Kereső toggle

Erősödő antiszemitizmus

Riasztó a helyzet Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon, Franciaországban, Belgiumban és Svédországban nőtt a legnagyobb mértékben az antiszemita incidensek száma tavaly – ez derül ki az izraeli Információs és Diaszpóraügyi Minisztérium éves jelentéséből. Egy másik állami fórum tanulmánya, amely az antiszemitizmus terjedését figyeli világszerte, a 2013-as évvel kapcsolatban más tendenciákra is felhívja a figyelmet: többek között az Izrael elleni bojkottkampány erősödésére.

„A lélek, és nem annyira a test az antiszemitizmus új hullámának áldozata” – állította Naftali Bennett izraeli diaszpóraügyi miniszter (képünkön) abban a jelentésben, amelyet tárcája készített a tavalyi évben tapasztalt zsidóellenességről. Annak ellenére, hogy 2013-ban nem értek zsidókat olyan nagyszabású támadások, mint például 2012-ben a toulouse-i iskolai mészárlás során, nem tapasztalható javulás az antiszemitizmust illetően.
A diaszpóraügyi minisztérium tanulmánya az európai helyzet kapcsán az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2013-ra vonatkozó felmérésére hivatkozik, amely szerint a zsidók 76 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt években rosszabbodott a helyzet az antiszemitizmust illetően. A közvélemény-kutatás alapján a zsidók körülbelül egynegyedét érte valamiféle incidens, 77 százalékuk azonban nem jelentette az atrocitásokat a hatóságoknak. Egy másik jelentés, amelyet az Antiszemitizmus Elleni Koordinációs Fórum (CFCA) nevű állami fórum készített, kiemeli, hogy a korábbi évekhez hasonlóan Nyugat-Európában az iszlamista antiszemitizmus, míg a kontinens keleti részén a szélsőjobb zsidóellenessége volt domináns.
Franciaországban továbbra is kritikus a helyzet – itt 2013 folyamán több mint 200, különböző szintű incidenst regisztráltak, amelyek többségét muszlimok követték el. Az antiszemita incidensek kiemelt célpontjai az iskolák, különösen a Toulouse-ban található Ozar Hatorah iskola, ahol a 2012-es támadás is történt. Az intézmény számos fenyegetést kapott tavaly is, egy diákjára pedig késsel támadt rá egy nő. Belgiumban, ahol hasonló jelenségek tapasztalhatóak, mintegy 20 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma az elmúlt évben. Svédországban is jelentősen több atrocitásról érkezett bejelentés tavaly. Zsidóellenes megnyilvánulások az Egyesült Királyságban is voltak, de a szigetországban inkább az anticionizmus és Izrael államának delegitimálása az elterjedt. A hatóságok kemény fellépése ellenére Németországban is rendszeresek az antiszemita incidensek, különösen a futballmeccseken.
A legriasztóbb adatokról Magyarországot illetően számoltak be a tanulmányok. Hazánkban ugyanis csaknem 50 százalékkal nőtt az antiszemita atrocitások száma, ráadásul az incidensek súlyossága terén is rosszabbodott a helyzet: több zsidót ért erőszakos támadás. A jelentések kiemelik, hogy ebben szerepe van a Jobbiknak, és aggasztónak tartják az újabb szélsőséges pártok, mint például a Magyar Hajnal megjelenését is.
Közel kétszer több antiszemita indíttatású incidens történt Görögországban is 2012-hez képest. Ezek többnyire a neonáci Arany Hajnal párthoz köthetőek, de zsidóellenes nézeteket terjeszt a görög ortodox egyház is: Kalavrita egyházmegyei vezetője saját weboldalán például azt írta, hogy Görögországot eladták a zsidóknak, és ők irányítják a görögöket.
A CFCA beszámolója felhívja a figyelmet arra is, hogy a világhálón mennyire terjednek az antiszemita eszmék és megnyilvánulások. Itt külön meg kell említeni azt az új jelenséget, amit egy ismert francia komikus, Dieudonné M’bala M’bala talált ki.
A „quenelle”, vagyis a fordított náci karlendítés terjesztője a közösségi oldalakon félmillió barátot, illetve követőt tudott szerezni (Humorbojkott. Hetek, 2014. január 17.). Latin-Amerikában is sok, zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elmélet keringett. Chilében és Argentínában például azt híresztelték az interneten, hogy az izraeli hadsereg Patagónia elfoglalásán ügyködik, hogy zsidó államot hozzon ott létre. Mexikóban pedig holokauszttal kapcsolatos antiszemita kifejezések használata vált gyakorivá a közösségi oldalakon. Az „égek, mint egy zsidó” hasonlat például a Twitter népszerűségi listján a hatodik helyen állt.
A tavalyi fejlemények kapcsán a CFCA jelentése kiemeli az Izrael elleni bojkottokat sürgető kezdeményezések megerősödését. Bár ezeket többnyire magánszervezetek kezdeményezik, sokszor európai kormányok támogatását is élvezik – ez látható például a skandináv országokban. A zsidó állam elleni szankciók megnyilvánulnak kulturális, gazdasági és tudományos bojkottban. Tavaly különösen megerősödött a gazdasági bojkott: többek között névtelen hackerek a Twitteren indítottak kampányt az izraeli termékek bojkottálása érdekében. De meghatározó volt az Izrael-ellenesség a tudományos körökben is: a holland tanárok szakszervezete például tavaly áprilisban megszavazta a zsidó állam tudományos bojkottját. Meg kell említeni, hogy 2013-ban több egyház is csatlakozott az Izrael-ellenes kampányhoz: a svéd egyház egy kezdeményezést fogadott el, amely az izraeli cégek és termékek bojkottjára szólítja fel híveit. Kanadában pedig a legnagyobb protestáns egyház, a United Church saját kampányt indított azok ellen a cégek és termékek ellen, amelyek az úgynevezett Zöld Vonalon túl fekvő telepeken működnek, illetve onnan származnak.

Olvasson tovább: