokációnak minősítené, és kénytelen lenne komoly választ adni rá.
Február 23-án a finn Yle televíziós csatorna azonosító nélküli, haditechnikát szállító teherautók konvoját filmezte le ötven kilométerre az orosz–ukrán határtól, Novosahtynszk határ-átkelőhely közelében. Az Yle riportere szerint a konvojt katonák kísérték. Az egyik teherautó rakétákat szállított, a többinek a  rakománya teljesen le volt takarva. A felvételeken jól látszik az is, hogy az autókon nem volt rendszám. A tévések megkérdezték a helyieket, akik azt állították, hogy az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a térségben feltűnően megnőtt a harci járművek száma. Később a csatorna dolgozóinak a hatóság megtiltotta, hogy további felvételeket készítsenek.
Február 24-én, kedden a nyilatkozatok szerint a donyecki szeparatista erők megkezdték a nehézfegyverzet visszavonását. „A front menti ütközőzónából ötven kilométerre hátrébb vonjuk (a nehézfegyvereket). Természetesen nem közöljük, hogy pontosan hova” – mondta Eduard Baszurin, a szakadárok parancsnok-helyettese. A luhanszki területen, Debalceve térségében állítólag ekkorra már be is fejezték a BM–21 Grad típusú rakéta-sorozatvetők kivonását. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azonban nem erősítette meg mindezt. Michael Bociurkiw, az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának szóvivője a Vesztyi rádióállomásnak elmondta, hogy mivel kérésük ellenére sem a szóban forgó nehézfegyverzet mibenlétéről, sem elhelyezkedéséről nem kaptak információkat, ráadásul a konfliktuszónába nem engedik be a megfigyelőiket, nem tudja érdemben kommentálni Baszurin kijelentéseit.
Kijev még csak nyilatkozban sem állítja, hogy visszavonta volna nehézfegyverzetét. Andrij Liszenko, a terrorellenes hadműveleti parancsnokság szóvivője ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a szeparatisták legalább két napig tartsák tiszteletben a tűzszünetet. Ukrán források szerint azonban a felkelők még mindig tüzelnek az ukrán hadsereg állásaira.
A hírek szerint Debalceve és Sirokine térségében is fegyveres konfliktus alakult ki a felek között. Liszenko emellett megkérdőjelezi a szakadárok nyilatkozatainak valóságtartalmát, mivel szerinte csupán a nehézfegyverzet kisebb átcsoportosítását hajtották végre Mariupol, Peszki, Brjanka és Sztahanov települések környékére.
Vlagyimir Putyin mindeközben optimista és magabiztos. Az elnök az orosz állami televízió adásában egy interjúban a valódi háború kitörésének valószínű-ségét latolgatva a következőt mondta: „Úgy gondolom, egy ilyen apokaliptikus forgatókönyv megvalósulása nem valószínű, és remélem is, hogy soha nem fog bekövetkezni. (…) Senkinek sincs szüksége egy konfliktusra, különösképpen egy fegyveresre, itt, Európa peremén.”

Közeledés

A szankciók által fenyegetett Oroszország meghökkentő nyilatkozattal borzolta a nyugati kedélyeket. Szergej Csemezov, az állami fegyvergyártó konglomerátum vezetője bejelentette, hogy Moszkva újra szorosabbra fűzi kapcsolatát Iránnal, és amennyiben a perzsa állam is beleegyezik, Antej–2500-as rakétakomplexumokat fog eladni számára. Korábban tárgyalás folyt a két ország között régebbi és gyengébb rakéták eladásáról, az Egyesült Államok és Izrael azonban már azt az ügyletet is hangosan ellenezte, mivel Teherán így meg tudta volna védeni titkos nukleáris létesítményeit az esetleges légicsapásoktól. (Az ENSZ egyébként 2010 óta tiltja rakéták és rakétarendszerek eladását Irán számára.) Akkor az üzlet nem valósult meg, most azonban jó esély van rá. Teherán és Moszkva már a múlt hónapban aláírtak egy katonai együttműködésről szóló egyezményt. Maga Csemezov egyébként a Krím annektálása óta az Egyesült Államok feketelistáján szerepel.

Olvasson tovább: