Kereső toggle

Drónok lendületben

Szigorúan titkos másolat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Irán hadi célokra is használná azokat a pilóta nélküli repülket, azaz drónokat, melyeknek fejlesztése, úgy tŐnik, új lendületet vett az elmúlt napokban. Az iráni Forradalmi Gárda és a légier vezetje, Amir Ali Hadzsizadeh tábornok közelmúltban tett bejelentése szerint ugyanis sikeresen törték fel a hónapokkal korábban elfogott amerikai kémrepül adatbázisát, melybl elérhetvé vált a gép teljes technikai leírása.

Az Egyesült Államok több ízben tett kísérletet a gép visszaszerzésére, Irán azonban „állami tulajdonként” tekint a drónra, mivel az szerinte illetéktelenül kémkedett az ország légterében. Amerikai szakértők egyelőre azon az állásponton vannak, hogy Iránnak –  megfelelő technikai lehetőségek hiányában – nem fog sikerülni a másolat elkészítése.
Annak dacára, hogy azt állítja, minden információt sikeresen kinyertek a gép adatbázisából, Hadzsizadeh tábornok kijelentette: azért nem tesznek mindent közzé, mert a drón már az iszlám köztársaság „nemzeti tulajdonának” számít. Szavainak alátámasztására azonban annyit elmondott: „Visszanyertük a korábban törölt adatokat. A rengeteg karakter és kód ellenére is megfejtettük Isten kegyelmével!”
A tábornok szavai szerint az iráni szakemberek felfedték, hogy bin Laden halála előtt 2 héttel a drón elrepült a volt al-Kaida-vezető akkori búvóhelye felett; ezenkívül 2010. október 16-án Kaliforniában járt „technikai munkán”, majd ezt követően, november 18-án útja Kandahárba, Afganisztánba vezetett, ahonnan nem sokkal később – technikai gondok miatt – visszavitték Los Angelesbe. Minden egyes művelet, melyet a drón végrehajtott, rögzítésre került a repülő memóriájában, beleértve a karbantartást és a tesztelést is.
Az amerikai védelmi minisztérium sem tárgyalni nem hajlandó a kérdésről, sem kommentálni nem kívánja azt.
Amerikai sajtóértesülések szerint a távvezérlésű kémrepülő a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) részére végzett felderítő tevékenységet az iráni atomlétesítményekről. A Lockheed Martin által gyártott RQ–170 Sentinel szupertitkos, nagy magasságban közlekedő repülőgép, amelynek létezését 2010-ben erősítette meg az amerikai légierő.
Teherán már 2010-ben bejelentette, hogy egy lopakodó megfigyelő és támadó gép fejlesztésén dolgozik, ám részleteket nem árult el. Mint utóbb kiderült, Irán egy különleges radareltérítő festék segítségével zavarta meg a drón radarját, és így térítette le azt útjáról, majd könnyűszerrel megkaparintotta. Az Egyesült Államok aggályait fejezte ki, miszerint ha Irán és a többi nemzet valóban szert tesz erre a vegyi anyagra, az valódi fenyegetést is jelenthet a terrorizmus elleni harcra.
Az Egyesült Államok több ízben is kérte Iránt a drón visszaszolgáltatására, amire Ramin Mehmanparsat külügyi szóvivő ironikusan reagált: „Úgy tűnik, Obama úr elfeledkezett róla, hogy megsértették az iráni légteret, és kémtevékenység folyt” – jelentette ki. Irán az utóbbi három évtizedben több ízben másolta le más nemzetek hadi technológiáját: a hírhedt Shahab–3 feltehetőleg Észak-Korea Nodong–1-én alapszik; ezenkívül 1986-ban, Pakisztánból jutott hozzá első, az urángáz megtisztításához szükséges centrifugájához, melyet később lemásolt és továbbfejlesztett.

Szárnyas fejvadászok

A következ néhány évben ellephetik az Egyesült Államok légterét a kém-drónok. Amerika-szerte több mint ötven helyi szerv adta be kérvényét a távirányítású repülkre, melyek a rájuk szerelt kamerákkal és egyéb technikai berendezésekkel végeznének megfigyel tevékenységet az Államokon belül, a bŐncselekmények lefülelésére. Az FBI, a Belbiztonsági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az elsk között kapott jogot a drónok bevetésére.  Jogvéd szervezetek máris attól tartanak, hogy a megfigyelést végz robotrepülk a civil lakosság magánszféráját veszélyeztetik. Aggályosnak tartják, hogy több nagyvárosi rendrhatóság is tervezné az eddig csak Afganisztánban, Jemenben, Pakisztánban szigorúan titkos felderít tevékenységet folytató drónok bevetését, többek között a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Az elutasított kérelmek benyújtói között szerepel Georgia állam mŐszaki egyeteme, amelynek helyi rendrsége a mintegy húszezres diákság védelmére és rendfenntartásra kívánt volna pilóta nélküli robotrepült alkalmazni.

Olvasson tovább: