Kereső toggle

Rakétazápor tűzszünetben

A gázai konfliktus az 50. nap után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra is napjában többször harsognak a légvédelmi szirénák Izraelben, nem csupán az ország déli és középső részén, hanem a libanoni és szíriai rakétázások miatt az északi területeken is. A Hetek tudósítója az eddig biztonságosnak vélt Haifáról jelentkezik.

Újabb tízezer tartalékost mozgósított Izrael a konfliktus tovább éleződése miatt a hét elején – egyetemista diákoktól a dolgozó családapákig. Bár kedden délután a Hamasz egyiptomi, katari és amerikai közreműködésre „hosszú távú tűzszünetet” jelentett be, amelyet Netanjahu kormányzati szavazás nélkül elfogadott, a felek legfontosabb követelései, mint a gázai blokád feloldása, illetve az övezet demilitarizálása jövőbeli egyeztetés tárgyát képezik. Gázából pedig azóta is folyamatosan küldik a rakétákat. A tűzszünet értelmében megnyitják a határokat a segélyszállítmányok előtt, és kiterjesztik a halászati övezetet, a gázai utcákon pedig palesztinok ezrei ünnepelték győzelmüket és az ötven napja tartó vérontás végét nyilvánosságra merészkedő vezetőikkel együtt.

Izraeli lakosok tízezrei figyelik féltő izgatottsággal percről percre a híreket, az utcákon „Szeretjük a katonáinkat!” plakátok garmadájával találkozunk. A Kármel-hegy tetején fekvő Haifa Egyetem leglátványosabb pontjaként magasodó Eskol-torony ablakaiból hetekig az izraeli zászló alakját kirajzolva szűrődtek ki a fények, szintén a hadsereggel való szolidaritásuk kifejezéseképpen.

A hadköteles felnőtteket akármelyik pillanatban behívhatják. Az, hogy éppen kinek és mennyi időre kell mennie, főleg attól függ, hogy a hadsereg mely egységében szolgált. Egy számítástechnikát hallgató haifai egyetemista például a vizsgái közepén állt fel az iskolapadból júliusban, hogy hazája védelmére siessen. Elmondása alapján, amikor másfél hónap után hazaengedték, olyan volt, mintha éveket töltött volna távol az otthonától: „Mikor a katonai kötelezettségeinket teljesítjük, sokkal lassabban, vagy szinte nem is érnek el hozzánk a hétköznapi, olykor a családi hírek sem. Olyan, mintha teljesen kiszakadnánk a mindennapi életünkből.”  Visszaérkezve sem a nyári pihenés várt rá, hanem a vizsgái pótlása. A folyamatos fenyegetettség miatt pár nappal később ismét behívót kapott.

Az intézmények felkészültek rá, hogy előre ki nem számítható módon akár hónapokra nélkülözzenek embereket, majd egyik pillanatról a másikra visszavegyék őket. Az egyetemeken ezért látni egész nyáron vizsgázó hallgatókat, a számláik rendezésére pedig 30 nap haladékot kapnak a hazatérő tartalékosok.

Bár a világszínvonalú izraeli haditechnika mind pszichésen, mind fizikai szinten nagy biztonságot ad a lakosoknak, a Gázai övezethez közel eső részeken olykor egyáltalán nem segít a Vaskupola. Sajnos az utóbbi napok jelentései is ezt igazolják: Eshol régiót és több déli várost is találatok értek, pénteken Asdódban egy zsinagógát találtak el, egy déli kibucban történő becsapódásnak pedig egy négyéves kisfiú esett áldozatul. A híradások csak az elmúlt napokban több tucat sérültről számoltak be, közülük többen gyerekek, sokuknak válságos az állapota. A helyzet eddig a fegyverszünet életbe lépését követően sem javult. Néhányan az északabbra lakó rokonaik vagy barátaik házába költöznek, de a legtöbben egyáltalán nem kívánnak elmozdulni és megszakítani mindennapi életüket. Jair Lapid pénzügyminiszter is jelezte: ha valaki szeretné, támogatják az időszakos elköltözését, de sem gazdasági, sem elvi okokból nem lakoltathatnak ki komplett közösségeket.

Az egyelőre bizonytalan eredetű, ám feltételezhetően szándékos libanoni és szíriai rakétázások miatt a hétvégén az északi régió is érintetté vált: Libanonból szombat éjjel érkezett rakéta, pár órával azután, hogy a határnál fekvő Rosh Hanikrában tettünk látogatást. Szíriából vasárnap hajnalig öt rakétát lőttek ki a Golán-fennsík különböző pontjaira, szerdán pedig a szíriai lázadók  több rakéta kilövése után a kormányerőktől elfoglalt Quineitra határátkelőnél fegyvertüzet is nyitottak Izraelre, amelyben két izraeli katona megsebesült. Az izraeli tüzérség válaszképpen tűz alá vett két szíriai hadi állást.

A gyerekeket mind a szülők, mind tanáraik igyekeznek megtanítani a vészhelyzetek kezelésére. A szívós kitartást jelzi az is, hogy az oktatási miniszter, Shai Piron bejelentése alapján a hadműveletek elhúzódása ellenére is megkezdenék az iskolaévet szeptember 1-jén. Ez persze nem könnyű, és lakossági együttműködés nélkül aligha lehetne továbbra is menetrendszerűen haladni előre.

A gazdasági terhek növekedése mindezt tovább nehezíti; a Haarec izraeli lap szerint a háború csupán a katonai kiadásokat nézve is eddig már 2,5 milliárd dollárba került. Egyetlen tartalékos katona hadba állítása mintegy 140 dollárba kerül naponta, így az eddig összesen 60 ezer behívott katona nagyjából 8,5 millió dollár kiadást jelent nap mint nap – a Vaskupola fenntartásának költségeiről nem is beszélve. A rendszer az Erős Szikla hadművelet megkezdése óta Gázából Izraelbe lőtt 4594 rakétából 735-öt védett ki. Az anyagi terhek egyre inkább növelik a háború egyéb vetületeivel is küszködő adófizetők elégedetlenségét.

A kisebb szolgáltatások időszakos leállásai és a háborús helyzet miatti működőtőke-kivonások további csökkenéseket eredményeznek az izraeli gazdaságnak, míg a technológiai ipar mind a belföldi, mind a kívülről jövő megrendelések révén profitál a konfliktusból. Az ország kiadásai közé számlálandók azok az élelmiszer- és gyógyszercsomagok, amelyekkel az IDF a gázai lakosokat segélyezi – a honlapjukon közölt adatok alapján július 8-tól augusztus 5-ig összesen több  mint 40 ezer tonna csomagot szállítottak Gázába. Ez utóbbi viszont szemmel láthatóan nem vált ki ellenszenvet az izraeli lakosságból, ahogy a palesztin és a környező arab országokból ideutaztatott sebesültek és súlyos betegek ellátása sem.  „Cseppet sem bánom, ha erre költenek az adómból” – mondja egy izraeli zsidó polgár.

Olvasson tovább: