Kereső toggle

A Gorilla ketrecében

Titkosszolgálati botrány a szlovákiai választás hajrájában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben a szlovák médiában a gorilla szó a leggyakrabban ragozott kifejezés. Utcai demonstráción gorillának öltözött civil aktivisták banánnal és tojással dobálják a parlament épületét, az egész politikai vezetés leváltását követelve. Mindez egy nyilvánosságra került titkosszolgálati ügyirat, a Gorilla-akta kapcsán zajlik, amelynek hitelessége egyre inkább valószínűsíthető, és amely teljes valójában rántja le a leplet a politika és a gazdasági csoportok összefonódásáról, háttéralkuiról, a korrupcióról.

A Gorilla-aktát még decemberben tette fel az internetre egy oknyomozó újságíró, azóta lassan, de biztosan dagad a botrány, újabb és újabb információk kerülnek elő. Jelenleg még nehezen megjósolható, milyen hatással lesz ez a bő egy hónap múlva zajló parlamenti választásokra, bár az első közvélemény-kutatások már jelzik az irányt.

Az akta egy titkosszolgálati lehallgatási akció leirata még a 2005-2006-os évekből, a második Dzurinda-kormány idejéből. Állítása szerint ezekben az években egy pozsonyi lakásban találkozók zajlottak a nagyhatalmú Penta pénzügyi csoport egyik társtulajdonosa és különböző magas rangú politikusok között. A „baráti beszélgetéseken" aztán szó esett privatizációról, pénzmosásról, különböző döntéshozók megkenéséről, jutalékokról, személycserékről, sőt még a 2006-os választások utáni lehetséges koalíciókról is.

Jaroslav Haščák Penta-vezér a dokumentumok szerint személyesen Robert Ficóval tárgyalta, hogy kinek kivel kellene és lehetne kormányt alakítania. Emellett többször megfordult a lakásban Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszter és Anna Bubeníková, az akkori Nemzeti Vagyonalap egyik vezetője is. Éppen ő a Gorilla-botrány első „áldozata", akit két hete menesztettek a Nemzeti Vagyonalap éléről (mivel a jelenlegi kormányciklusban már az első számú pozíciót töltötte be). Bubeníková a sajtóhírek szerint azóta eltűnt Szlovákiából. A dokumentumot egyébként már sokkal korábban birtokolta az említett újságíró, de állítása szerint egyik lap sem merte leközölni, sem foglalkozni vele, mondván, nem igazolható a hitelessége.

Természetesen most is a hitelesség kérdésén áll vagy bukik az egész botrány. Ezt kérdőjelezik meg hangosan az (ügyben negatívan) érintett személyek is. Ugyanakkor szakértők, volt titkosszolgálati alkalmazottak hitelesnek mondják, illetve mára napvilágot látott az a tény is, hogy az illetékes bíróság adott ki engedélyt lehallgatásra a titkosszolgálatnak olyan szám alatt, amely az ügyiraton szerepel. Bubeníková leváltása is arra utal, hogy legalábbis megalapozott a gyanú az állítások igazságtartalmát illetően. Több napvilágra kerülő tény alapján mára megállapítható, valóban létezett Gorilla-ügyirat, kérdéses csak az, hogy a jelenleg ismert tartalma megfelel-e a tényleges titkosszolgálati dokumentumnak. Az ügyben zajlik a nyomozás, amelynek kivizsgálását a belügyminiszter, úgy tűnik, nagyon is sürgeti, emellett Radičová kormányfő is támogatja, az elnök pedig feloldotta titoktartási kötelezettsége alól ez ügyben a titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a körülményt sem, amelyre a Penta és más érintettek is rámutatnak, hogy tárgyi tévedések is vannak az anyagban, illetve nem úgy zajlottak később az események (például egyes privatizációk), ahogy az a Gorilla-aktából következne. A konkrét korrupciós ügyekben a Gorilla csak kiindulópont lehet, és mint a belügyminiszter is megerősítette, ezek bizonyítására nem elegendő. A közvélemény és a média nyomása mindenesetre növekszik az ügyben, ami legalább esélyt ad, hogy ne söpörjék szőnyeg alá, amint azt - mint kiderült - korábban már megtették egyes politikusok.

Más megvilágításban sokan azt a kérdést teszik fel, hogy miért éppen most került nyilvánosságra az ügy, kinek az érdeke lehetett a választások előtt kirobbantani a botrányt. Az új pártok, amelyek a Gorilla által érintett években még nem is léteztek, természetesen igyekeznek meglovagolni az ügyet, hangosan követelve a „régi garnitúra" távozását, és az óriásplakátokon a gorilla hálás és optikailag is hatásos téma. Kérdéses, hogy az előrehozott választásokig lezárul-e vagy eredményre jut-e a nyomozás, illetve kit segít majd az ügy.

A jelenlegi felmérések szerint a jobboldal eddigi vezető ereje, a Mikulás Dzurinda vezette SDKÚ lehet a botrány legnagyobb vesztese. Támogatottságuk, amelyre egyébként is nagy csapást mért legnépszerűbb politikusok, Radičová kormányfő távozása (ő már nem indul a választásokon), csökkenőben van a botrány kirobbanása óta. A napokban megjelent közvélemény-kutatás szerint a lakosság legnagyobb része elsősorban velük azonosítja a Gorilla-botrányt.

Így az egyébként is meggyöngült és másfél éves viharos kormányzás után szétzilált jobboldal még inkább szétforgácsolódni látszik. Robert Fico viszont, aki pedig személyesen szerepel az ügyiratban, eddig ügyesen hárítja el a vádakat, mintha őt egyáltalán nem érintené az ügy. Pártja támogatottsága nem csökken, sőt a legújabb felmérések szerint akár egyedül is alakíthat majd márciusban kormányt.

Pedig a korábbi Fico-kormánynak még a Gorilla által feltártnál is nagyobb korrupciós botrányai voltak. A Smer választóit ez vagy nem érdekli, vagy megbocsátják a pártnak, így egyelőre megingathatatlannak tűnik a párt vezető szerepe. Két kis és új párt (a jobboldali populista Matovič vezette Egyszerű Emberek, és a nehezen beazonosítható, üzeneteik szerint baloldali populista 99% nevű párt) viszont a Gorilla hátán bejuthat a parlamentbe, támogatottságuk a bejutási küszöböt ostromolja. Magyar vonalon az MKP (Magyar Koalíció Pártja) próbálja úgy beállítani, hogy semmi közük a botrányhoz (az ügyiratban sokat szerepel az MKP és a párt által delegált emberek is), mondván, hogy az érintettek mind a Hídba távoztak, ennek ellenére a párt támogatottsága nem nagyon nő, a jelenlegi felmérések szerint kicsi az esélye a parlamentbe jutásra a Híddal szemben (lásd keretes cikkünk).

A Gorilla-ügy további fejleményei azonban még hozhatnak változásokat. A civil Gorilla-demonstrációk szervezői többek között azt is követelik, hogy a botrány miatt halasszák el a márciusi választásokat.

A szlovák wikileaks

Az iratok napvilágra kerülésérl elször az aktuálne.sk hírportál számolt be, méghozzá december 24-én, a karácsonyi ünnepek eltt. A híradások szerint a szlovák titkosszolgálat, a SIS által Gorilla, valamint Gorilla 1 fednév alatt megvalósított akciók nyers termékérl, azaz a beszélgetések átiratáról volt szó. Nem a Gorilla volt az egyetlen titkosszolgálati irat, ami a nyilvánosság elé került, pár héttel korábban a Katonai Elhárítás lehallgatásai miatt bukott meg L’ubomír Galko védelmi miniszter, majd kiszivárogtak Robert Kaliòák volt belügyminiszter (Smer) és a Pravda szerkesztinek magántelefonjai – melyekben egyébként a Smer politikusa direkt utasításokat osztogat és szivárogtat a napilapnak.
A lehallgatási anyag (mely meglehetsen zilált formában került közlésre) 2005-tl készült, és egészen 2009-ig követi figyelemmel egy titkos lakásban elhangzott beszélgetéseket. A lehallgatott alany nem más, mint a Penta pénzügyi csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Haščák, a beszélgetések témája pedig többnyire a csoport lobbitevékenységét érinti – beleértve a pártokat, az aktuális gazdasági témákat, de a Penta érdekeit is az egyes területeken. (bumm.sk)

Magyarok és a gorilla

Ami a magyar politikai közszereplket illeti, az (akkor még egységes, tehát a „kis” MKP és a Híd politikusait tömörít) MKP neve gyakran felmerül a 2005 és 2009 között felvett anyagokban, elssorban három téma kapcsán. Az els kett a privatizációhoz kapcsolódik: ezek értelmében a Nyugat-szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak volt köze a tranzakciókhoz. A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez jutott provízió címén – igaz, a pénz másik fele Malchárekhez vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros províziót állítólag a kolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetje, Czucz István osztotta volna el. Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba. A Penta vezetje az állítólagos átiratokban egy másik helyen egyenesen Világi „rabszolgájának” nevezi a Nemzeti Vagyonalapba jelölt Duray Rezst.
A párt elkerül a 2006 utáni lehetséges koalíciós felállást érint fejtegetésekben is. Haščák ezek szerint kívánatosnak tartana egy Smer–MKP–KDH felállásban megvalósuló koalíciót, amit személyesen Robert Ficónak is kifejt. Fico a KDH-val való együttmŐködést arra hivatkozva utasítja el, hogy irányíthatatlannak tartja a kereszténydemokratákat, az MKP-vel megkötend koalíciót pedig azért látja problémásnak, mert pártja „nemzeti politizálást” folytat, és sok csalódott szavazója Slotához pártolna. (bumm.sk)

Olvasson tovább: