Kereső toggle

Görögország mindent másképp csinálna

Ultimátum Európának

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szorgalmasan dolgozik a görög pénzügyi agytröszt: kincstárjegy–kibocsátási limitemelés, adósságeltörlés helyett adósság–átszervezés, vadászat az adócsalókra és szimbolikus költség-vetési megszorítások, karakán riposzt a sűrűsödő fenyegetésekre: ez a legutóbbi hét mérlege az új görög kormány tevékenységében. A részletek még alakulnak, de egy biztos: Ciprasz és kormánya minden irányban jelezte, hogy mindent máshogy akar csinálni, mint elődei. A másik oldalon viszont igen vastagnak tűnik a fal, amely útját állja a megállapodásnak.

Hatékony volt az új görög kormány első hivatalban töltött hete. Az új pénzügyminiszter, Janisz Varoufakisz (képünkön) villámlátogatások keretében mindenkivel találkozik, aki számít: hétfőn Londonba látogatott, hogy találkozzon George Osborne brit pénzügyminiszterrel, kedden olasz kollégájával találkozott, szerdán pedig az Európai Központi Bank (EKB) kerül sorra. Lapzártánk után, csütörtökön ül le az igazi nagyágyúval, Wolfgang Schäublével Berlinben.
Varoufakisz szerint az európai vezetők egy része támogató, míg más részük ellenségesen viszonyul a kommunikációjukhoz, ám az egyensúly egyelőre megvan, és mivel a Sziriza mindenképpen tárgyalni akar, a pénzpiacok is fellélegezhettek egy időre.
Varoufakisz a brit Financial Times gazdasági lapnak adott interjújában nagy vonalakban vázolta, hogy mit szeretne: ha nem lehet eltörölni az adósságot, alakítsák át államkötvényekké. A jelen helyzethez képest ez annyi változást jelentene, hogy a pénzüket gyorsan látni kívánó magánbefektetői részt kivásárolná az Európai Központi Bank, vagy az IMF, miközben a feléjük már fennálló tartozás nagy részét átalakítanák, a hitelezők pedig kétféle kötvényt kapnának a pénzükért. Az adósság egy része úgynevezett Bisque-kötvények formájában maradna fenn, amely lényegében a GDP növekedéséhez kötött hozamú kötvényeket jelent. Ezek mögött az a koncepció, hogy ha a görögök 7 százalékon tudnak pénzt kölcsönözni, és 3 százalékos növekedési ütemben állapodnak meg a hitelezőkkel, a Bisque-kötvények esetében annyi százalékponttal több vagy kevesebb kamatot fizetnek, amennyivel a valós növekedés meghaladta, vagy nem érte el a 3 százalékot. Arról nem szól a fáma, hogy mi is lenne a hozam, vagy hogy kikötnének-e egy alsó kamathatárt, hogy a hitelezők ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a görög költségvetési fegyelemnek. Az azonban biztos, hogy ezzel a megoldással Athén kötelezettségei jelentősen csökkennének.
A görög pénzügyminiszter azt is javasolja, hogy az adósság további része legyen lejárat nélküli kötvényekben, ami egy vállalat szintjén tulajdonjognak felelne meg – ugyanis nincs határidő, ameddig vissza kellene fizetni. A terv harmadik pillére pedig az volna, hogy utánamennek az adócsalóknak, és igyekeznek annyi adót beszedni, amennyit csak lehet. Az interjúban Varoufakisz azonban mindössze 1-1,5 százalékos gazdasági növekedést tudott prognosztizálni (ha nem kell kamatot fizetniük), ami egyértelműen alatta van Alekszisz Ciprasz és a Sziriza párt választási ígéretének. A pénzügyminiszter üzent az eurózóna vezetői felé is, kérve őket, hogy „segítsenek országunk reformjában, és adjanak ehhez valamennyi pénzügyi mozgásteret, különben még tovább fuldoklunk majd, és reformált helyett deformált Görögországot kapnak”. A konkrét terveket e hónap végén kívánják letenni az asztalra.
Az idő pedig igen kevés, januárban ugyanis 2,8 milliárd eurónyi magánadósság vált esedékessé, februárban ez az összeg újabb kétmilliárd euróval nő majd, míg márciusban újabb 4,6 milliárd eurót kell majd a görög kormánynak magánbefektetők részére visszafizetni. Ez az adósságrész kincstárjegyekből származik, amelyeket a görög kormány az utóbbi hónapokban bocsátott ki. A kincstárjegy-kibocsátásra az Eurosystem, azaz az eurózóna monetáris hatósága 15 milliárd eurós plafont szabott meg a görögöknek. Ezt a plafont 10 milliárd euróval szeretnék megemelni, hogy a kincstárjegyekből újabb „áthidaló kölcsönhöz” juthassanak, legalábbis a kérelem alapján, amit vasárnap Párizsban nyújtott be Janisz Varoufakisz Michel Sapin francia pénzügyminiszternek, és Pierre Moscovicinek, a monetáris és költségvetési ügyek uniós biztosának. Erre egyelőre nem sok esély van, ugyanis az Európai Központi Bank nem tartja biztonságos befektetésnek a kincstárjegyeket, és már figyelmeztette a befektetőket, hogy óvatosan vásárolják ezeket. Ráadásul a döntéshez szükség van az Európai Bizottság és az IMF bólintására is.
Mindemellett a görögöknek szánt újabb tőkeinjekció, az 1,8 milliárd euró átutalásáról az eurózóna tagállamainak konszenzussal kell döntenie, amire nagy valószínűséggel a február 12-ei uniós csúcs előtt nem kerül sor, bár Varoufakisz szerdán megvitatta a kérdést Mario Draghi EKB-vezetővel.
A nyomás azonban erről az oldalról is egyre nagyobb: a napokban az Európai Központi Bank néhány hivatalnoka úgy nyilatkozott, hogy február 28. után nem fogják tovább finanszírozni a görög adósságot, ha a görögök nem tudnak megállapodni az újabb segélycsomagról – magyarán szólva, ha nem hajlandók együttműködni a Bizottság-EKB-IMF trojkával. Varoufakisz elég nyersen reagált a nyilatkozatra, jelezve, hogy az EKB-nak nincs joga önkényesen politikai nyomást gyakorolni Görögországra tarthatatlan határidők kikényszerítésével. A fenyegetés azonban nem hagyható figyelmen kívül, ha ugyanis az EKB befejezi a görög gazdaság finanszírozását, és elvesz 54 milliárd eurónyi likvid pénzt, a bankrendszer összeomlik, és a görögöknek azonnal ki kell lépniük az eurózónából.
Ez a kérdés is biztosan napirendre kerül majd csütörtökön, amikor Varoufakisz Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel találkozik. A görög miniszter kijelentette, hogy megpróbál olyan megnyerően viselkedni Berlinben, ahogy csak tud, és el fogja mondani „Mr. Schäublének, hogy lehet, hogy egy baloldali csőcselék vagyunk, de számíthat rá, hogy a Sziriza mozgalom el fog törölni minden görög kartellt és oligarchát, és át fogja vinni a görög államban azokat a mélyreható reformokat, amelyeket az előttünk regnáló kormányok megtagadtak”. Üzenetében ígéretet tett arra is, hogy „véget fogunk vetni az adósság-deflációs spirálnak, és megtesszük azt, amit már öt éve kellett volna. Ez nem tárgyalási alap. Demokratikus felhatalmazásunk van arra, hogy kihívást intézzünk a költségvetési megszorítások mögötti filozófia felé”.  
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője egyfajta békejobbot nyújtott az utóbbi napok sűrű programja miatt szinte már csak napfényen és adrenalinon élő görög pénzügyminiszter felé, elismerve, hogy a trojka által a görögökre kényszerített intézkedések túl kemények voltak. „Korrigálnunk kell a múlt hibáit. De azt sem tehetjük meg, hogy mindennek az ellentétét tesszük.”
Néhány szimbolikus változás a görögök oldaláról is történt költségvetési megszorítási területen. A Ciprasz-kormány első költségvetési megszorítása alapján kiárusítják a miniszteri gépjárműparkot, köztük egy 750 ezer eurót érő BMW-t is. A limuzinok helyett a miniszterek taxiba lesznek kénytelenek ülni, esetleg vehetnek robogókat is. Ezzel a lépéssel azonban Ciprasz egyértelműen megmutatta: máshogy akar kormányozni, mint elődei, és nemcsak a kamatokat, de a fölöslegesnek ítélt kiadásokat is vissza akarja metszeni. Az autók mellett az üzleti utak költségeire sem áldoznak annyit, Janisz Varoufakisz is economy osztályon utazott Londonba hétfőn.

Olvasson tovább: