Kereső toggle

Fegyverek vagy diplomácia

Törésvonalak a nyugati álláspontban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amerika „halálos önvédelmi fegyvereket” szállítana az ukrán kormánynak, a németek viszont, akik diplomáciai tárgyalásokban próbálnak közvetíteni Ukrajna és Oroszország között, elkerülnék ezt a „kontraproduktív és igen kockázatos” megoldást. Madeleine Albright korábbi amerikai külügyminiszter szerint Putyin mosolyogva figyeli, ahogy „ellenfelei” vitatkoznak, nem riadva vissza attól sem, hogy gyávasággal és    arcvesztéstől való félelemmel vádolják egymást. Közben pedig tovább folynak a harcok Donbasszban.

A múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencia és Angela Merkel amerikai látogatása után most Fehéroroszországban próbálnak megoldást találni az ukrán válságra a Nyugat és Oroszország képviselői. A német kancellár és Francois Hollande francia miniszterelnök közvetítőként próbál tető alá hozni egy diplomáciai megállapodást Oroszország és a kijevi kormány között. Azt nem lehet tudni, hogy Amerika, amely a szerdai minszki konferencián nem képviselteti magát, meddig hagyja a dolgokat ebben a mederben tovább folyni.

Igen nagy különbségek vannak ugyanis az amerikai és az európai álláspontok között. Amerika szerint a Merkelék által képviselt diplomáciai megoldás helyett az hozná el a fegyveres harcok végét, ha erővel kényszerítenék a láthatóan nem túl kooperatív orosz felet a meghátrálásra. Obama további gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ha Putyin nem adja be a derekát, és kijelentette, hogy ha kell, Amerika „halálos önvédelmi fegyvereket” fog szállítani az ukránoknak.

Angela Merkel viszont nem támogatja ezt a megoldást. A több órás fehér házi tárgyaláson arra figyelmeztetett, hogy Amerika a fegyverekkel eszkalálhatja a problémát. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy kiálljanak Ukrajna mellett, mert ha feladják az egyes országok területi integritásának elvét, nem lesznek képesek a békés rendet megőrizni Európában.

A lapzártánk idején zajló minszki konferencia előtt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a sajtónak elmondta: szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy létrejön-e bármiféle megoldás a felek között. Steinmeier szerint túl sok a nyitott kérdés, és az, hogy egyáltalán létrejött a megbeszélés a fehéroroszországi Minszkben, még közel sem jelenti azt, hogy a végén meg is állapodnak a felek. „Minden érintettnek tudnia kell, hogy a megbeszéléssel újabb esélyt kaptak az első és legfontosabb lépés megtételére, hogy enyhítsék a kiélezett helyzetet, és elhallgattassák a fegyvereket.”

Vlagyimir Putyin viszont nem úgy néz ki, mint aki meg fog hátrálni. Az orosz elnök azt veti a Nyugat szemére, hogy maguk gerjesztették a konfliktust, amikor ígéreteikkel ellentétben keleti irányban kiterjesztették a NATO-t, és választásra kényszerítették Ukrajnát a Nyugat és Oroszország között. A konfliktus pedig annak az eredménye, hogy tavaly februárban nyugati segítséggel távolították el helyéről a demokratikus úton megválasztott Viktor Janukovics elnököt. A német sajtóban megjelent vélemények szerint Putyin azt használja ki, hogy az ukránok és az oroszok úgy érzik, a Nyugat kirekeszti és lenézi őket. Ezért erős a belpolitikai pozíciója, a konfliktussal szemben pedig sztoikusak az emberek.

Barack Obama eddig átengedte az irányítást az Ukrajna-kérdésben Angela Merkelnek azzal a feltétellel, hogy a kancellár egységes álláspontot hoz létre az európai államok között a kérdésben. A diplomáciai erőfeszítések azonban nem tudták megállítani az agressziót a térségben. A hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencián ugyan a nagy nyilvánosság előtt úgy tett mindenki, mintha egység volna, ám a háttérben az amerikaiak már jelezték, hogy inkább szállítanának fegyvert Ukrajnába, hogy véget érjen a konfliktus, illetve hogy a harcokban a jelenleg a lázadók javára billenő helyzet kiegyenlítődjön. A fegyverszállítmányban többek között nehéztüzérségi elhárító rendszerek és kommunikációs felszerelés volna, illetve csúcstechnológiás drónok a lázadók helyzetének felderítésére.

Úgy tűnik, hogy Washingtonban egyre többen vannak, akik nem tartják hitelesnek Putyinnak a diplomáciai megbeszéléseken elhangzó ígéreteit. A tavaly szeptemberben aláírt megállapodást sem sikerült a mai napig sem hatályba helyezni, sőt az amerikai delegációban többen „moszkvai süketelésnek” nevezték az orosz elnök megnyilvánulásait. Arra is figyelmeztettek, hogy Putyin csak az erőből ért, és ha az ukrán kérdésben sikerül átvinnie az akaratát, a balti államok lehetnek a következő „kövér zsákmány”.

A német kancellár szerint viszont nincs más lehetőség, csak a diplomáciai megoldás. Ezért kérte Obama türelmét hétfőn, a Fehér Házban tett látogatásán, amire egyelőre ígéretet kapott, bár az amerikai elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik a Kongresszus részéről. Joe Biden amerikai alelnök szerint Kijevnek is joga van az önvédelemhez, amiben a Nyugatnak támogatnia kell. Az amerikai külügyminisztérium második embere, Victoria Nuland szerint azért nem akar Merkel és a többi európai állam igazi hatékony fellépést Putyinnal szemben, mert „féltik a gazdaságukat Putyin lehetséges ellenakcióival szemben”.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azonban bírálta ezeket a törekvéseket, amelyek szerinte „igen kockázatosak és kontraproduktívak”, és visszautasította a vádakat, hogy a németek visszafogottsága mögött „gyávaság vagy arcvesztéstől való félelem” állna.

Madeleine Albright korábbi amerikai külügyminiszter a Spiegel kérdésére nyíltan kiállt az amerikai beavatkozás mellett. A NATO-vizsgálatok ugyanis bizonyították, hogy a lázadók orosz fegyverekkel harcolnak, és az oroszok látható módon erősen részt vesznek a harcokban. Albright szerint ezzel az amerikaiak nem provokálnák az oroszokat, hiszen ők maguk provokálják a harcokat, mivel az ukránok egyértelműen kinyilvánították, hogy inkább Európához szeretnének tartozni, keleti irányban is fenntartva a jó kapcsolatot. Albright szerint ez sikerülhetne, ha Oroszország hajlandó volna együttműködni. A fegyverszállítmányok kérdésében azonban egyértelmű az egyet nem értés, ami a volt külügyminiszter szerint Putyin célja volt. Albright szerint az orosz elnök mindenáron destabilizálni szeretné országa nyugati határait, és éket akar verni Európa és Amerika közé.

Olvasson tovább: