Kereső toggle

Görög dilemma: visszatérés a drachmához?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Távozás az eurózónából - ez lehet a tétje a január 25-én esedékes előrehozott görög választásoknak, amelyekre azért kerül sor, mert harmadszor sem sikerült a parlamentnek államfőt választania. A közvélemény-kutatások szerint a voksolást a radikális baloldalinak tartott Sziriza párt nyerheti, amely újratárgyalná a mentőcsomag-egyezményt. A Der Spiegel német lap szerint Angela Merkel hagyná Görögországot kilépni az euróövezetből, ha új kormányuk megint engedményeket kérne nemzetközi hitelezőitől.

Újabb felvonás következik a görög pénzügyi drámában, miután kudarccal végződött a parlament harmadik nekifutása az év végén arra, hogy államfőt válasszon. A balkáni ország alkotmányának értelmében a törvényhozói testület feloszlatta magát, az előrehozott választásokat pedig január 25-ére tűzte ki. A voksolásoknak komoly tétje van, mivel a felmérések szerint az a Sziriza párt nyerhet, amely szakítana elődjei politikájával. Vezetőjük, Alekszisz Ciprasz kijelentette, hogy újratárgyalná a trojka mentőcsomagjának feltételeit, és véget vetne a németek által követelt megszorításoknak. A trojka, vagyis az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank szakértőiből álló küldöttség 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurós hitelt biztosított a csőd szélén álló Görögország számára. Bár úgy tűnik, hogy Athén túl van a nehezén – a gazdasági növekedés elindult, 2014 pedig az egyik legsikeresebb év volt a turizmusban –, még mindig rászorul a támogatásokra.
A Ciprasz által felvázolt politika azonban nem okoz akkora riadalmat, mint az euróválság csúcspontján, 2012-ben. Akkor Angela Merkel német kancellár úgy döntött, nincs más alternatíva: ahhoz, hogy teljes egészében megmentsék az eurót, Görögországnak bent kell maradnia az eurózónában. Most viszont úgy tűnik, Merkel nem akarja minden áron bent tartani a görögöket. A Der Spiegel kormányközeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Berlin „csaknem elkerülhetetlen következménynek tartja a görög kilépést az euróövezetből, ha Ciprasz kerül az ország élére és újabb engedményeket akar kicsikarni a trojkától. Ennél határozottabban fogalmazott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezető-helyettese, aki a Rheinische Post című lapnak azt nyilatkozta, hogy „azoknak az időknek, amikor meg kellett mentenünk Görögországot, vége. A politikai zsarolásra már nincs lehetőség. Görögország elveszítette rendszerszintű jelentőségét az euróövezetben”.
Merkel egyik szóvivője azonban igyekezett hangsúlyozni: a berlini kormány azt várja Athéntól, hogy a választások után is tartani fogja magát a mentőcsomag-egyezményben előírt kötelezettségek teljesítéséhez. A német gazdasági miniszter pedig cáfolta, hogy már készítenék a terveket a görög kilépésre. Sigmar Gabriel szerint a német kormány azt akarja, hogy Görögország az euróövezetben maradjon.  
A Der Spiegel elemzése ugyanakkor nem egészen ezt sugallja: kormánykörökben többen úgy vélekednek, hogy az eurózónát érintő reformok következtében egy esetleges kiválás nem okozna nagyobb drámát a térségben. Egy másik forrás azért nem tartja kiszolgáltatottnak az övezetet, mert már „hatékony” mentőalappal rendelkezik, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus. A nagyobb bankok számíthatnak például a bankunió védelmére. Egyes elemzők szerint nem kell dominóeffektustól sem tartani, a görög távozás nem rántana magával olyan országokat sem, mint Portugália és Írország, mert ezeknek már nagyjából sikerült talpra állniuk. A mostani helyzet kapcsán a „láncelmélet” terjedt el, vagyis, hogy az egész lánc erősebb lesz, ha a leggyengébb láncszemet kiiktatják. Berlin állítólag a távozás technikai menete miatt sem aggódik. Bár a jelenlegi Európai Uniós szerződések csak az egész unióból való kilépésről rendelkeznek, német tisztviselők biztosak abban, hogy a jogi szakértők könnyen megtalálják a megfelelő kereteket arra, hogy Görögország EU-tagország maradjon, de az eurózónát elhagyja.
De nem minden német gazdasági szakember osztja ezeket a véleményeket. Peter Bofinger szerint egy ilyen lépés túl sok kockázattal járna: kiengedné a szellemet a palackból, amit nehezen lehetne ellenőrzés alatt tartani. Más elemzők pedig a politikai következményekre hívják fel a figyelmet: a Sziriza győzelme olyan pártok megerősödését eredményezheti, mint a francia Nemzeti Front, a spanyol Podemos vagy Beppe Grillo 5 Csillag Mozgalma Olaszországban.
A Der Spiegel cikke mögött azonban többen – még a német médiában is – Merkelt és pénzügyminiszterét sejtik. Charles Wyplosz francia közgazdász szerint a német kormány egy kissé durva manőveréről van szó, melynek célja: nyomást gyakorolni a görögökre, hogy ne szavazzanak a Szirizára. A szakember szerint ez a módszer nem fog beválni. Ezt a véleményt osztják a Reuters hírügynökség által megkérdezett görögök is. Athénban sokan úgy vélik, a német kormány a kilépéstől való félelem elhintésével akarja „felébreszteni” a görög szavazókat. Egy athéni fiatal szerint egyértelmű, hogy befolyásolni akarják a választást, egy nyugdíjas pedig a fasizmus egy fajtájához hasonlította a helyzetet. A Le Figaro című francia lapban Coralie Delaume újságíró is arról ír, hogy a német kancellár antidemokratikus beavatkozásáról van szó a görög voksolások kimenetébe.
Ciprasz mindenesetre nem olyannak tűnik, mint aki engedne a nyomásnak. Múlt hétvégén azzal kampányolt, hogy Merkel és pénzügyminisztere megszorító politikája az, ami veszélybe sodorja az eurózónát. Arról is beszélt, hogy Európát a neoliberalizmus és annak következményei, valamint az észak és dél közötti gazdasági megosztottság veszélyezteti. A hangzatos kijelentések és ígéretek ellenére azonban kérdéses, hogy mit hoz a jövő. Nehéz előre megmondani, hogy kormányfőként mekkora mozgástere lesz a negyven éves Ciprasznak, aki egyébként a hellén köztársaság legfiatalabb vezetője lehet. Talán nem véletlen, hogy a Der Spiegel olyan politikusnak mutatja be, aki gyakran fogalmaz meg egymásnak ellentmondó kijelentéseket és alkalmazkodik az elvárásokhoz. Az is sokatmondó, hogy Brüsszel is nyugodtan kíséri figyelemmel a fejleményeket. Szerintük nem kell az ördögöt a falra festeni, mivel a Sziriza egy olyan széleskörű szövetség, amelyet nehéz egyben tartani. Emellett arra is számítanak, hogy a pia-cok majd „betörik” az ifjú vezetőt, akinek valószínűleg koalíciót is kell alakítania a kormányzáshoz. Ennek előszele, hogy a Der Spiegel cikke után az euró 9 éves mélypontot ért el a dollárral szemben, az európai tőzsdék több mint 3, az athéni tőzsde pedig több mint 5 százalékkal esett.

Olvasson tovább: