Kereső toggle

Stabilitás és biztonság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Robert Fico ellenzéki vezér vezette Irány (Smer) párt jelents többséget szerzett a szlovákiai elrehozott parlamenti választásokon (képünkön), a szavazatok 44,4 százalékának megszerzésével. A korábbi kormányf így két év után megersödve kerül vissza a hatalomba, st, az ország történetében elször egypárti kormányt alakíthat.

A választások legnagyobb vesztese a jobboldal eddigi vezet ereje, a korábbi kétszeres kormányf Mikulás Dzurinda és a most leköszön Iveta Radicová pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), amely 6 százalékos eredményével éppen csak bejutott a törvényhozásba.
Magyar szempontból sem lett igazán sikeres a voksolás, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) megismételte 2010-es eredményét, de a pártra leadott 4,3 százaléknyi szavazat ismételten kevés volt a parlamentbe jutáshoz. A Híd párt mintegy harmincezer szavazót veszített, 6,9 százalékos eredménye elmarad a két évvel ezelőttitől. Így is a negyedik helyet szerezte meg a pártok versenyében, akik közül végül hatnak sikerült parlamenti helyeket szerezni.
A Smer jó eredménye már a választások előtt borítékolható volt, ilyen fölényes győzelmet azonban senki sem várt. Meglepetést okozott az 59 százalékos részvételi arány is, a közvélemény-kutatók rekord alacsony részvételt vártak. Örvendetes fejlemény, hogy a vulgárnacionalista Ján Slota és az általa vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem lesz már a szlovák parlament része. Hatalmas összeget költöttek magyar- és cigányellenes, nemzeti és populista szlogenekkel teli kampányukra, ennek ellenére nem tudták meggyőzni a választók öt százalékát.
A választásokon második helyet szerző Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,8 százalékos eredménnyel a jelenlegi politikai paletta legrégebbi pártjaként lett újra a jobboldal vezető ereje. Az új pártok közül az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) Párt örülhetett, amely 8,6 százalékkal a harmadik legerősebb politikai erő. A sok kis párt versenyében még az SAS is megugrotta a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, 5,9 százalékkal utolsóként került be a törvényhozásba. Az SAS euró-mentőövet elutasító hozzáállása buktatta meg fél éve a kormánykoalíciót, ezt valószínűleg támogatóik egy része nem tudta elfogadni. Ultraliberális gazdaságpolitikájuk elsősorban a pozsonyi választóknál talált halló fülekre, nekik köszönhetően lesznek bent újra a parlamentben. 
Bár az MKP már másodszor kívül rekedt a parlamenten, elemzők szerint nem tűnik el a süllyesztőben, mivel regionálisan, a magyar választók körében továbbra is erős.
A győztes Robert Fico nyitva hagyta a koalíció lehetőségét, és mindenkit tárgyalásokra hív. Politikai elemzők azonban rámutatnak, hogy a megegyezésnek kicsi az esélye, hiszen a Smernek egyedül is kényelmes többsége van.  Ficonak így előreláthatólag egyedül kell felvennie a kormányzás terhét, amely nem lesz könnyű. A gazdasági válság, a munkanélküliség, az egészségügy és az oktatásügy helyzete mind égető problémákat rejt magában. Fico stabilitást és biztonságot ígért a választóknak, akik a stabil kormányzás lehetőségét megteremtették számára. Kérdéses, tud-e biztonságot nyújtani, és ha igen, milyen áron.

Az ellentörvény hatása

A korábban Magyarországon elfogadott ketts állampolgársági törvénynek, majd az arra reakcióként született Fico-féle szlovák „ellentörvénynek” a mostani választások hozták az els igazi próbáját. Az ellentörvény szerint többen elvesztették állampolgárságukat, akik más államét felvették. Az ilyen személyek számáról pontos adat nincs, mivel a szlovák hatóságoknak nem áll módjukban megállapítani, ki szerzett például magyar állampolgárságot. Néhányan azonban, elssorban magyarok, nyilvánosan vállalták ezt, így megfosztották ket szlovák állampolgárságuktól, és a média folyamatosan figyelemmel kíséri sorsukat. Köztük van Boldoghy Olivér komáromi színész-vállalkozó is, aki többedmagával az alkotmányra hivatkozva úgy véli, nem jogszerŐen fosztották meg szlovák állampolgárságától. Így személyazonossági igazolványával és nagy médiakísérettel szombaton voksolni indult. Mivel azonban a választási jegyzékben nem szerepelt, nem szavazhatott. Boldoghy azzal a rendelettel érvelt, hogy aki megjelenik személyi igazolványával a választások napján, fel kell venni a jegyzékbe, és szavazhat. Ennek ellenére nem járt sikerrel. Az ügy elzménye, hogy a választások eltti héten Boldoghyt rendrök keresték fel, hogy elkobozzák tle személyi igazolványát, azonban nem adta át az iratot. Boldoghy és társai már korábban az alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért, ügyük valószínŐleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is eljut.

Olvasson tovább: