Kereső toggle

Ukrán realitás - Interjú Vitalij Klicskóval

Új játékszabályokat ígér az UDAR elnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra sem került nyugvópontra a belpolitikai válság Ukrajnában. Bár az ellenzék az alkotmánymódosításról szóló párbeszédet is elérte, annak tartalmát illetően annyira megosztott, hogy az alkotmányügyi bizottság elnapolta ülését, míg az ellenzék pártjai megegyeznek. Mindeközben Vitalij Klicsko, akinek népszerűsége már tavaly elérte az elnökét, nyilvános vitára hívta Viktor Janukovicsot azzal a feltétellel, hogy a vitára az elnök lemondása után, a klasszikus elnökjelölti tévéviták keretében kerüljön sor. A korábbi nehézsúlyú bokszvilágbajnoknak, Vitalij Klicskónak, az UDAR párt elnökének az Európai Unió küldöttségének elutazása és az Egyesült Államok külügyminiszterének látogatása után sikerült feltenni kérdéseinket.

Amennyiben az Ukrajnában novemberben kitört forradalom sikeres lesz az Önök szempontjából, milyen forgatókönyvvel rendelkeznek a jövőre nézve? Önnek személyesen milyen ambíciói vannak?

– Ma már nem kérdés, hogy a forradalmunk sikeres-e vagy sem. A kérdés csak az, hogy mi lesz az ár, amit az országnak és a nemzetnek ki kell fizetnie ezért a győzelemért. Nyilvánvaló, hogy Viktor Janukovics teljes erejével kapaszkodik a hatalmába, amit mindemellett egyre egyértelműbben veszít el. Arról van szó ugyanis, hogy az erőszakszerveket gyakorlatilag képtelen kontroll alatt tartani – ezzel szemben teljes mértékben tőlük függ.

A gazdasági folyamatokat sem kontrollálja. Képtelen kezében tartani az eseményeket a régiókban is. A jelenlegi körülmények között egyszerűen homokba dugja a fejét, és úgy tesz, mintha semmi nem történne. Ezért a mi forgatókönyvünk először is egy szakértői kormány létrehozása és a 2004-es alkotmányhoz való visszatérés, hogy a hatalommal szembeni fékek és ellensúlyok újra működjenek; továbbá a gazdasági helyzet stabilizálása nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségével, visszatérés a tárgyalóasztalhoz az EU képviselőivel, és a Társulási Megállapodás aláírása, valamint alapvető és rendszerszintű reformok végrehajtása. Mindezek nélkül az országra katasztrófa vár. Ami pedig a személyes ambícióimat illeti, mindenek előtt egy európai, demokratikus és virágzó Ukrajna megteremtése a célom. Tulajdonképpen ezért kezdtem el politizálni.

Amennyiben Janukovics elnök távozik a hatalomból, van-e kihívója, olyan jelölt, aki jó eséllyel megnyerheti a választásokat?

– Meg vagyok győződve róla, hogy Janukoviccsal szemben egyetlen ellenzéki jelöltet kell állítani. Pontosan ettől félnek Janukovics technokratái – ebben az esetben ugyanis meghiúsulnak mindenféle „technikai” manőverei. Mindemellett felmerülne annak az esélye, hogy az egységes ellenzék jelöltje már az első fordulóban győzelmet aratna. (Az ukrán választási rendszerben kétfordulós közvetlen elnökválasztás történik – a szerk.)

Amennyiben az ellenzék hatalomra kerül, hogyan tervezi a gazdasági válság kezelését? Elkerülheti-e az ukrán állam a gazdasági csődöt, ha Putyin elnök az újonnan felálló kormánynak nem hajlandó megadni a korábban ígért támogatást, illetve gázárkedvezményt?

– A nálunk tapasztalható gazdasági válságnak két alapvető forrása van. Egyrészt a totális korrupciónak, másfelől a kormányzat hozzá nem értésének a következménye. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem várhatunk hatékony intézkedéseket a kormányon lévő hatalomtól, még a megfelelően nagy belső támogatottság ellenére sem. Szükségesnek tartom a hatalom megújítását és a játékszabályok teljes megváltoztatását. Csak ebben az esetben tudunk e fölé a krízis fölé kerülni.

A kialakult helyzetben a külső pénzügyi támogatás valóban elengedhetetlenül fontos Ukrajnának. Ugyanakkor a pénzügyi segítségnek célzottnak kell lennie, azaz megfelelő garanciákat kellene nyújtani arra vonatkozóan, hogy nemcsak a költségvetési lyukak betömködése történik meg, hanem valódi strukturális reformok indulnak el az országban. Az orosz pénzügyi mentőcsomagot tekinthetjük-e ilyennek? Aligha. Ahogy az orosz vezetés is bejelentette, az általuk nyújtandó hitel csupán szóbeli megállapodások eredménye. Azaz Ukrajna nem támaszkodhat biztosan rájuk. Tehát tulajdonképpen Ukrajnának mindenképpen szükséges lesz ennél megbízhatóbb külső finanszírozás után néznie.

Milyen segítségre számítanak az Európai Uniótól? Várható-e bármilyen segítség az után, hogy Janukovics elnök nem írta alá a Társulási Megállapodást?

– Európa már bejelentette, hogy az Egyesült Államokkal együtt hajlandó egy gazdasági mentőcsomagot rendelkezésünkre bocsátani. Nyilvánvaló, hogy ilyen jellegű segítséget csak abban az esetben nyújtanak, ha feláll az új koalíciós kormányzat és az új parlamenti többség. Ezen túlmenően már régóta hangoztatjuk, hogy szükséges lenne a felelősségre vonást elkezdeni mindazon kormányzati szereplők irányában, akik személyesen tehetők felelőssé az erőszak eszkalálódása és az emberi jogok megsértése miatt. Sőt, többet mondok: ha a Nyugat a beígért szankciókat valóban életbe léptette volna Ukrajnával szemben, talán elkerülhetőek lettek volna a Grusevszkaja utcai tragikus események és az ellenzéki aktivisták halála, nem kerülhetett volna sor az emberek elrablására és kínzására.

Milyen forgatókönyve van a jobboldali szélsőségesekkel való együttműködésre?

– A jobboldali radikálisok ma a „Majdan” (a kijevi Függetlenség terén zajló forradalom elterjedt neve – a szerk.) részei, ahogy az UDAR, csakúgy, mint a balosok, vagy bármely más politikai irányzat. Janukovics képes volt önmagával szemben a teljes ukrán társadalmat egységesíteni, így az egymásnak homlokegyenest ellentmondó politikai nézeteket vallókat is egyesítette. Ez a jelenlegi ukrán realitás.

Olvasson tovább: