Kereső toggle

Ukrajna végleg kettészakadt

Új ország születik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új ország nevével lesz érdemes megismerkednünk május 11. után: Novorosszija Ukrajna délkeleti megyéiből létrejönni szándékozó köztársaság, amelyről egyelőre sem államformáját, sem alkotmányos berendezkedését tekintve nem tudunk mást, csak annyit, hogy vezetői a jelenlegi kijevi „fasiszta junta” népirtásától hivatottak megvédeni népüket.

A donyecki, luganszki és odesszai önjelölt vezetők a krímihez hasonló referendumot írtak ki május 11-ére, amelyben az Oroszországhoz húzó ukrán megyék kinyilváníthatják elszakadási vagy maradási szándékukat. Az utóbbi hét véres odesszai, kramatorszki és szlovjanszki eseményei után nem kétséges, hogy a referendum milyen eredményt fog hozni. Putyin pedig a tankok és a haderő Ukrajnába irányítása nélkül is célt fog érni: megismétlődhet a dél-oszét és abház forgatókönyv – a kérdés csak az, meddig terjed az orosz expanzió, mikor elégednek meg a volt szovjet területek elszakításával.

A kijevi tüntetések legvéresebb napjainál is több áldozatot követeltek az ukrán-orosz zavargások Odesszában május másodikán. A harkovi „Metalliszt” és az odesszai „Csernomorec” csapatainak mérkőzésére érkező szélsőjobbos drukkerek és az oroszpárti tüntetők összecsapásainak eddig 46 halálos áldozata van – közölték a hatóságok. A rendbontás utcai zavargásokkal kezdődött, majd a szakszervezetek székházánál ért véget, ahol egy tűzesetben több mint harmincan égtek meg vagy fulladtak meg a füstben. Az orosz média azóta is tele van a lángoló épület és a felbőszült tömeg képeivel: az ukrán nacionalisták a földön fekvő sérülteket ütötték. Az ukrán kormány azonnal leváltotta a helyi rendőrfőnököt, amiért az az egyre durvább erőszakot egyáltalán nem kezelte. A város lakói azóta sem heverték ki a traumát, de érdekes módon nem a helyi rendfenntartó erőket és a későn érkező tűzoltóságot okolják a tragédiáért, hanem a kijevi, általuk „náci, fasiszta juntának” nevezett kormányt.

A délkeleti megyék szeparatista mozgalmaival szemben katonai erővel fellépő kijevi vezetést a nyugati hatalmak és az ENSZ is önmérsékletre intette; ugyanakkor az Ukrajnától elszakadni kívánó területek önjelölt vezetői az odesszai események apropóján már bejelentették, hogy a kormány átlépte a Rubicont – semmiféle megegyezésről és egységes Ukrajnáról a továbbiakban nem hajlandóak tárgyalni. Oleg Carjov, aki a Donyecki körzet képviselője az ukrán törvényhozásban, a felkelők oldalára állt, és bejelentette, hogy felhagy korábbi ambícióival: nem a május 25-ére kiírt elnökválasztáson indul, hanem a többi szeparatista vezetővel közösen a 11-ére kiírt referendumban kampányol a területek elszakadásáért és új állam létrehozásáért, amely a Novorosszija nevet viselné.

A Luganszk, Donyeck, Kramatorszk, Mariupol és Szlavjanszk településekre tervezett népszavazástól a felkelők azt várják, hogy a polgárok többsége az Ukrajnától való elszakadásra szavaz, ugyanakkor egészen bizonyos, hogy amennyiben az eredmény nem az előzetes várakozásokat igazolná, a média akkor is magas részvételi adatokat és elsöprő oroszpárti fölényt fog hirdetni, amint az a Krím esetében is történt. Az ukrán kormányzat természetesen illegitimnek tartja a szavazást, és annak eredményét nem fogadja el, ugyanakkor az egyre mélyülő válság és az eszkalálódó erőszak a polgári lakosságban erősíti az elkeseredést: élni és boldogulni akarnak, nem háborúzni. Az erőszak viszont újabb erőszakot szül: a haditechnikával szemben a lakosság által épített barikádokat és blokkposztokat örző, felfegyverzett önvédelmi csapatok egyre gyakrabban kerülnek tűzharcba a reguláris erők csapataival, akik viszont nem szívesen lőnek saját honfitársaikra.

A referendum eredménye és annak következményei csak jövő héten lesznek ismertek, ugyanakkor John Kerry már bejelentette, hogy „nem fogadja el a pszeudoreferendumot, amely tovább osztja Ukrajnát”. Az Unian ukrán hírügynökség közlése szerint John Kerry és az EU külügyi képviselője, Catherine Ashton Washingtonban folytatott többórás tárgyalásának eredményeként kifejezték aggodalmukat a népszavazás kapcsán, és közölték, hogy az az erőszak mélyüléséhez vezet, és a krími forgatókönyvet vetíti előre. Az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov ugyanakkor felszólította a kijevi vezetést, hogy ne támadjon civilekre, vonja vissza csapatait Kelet-Ukrajnából, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat. Szerinte szokatlan lenne egy olyan országban elnökválasztást tartani, ahol a hatalom saját állampolgáraira támadt. A lapzártánkkor Svájcban tárgyaló Putyin elnök pedig a referendum elhalasztását kérte az elszakadni kívánó megyéktől.

Zöld emberkék

Békében egymás mellett élő etnikumok fordulnak egymás ellen, véres harcokat vívnak függetlenségükért – a forgatókönyv ugyanaz, csak az idő és a hely változik. Egy korábban menekülttáborban dolgozó forrásunk beszámolója szerint a dél-oszét és abház válságok idején számos grúz, oszét és abház menekülttel, a csecsenföldi háború idején pedig dagesztániakkal, ingusokkal és csecsenekkel találkozott a munkája kapcsán. Valamennyien hasonló eseményekről számoltak be, mint amelyeket napjainkban, Ukrajnában tapasztalnak az emberek: felségjelzés és azonosítószám nélküli egyenruhákban ismeretlenek érkeztek, sokszor rendszám nélküli autókkal. A polgári lakosság nem tudta, kik, és mely állam képviselői lehetnek a kamuflázs mögött: terroristák, valamely milícia tagjai, vagy reguláris katonai erők. Az összes megszólaló egybehangzóan – egymástól függetlenül – azt állította, hogy az idegenek emberrablásokat, gyilkosságokat követtek el, verésekkel, kínzásokkal félemlítették meg a polgári lakosságot. Ezt követően Abháziában, Dél-Oszétiában a korábban grúz fennhatóság alatt álló autonóm terület elszakadt és kikiáltotta függetlenségét: azóta ezek az államok tulajdonképpen az orosz költségvetés lélegeztetőgépén vegetálnak. Csecsenföldön azóta van viszonylagos nyugalom, hogy a Moszkvához hű Ramzan Kadirov irányítja az országot. Politikai ellenfeleit és kritikusait időről időre megölik – mint például Anna Politkovszkaja újságírónőt –, de a „zöld ruhás emberkék” most nem terrorizálják a lakosságot. Legutóbb Krímben és Délkelet-Ukrajnában tűntek fel a zöld emberkék.

Olvasson tovább: