Kereső toggle

Amerika felfegyverezné az ukrán harcosokat

Katlanban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több ezer bekerített katona és egy teljesen körbezárt város, Ilovajszk volt a szeptemberi minszki megállapodás biztosítéka a szeparatisták kezében, amikor tavaly ősszel tárgyalóasztalhoz ültek az ukrán kormány és Donbassz képviselői. Feltehetően hasonló „katlan” létrehozása volt a szeparatisták hadvezetésének célja Debalcevo ostromával, ahol az eddigi legelkeseredettebb küzdelem alakult ki az ukrán hadsereg és a Donyecki Népköztársaság felkelői között. Az Egyesült Államok pedig eddigi álláspontjával szemben kész fegyvert szállítani Ukrajna területi egységének védelmében az oroszok által felfegyverzett felkelőkkel szemben.

A hétvégén közel 180 oroszbarát fegyverest öltek meg a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban, és mintegy 250-et megsebesítettek.

A szakadárok továbbra is hevesen támadják az ukrán egységeket és civil településeket, miközben folytatják az előrenyomulást az Azovi-tenger mellett fekvő, stratégiai fontosságú Mariupol felé.

Mostanra ötezer fölé emelkedett az Ukrajnában zajló háború halálos áldozatainak száma, ami nagyobb részt civileket jelent. A nehéztüzérségi támadások és rakéta-becsapódások a városokban és a lakott területeken sok ártatlan civil áldozattal járnak, és helyrehozhatatlanul tönkreteszik a lakóházakat és az infrastruktúrát. A január végére Minszkbe megszervezett béketárgyalásokra a szeparatisták vezetői úgy érkeztek, hogy az ukránok már elveszítették a hónapok óta ostrom alatt tartott donyecki repülőteret, amelynek védőiről Ukrajnában szinte legendákat írtak. Főleg a Los Angeles Times újságírójának, Sergei Loikónak az augusztusi tudósításai óta, amikor a szeparatisták nehéztüzérsége és az orosz önkéntes csapatok támadásai idején óriási túlerővel szemben védekeztek a Kiborgoknak elnevezett ukrán katonák. Decemberben a Kiborgok egy része elesett, egy része fogságba került, a többiek visszahúzódtak Debalcevót és a környező településeket védeni, amelyek közül egyre több került át a „népköztársaságok” kezébe: a legintenzívebb harcok Uglegorszkért zajlottak, de ezt is feladták az ukrán erők. Ilyen módon Debalcevót csaknem teljesen körbevették a szeparatisták csapatai, előnyös tárgyalási pozíciót adva a vezetésüknek, hogy újabb békemegállapodást kényszerítsenek ki az ukránoktól.

Tekintettel arra, hogy az ukrán fél kizárólag a minszki megállapodás idején rögzített határokat hajlandó elfogadni, az újonnan elfoglalt településeket nem akarja átadni a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság fennhatósága alá, a debalcevói katlan pedig még nem zárult teljesen körbe az ukrán hadsereg körül, a béketárgyalás végül meghiúsult, a harcok pedig egyre elkeseredettebbé váltak.

A Fekete Tulipán elnevezésű önkéntes szervezet, amely az elesett ukrán katonák testeit gyűjti össze a harctérről és azonosítja, naponta mintegy ötven halottról számol be. Donyeck és a környező települések hullaházai képtelenek több halottat fogadni, és megteltek a kórházak is. Az EBESZ jelentése szerint kazettás bombákkal lövik a lakott településeket, amit az orosz média az ukránok háborús bűncselekményeiként mutat be, ugyanakkor a kijevi vezetés cáfolja, hogy ilyen fegyvereket használna. Elmondásuk szerint az ukrán alakulatoknak tilos tüzet nyitniuk lakott területekre, még akkor is, ha onnan éri őket támadás. A Grad, Buratino és Szmercs típusú rakétakilövőkből érkező támadások az EBESZ vizsgálatai szerint a szeparatisták területeiről érkeznek. Az orosz állami média ugyanakkor úgy állítja be, mintha az ukrán hadsereg lőné a békés városokat: ahol a lakosság nagy része az orosz tévéből tájékozódik, úgy fogja fel, hogy a fasiszta kijevi junta nép-irtást hajt végre a Donbassz lakossága ellen – így a szeparatisták támogatottsága továbbra is erős, és folyamatosan érkeznek az orosz önkéntesek is a különböző toborzóirodákon keresztül.

Mindeközben az Egyesült Államok kormányának több tisztségviselője és a NATO katonai vezetése egyre inkább hajlik arra, hogy Amerika védelmi fegyverekkel lássa el az ukrán hadsereget. A korábban érkezett amerikai támogatás elsősorban a hadsereg ellátmányára korlátozódott, illetve védelmi célokat szolgáló éjjellátó berendezésekre, golyóálló mellényekre és elsősegélynyújtó felszerelésekre. A The New York Times értesülései szerint a rakétaelhárító rendszerek és más védelmi célokat szolgáló fegyverek szállítását a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok, valamint a csütörtökön Kijevbe látogató John Kerry külügyminiszter, és Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is kész lenne újra napirendre tűzni. A védelmi fegyverek kérdése annak köszönhetően került újra szóba, hogy a gazdasági szankciókkal nem sikerült elérni, hogy Oroszország leállítsa a nehézfegyverek és katonák indítását Kelet-Ukrajnába. A Fehér Ház még nem fogalmazta meg végső álláspontját a kérdésben, de Bernadette Meehan, a Nemzetbiztonsági Tanács egyik szóvivője a The New York Timesnak elmondta: Washington nem mondott le a konfliktus diplomáciai úton történő lezárásáról.

Eközben általános mozgósítást hirdetett a donyecki szakadárok vezetője, Olekszandr Zaharcsenko a Donyecki Népköztársaságban, amely mintegy százezer embert fog érinteni.

Importmenyasszonyok

Ukrán menyasszonyjelöltek „importálása” jelenthet megoldást a nemek közötti egyensúlyhiányra Kínában, állítja a Beijing News. A lap szerint a kelet-európai ország gazdasági helyzete ugyan nem kedvező, de rengeteg a „gyönyörű nő”, vagyis az egyedülálló kínai férfiaknak érdemes akár külföldre is elmenniük, hogy megházasodjanak. A (félig) humorosnak szánt megállapítás mögött aggodalomra okot adó számok állnak: a legfrissebb statisztikai adatok szerint ugyanis 2014 végén 701 millió férfi és 667 millió nő élt a távol-keleti országban, vagyis közel 34 millió nő hiányzik a társadalomból. A probléma a kínai egykepolitikára vezethető vissza: az 1980-as évek, az ultrahangvizsgálatok elterjedése óta Kínában gyakoriak a szelektív terhességmegszakítások, vagyis a lánygyermekeket abortálják, míg a fiúkat – akikre családfenntartóként számíthatnak majd az idősödő szülők – élni hagyják. Így vált a nemek közti egyensúlyhiány az egyik legkomolyabb társadalmi problémává Kínában. A több mint harmincmillió nő különösen az 1985 óta született generációkból hiányzik, ezért a kormány kampánnyal próbálja ellensúlyozni az évtizedek óta tartó nőellenes gyakorlatot: hangsúlyozzák, hogy a lányok is értékesek, sőt ösztönzésképpen pénzt is adnak azoknak a pároknak, akik a lánygyermeket is vállalják. A propagandának és a nemen alapuló abortusz tiltásának köszönhetően az utóbbi években valamelyest nőtt a lánygyermekek aránya. Bár az ultrahangvizsgálatot végző szakemberek nem mondhatják meg a pároknak, hogy milyen nemű lesz a gyermekük, sokan úgy játsszák ki a szabályt, hogy illegálisan elküldik a vérmintákat külföldre. A helyzet érdekessége, hogy a kínaiak nem a szelektív abortuszban látják a problémát, hanem abban, hogy a felnőtt férfiak közül sokaknak kedvük sincs a házasodáshoz. A Beijing News azonban kész ötletekkel állt elő a helyzet megoldására: az újságírók szerint a kínai agglegényeknek nemcsak Ukrajnában, hanem Japánban és Dél-Koreában is érdemes lenne körülnézni, hiszen 2012-ben például a külföldiekkel házasodó dél-koreai nők ötöde választott kínai férjet.

Olvasson tovább: