Kereső toggle

Vendégmunkás vagy szociális teher?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem csillapodik a kelet-európai munkavállalók körüli vita Nagy-Britanniában, miután az Európai Unió országaiban január elsejével megnyíltak a kapuk a román és bolgár álláskeresők számára is. A brit kormány a külföldi munkaerő-áradattól tartva már szigorított a szociális juttatásokat illetően, de uniós szinten is szabályozásokat sürget. Brüsszel és az érintett kelet-európai tagállamok azonban azzal vágnak vissza, hogy az adatok alapján a britek pánikja teljesen alaptalan.

Szabad a pálya a román és bolgár álláskeresők előtt is az Európai Unióban, miután január 1-jén lejárt a munkavállalásukat korlátozó időszak, amely azt követően lépett életbe, hogy 2007-ben Románia és Bulgária az Európai Unió teljes jogú tagjai lettek. Ennek örömére indult útnak Romániából Victor Spirescu (képünkön), akit az új év első napján VIP fogadtatásban részesítettek a lutoni repülőtéren:
Keith Vaz munkáspárti és Mark Reckless konzervatív képviselők üdvözölték mint az első románok egyikét, akik Nagy-Britanniában akarnak dolgozni. A 29 éves férfi már földet érésekor azzal dicsekedett, hogy nagy tervei vannak, és hogy másnaptól egy autómosóban fog dolgozni. De azt is egyértelműen kifejezte, hogy jelenlegi munkájáért nem igazán lelkesedik. Nem is bírta sokáig az új helyen: egy nap után otthagyta az autómosót. A román médiának nyilatkozva elmondta, nem rúgták ki, hanem ő távozott, állítólag azért, mert főnöke, miután olvasta az újságcikkeket róla, közölte vele, hogy nem szeretne problémákat. Több brit lap ugyanis megírta, hogy Spirescut négy évvel ezelőtt elítélték, mert súlyosan bántalmazta akkori barátnőjét.
Ezek az esetek és az olyanok, mint amilyenben múlt héten született bírósági döntés (négy magyar állampolgárt ítéltek el, amiért legalább 44 fiatal magyar nőt Nagy-Britanniába csaltak, és ott prostitúcióra kényszerítették őket) alapot adhatnak arra, hogy némelyek megkongassák a vészharangot a kelet-európai bevándorlók miatt.
A brit kormány és a sajtó pedig a szociális juttatásokkal kapcsolatos visszaélésekre hivatkozva hangoztatja a szigorítások szükségességét. Emiatt január 1-jével már életbe is lépett az a rendelet, amely szerint az uniós országokból érkezők az első három hónapban nem igényelhetik Nagy-Britanniában az álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap letelte után is maximum hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást. London azonban további intézkedéseket akar, nemcsak helyi, hanem uniós szinten is. Felmerült többek között, hogy konkrétan meghatározzák, évente hány vendégmunkást engednek be az országba: állítólag csak 75 ezer fő vállalhatna munkát, ez a lépés viszont alapvetően szembemenne minden uniós alapelvvel és szabállyal. Brit konzervatív miniszterek pedig a munkáspárti és liberális demokraták támogatásával felvetették, hogy az uniós polgároknak két év után járjanak csak szociális juttatások Nagy-Britanniában.
David Cameron azt is kilátásba helyezte, hogy megvétózza az EU további bővítését, ha Brüsszel nem hoz megfelelő szabályozást a szabad munkavállalás kérdésében. A brit miniszterelnök az uniós tagállamok tavaly év végi utolsó brüsszeli csúcstalálkozóján hozta szóba, hogy nagy hiba volt, hogy 2004-ben, amikor többek között Lengyelország, Magyarország és a balti államok csatlakoztak az EU-hoz, nem léptettek életbe átmeneti korlátozásokat a munkavállalást illetően. Cameron a múlt héten telefonon személyesen is közölte véleményét Donald Tusk lengyel kormányfővel, miután a két ország között diplomáciai „csörte” alakult ki a témában. A vita legkényesebb pontja az volt, hogy a britek nehezményezték, hogy a külföldi uniós munkavállalók az otthon maradt gyermekeik után abban az országban vesznek fel családi pótlékot, ahol dolgoznak.
A lengyel külügyminiszter azonban azzal vágott vissza, hogy ha Nagy-Britannia megkapja az adófizetőiket, akkor nekik kell állniuk a szociális juttatásaikat is. A Lengyel Néppárt vezetője pedig bojkottra szólította fel honfitársait a brit tulajdonú Tesco áruházzal szemben. A lengyelek egyébként azért kerültek előtérbe a vita kapcsán, mert a 2011-es népszámlálásból kiderült, hogy a lengyel a harmadik legnagyobb külföldi közösség Nagy-Britanniában az írek és az indiaiak után.
A lengyelekhez hasonlóan a románok és bolgárok is visszautasítják a munkavállalókkal kapcsolatos brit aggályokat és félelmeket. Az igaz, ahogy arról a Daily Telegraph című brit lap is beszámolt, hogy Bulgáriában egyes munkaközvetítő irodák azzal hirdetik magukat, hogy praktikus tippekkel és tanácsokkal látják el ügyfeleiket a brit szociális rendszer minél hatékonyabb kihasználására. Alexandra Dzsongova, aki egy olyan irodát vezet, amely körülbelül 300 bolgárnak segít évente munkát találni Nagy-Britanniában, ugyanakkor azt állítja, hogy elenyésző kisebbség az, akik azért mennek ki, hogy az ottani rendszert kizsákmányolják. Dzsongova azt is hangsúlyozta, hogy a bolgárok nem veszik el az állásokat a britektől, hanem olyan munkákat vállalnak el, amiket a helyiek már nem hajlandóak elvégezni.
Statisztikai adatokkal igyekszik cáfolni a brit állításokat Románia is: a tavalyi évben elenyészően kevesen voltak azok a románok, akik szociális juttatásokat vettek igénybe. Erre hivatkozik Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos is, aki már többször került összetűzésbe a brit kormánnyal az utóbbi hetekben. Andor László szerint ha a brit közvélemény jobban odafigyel a tényekre, akkor nem fogják tudni őket félrevezetni az uniós bevándorlás kérdésében, és nem az érzelmek alapján fognak reagálni a kérdésre. A britek többsége ugyanis támogatja kormányuk korlátozási törekvéseit: egy októberi felmérés alapján csak 33 százalékuk gondolja azt, hogy jó dolog, hogy az EU állampolgárai szabadon élhetnek és dolgozhatnak más tagországokban. A magyar EU-biztos azt elismeri, hogy a brit szociális ellátórendszer „kissé nagyvonalúbb” az európai átlagnál, de hangsúlyozza, hogy a statisztikai adatok alapján a külföldi EU-s munkavállalók összességében több adót és járulékot fizetnek, mint amennyi ellátást és kedvezményt igénybe vesznek. Friss adatok szerint 2001 és 2011 között 34 százalékkal haladták meg az európai vendégmunkások adói az igénybe vett juttatásokat. Igaz, a feketemunka miatt ezek a számok nem biztos, hogy hűen tükrözik a valós állapotokat. Az viszont biztos, hogy a vendégmunkásokra az államadósság kordában tartása érdekében is szüksége van a brit kormánynak – ez a pénzügyminisztérium előrejelzéseiből is egyértelmű. Szakemberek egy része ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a bevándorlás pozitív hatása átmeneti lehet, ha a fiatal vendégmunkások Nagy-Britanniában telepszenek le hosszú távon, és a közszolgáltatások fogyasztói lesznek.

Olvasson tovább: