Kereső toggle

Gyenge láncszemek uniója

Euroválság: Magyarország lassan a stabilitás bástyájává válik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sztrájkok, munkanélküli-ség, deficit, tőzsdeblokád, politikai botrányok: szinte mindegyik európai országot súlyos gondok gyötrik. Egy éve még Izland, Magyarország és a balti államok számítottak az unió válságállamai-nak. Ma szinte minden ország valamilyen mentőövre szorulna.

A német gazdaság szilárdságának egyik jelképét, a Lufthansa konszernt 80 éves fennállásának legsúlyosabb sztrájkja sújtja, ami napi 25 millió euró bevételkiesést jelent a cégnek. Bár a pilóták kedden újra felvették a munkát, a cég mégis utasok tízezreit veszítheti el a fapadosokkal szemben.
A szakszervezet attól tart, hogy a költséghatékonyság érdekében a cég kiszervezi az új leányvállalatoknak a járatok jelentős részét, így a magas fizetésű német pilóták állás nélkül maradhatnak. Annak fejében, ha az anyacég 2012-ig biztosítja a munkahelyüket, a pilóták 12 hónapig lemondanak a kollektív szerződésben garantált 6,4 százalékos éves béremelésről.
A német pilóták fizetése ugyanis nemzetközi összehasonlításban a legjobb. Egy idősebb kapitány a juttatásokkal akár évi 200 ezer eurót (54 millió forint) is hazavihet.
A Lufthansa a világgazdasági válság, valamint a nemrég átvett leányvállalatok, az Austrian Airlines és a British Midland integrációja miatt fizetési problémákkal küzd, ráadásul a hatalmas konszern forgalmát egyre jobban veszélyeztetik a fapados légitársaságok.
Az egymilliárd eurós költségcsökkentési tervet azonban keresztülhúzhatja a sztrájk, mivel az előzetes kalkulációk szerint a munkabeszüntetés egyetlen napja a kieső járatok miatt 25 millió euró veszteséget generált a Lufthansának.
Sztrájkolnak a francia repülőtereken is. A 4400 francia légiirányító sztrájkja miatt a párizsi Orly forgalma 50 százalékkal, a Charles de Gaulle reptéré pedig 25 százalékkal csökkent. Az állami alkalmazottak a német, francia, holland, belga, luxemburgi, svájci légiforgalom-irányítás összeolvadása ellen tiltakoznak. A szakszervezetek úgy vélik, hogy az összefogás fenyegeti a munkahelyeiket. A sztrájk érinti a különböző repülőtereket és útellenőrzési helyeket is, és várhatóan egy hétig tart.
Eközben a British Airways pilótái is sztrájkolni kezdtek, hogy tiltakozzanak a fizetéscsökkentések ellen. A Unite szakszervezet adatai szerint a munkabeszüntetés az alkalmazottak 80 százalékát érintette.
Múlt csütörtök óta a Total olajipari csoport hat olajfinomítója is sztrájkba lépett.  Ők dolgozzák fel a gázolaj 53 százalékát. A sztrájk negatív hatása már érződik a benzinku-taknál: Franciaországban 2000 benzinkútból 132 már üzemanyag nélkül van.  A tiltakozás a Flandres olajfinomítóban kezdődött Dunkerque-ben, ahol 340 munkást és 400 alvállalkozót foglalkoztatnak, ám szeptember óta nem finomítanak több gázolajat, mert nem volt már kifizetődő.

Amnesztia az olaszoknak

„Olaszország jelenti a legnagyobb veszélyt az uniós fizetőeszközre” – jelentette ki Robert Mundell Nobel-díjas amerikai közgazdász. Mundell elsősorban a GDP 110 százalékát is meghaladó olasz államadósság nagyságrendjére utalt, ami kétségtelenül a második legnagyobb Európában.
A hatalmas adósság a kilencvenes évek közepe óta komoly akadályt jelent. A romló versenyképesség miatt az ország gazdasági növekedése folyamatosan alatta maradt az eurózónáénak, sőt az elmúlt időszakban egyértelműen itt volt a legalacsonyabb.
Érdekes jelenség viszont, hogy a reálgazdasági válságot megelőző pénzügyi válság szinte alig érintette az országot. Ennek oka többek között az olasz bankok nagyon konzervatív hitelezési politikája és relatíve alacsony nemzetközi kitettségük. Az olaszok egyébként Európa-szerte híresek megtakarítási hajlandóságukról és nagyon alacsony hitelfelvételi kedvükről. Itt a háztartások eladósodottsága 50 százalék alatt van (az eurozónában ez átlagosan kétszer ekkora), és sem a hitelkártyák, sem a jelzáloghitelek nem olyan elterjedtek, mint az angolszász országokban. Ráadásul, mint utólag kiderült, az ingatlanárak sem voltak jelentősen túlértékeltek. Berlusconi miniszterelnök azonnal próbált is mindebből politikai tőkét kovácsolni, és sokáig a kormányzati kommunikáció egyik fő üzenete volt az, hogy a válság elkerüli Olaszországot.
A jelentős államadósság miatt azonban a válságkezelés nem lehetett olyan hatékony, mint más országokban. A fontosabb kormányzati programok finanszírozását akadályozza a magas adósságállomány, így Olaszország ebből a szempontból kicsit hasonló helyzetben van, mint Magyarország. Vélhetően erre reagálva döntött úgy a kormány, hogy a válságkezelésnek és a versenyképesség fokozásának egy aránylag „olcsó” változatát is megvalósítja, s 2009 őszén adóamnesztiát hirdetett. Olasz cégek és magánszemélyek ugyanis – jellemzően adóelkerülés céljából – egyes becslések szerint hozzávetőlegesen 300 milliárd euró vagyonértéket tartanak külföldön, ennek legnagyobb részét Svájcban. Berlusconi kormányának döntése értelmében mindössze 5 százalékos adó megfizetésével ezeket a külföldön tartott eszközöket legalizálni lehetett. A program felettébb sikeresnek bizonyult, az olasz jegybank tájékoztatása szerint a 2009. december 15-ei határidő lejártáig 98 milliárd euró érkezett vissza az országba. Összehasonlításképp: ez az összeg szinte egy egész évi magyar GDP-nek felel meg.
A válság persze még mindig nem ért véget Olaszországban sem. Jelenleg éppen az olasz ipar ikonjának számító FIAT autógyár van gondban. A kormány által meghirdetett roncsautóprogram végének közeledtével ugyanis a megrendelések állománya drámaian lecsökkent. Erre reagálva a gyár vezetősége úgy döntött, március 7-ig Torinótól Szicíliáig az összes olaszországi kirendeltségét bezárja, s a dolgozókat kényszerszabadságra küldi. Az intézkedés 30 ezer embert érint.

A görögöknek elegük van

Maguk a görögök is elismerik, hogy a foci mellett az adóelkerülés a legelterjedtebb nemzeti sport Görögországban, ez az egyik fő oka annak, hogy az ország az államcsőd szélére került. A helyzet annyira súlyos, hogy sokan már a közös európai fizetőeszköz, az euró végét jósolják a görög válság miatt.
A Der Spiegel úgy értesült, hogy az euróövezet tagállamai 25 milliárd eurós hitellel segíthetnek a súlyos gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdő Görögországnak. A tekintélyes német magazin szerint az összeget az országok olyan arányban adják majd össze, amilyenben az Európai Központi Bank alaptőkéjéből részesednek. Németországra például ez alapján 20 százalék, vagyis körülbelül 5 milliárd euró jutna. Jorgosz Papandreu görög miniszterelnök viszont azt mondta, Görögországnak elsősorban nem pénzügyi, hanem politikai támogatásra van szüksége. Az euróövezet országainak vezetői legutóbbi csúcstalálkozójukon, február közepén megígérték, hogy nem hagyják cserben Görögországot, de konkrét lépésekről akkor nem volt szó. Papandreu szerint egyébként maga Brüsszel is felelős a kialakult helyzetért, mivel éveken keresztül nem ellenőrizték, hogy az Athén által az államháztartási deficitről benyújtott adatok megfelelnek-e a valóságnak. Görögország költségvetési hiánya a GDP 12,7 százalékára szökött fel, vagyis több mint négyszerese az eurózónában engedélyezettnek, és már államcsőddel fenyeget. Athén ígéretet tett, hogy ezt még ebben az évben 4 százalékkal csökkenti. Görögországnak ráadásul 110 százalékos, vagyis 300 milliárd euró a GDP-hez viszonyított államadóssága.
Elemzők szerint eléggé valószínű, hogy végül valóban sok pénzébe fog kerülni az euróövezet tagországainak a görög válság, mivel éppen amiatt szűkös a mediterrán ország mozgástere, hogy tagja az eurózónának. Ha ugyanis még mindig saját nemzeti valutája lenne, több eszköz állna rendelkezésére a válság enyhítésére (például a nemzeti valuta leértékelése, kamatcsökkentés, az adósság felvásárlása a központi bank által), így viszont csak a kisegítés marad.
A görög kormány helyzetét bizonyosan nem könnyíti meg, hogy alighogy bejelentette az államcsőd elkerülésére tett megszorító intézkedéseket, máris sztrájkolni és tüntetni kezdtek a közalkalmazottak, akiknek a bérét befagyasztották. Ők azt mondják, nem igazságos, hogy azokkal fizettetik meg a válság árát, akik a legkevésbé tehetnek róla. Az emberek többsége viszont egyelőre támogatja Papandreu baloldali kormányának erőfeszítéseit. Igaz, a közszféra igen jelentős Görögországban, és az elmúlt években a görög közalkalmazottaknak nem lehetett okuk panaszra. Míg az eurózóna többi országában 2006-tól 10 százalékkkal, addig Görögországban 30 százalékkal nőtt a közszférában dolgozók fizetése.
A görög társadalom egyik legsúlyosabb problémája azonban a fiatalok körében terjedő Nyugat- és kapitalizmusellenesség. A fiatal generációk ráadásul nem sok jóban reménykedhetnek. Görögországban ugyanis 27 százalékos a munkanélküliség, elterjedt a korrupció, és a mostani válság miatt jó ideig aligha számíthatnak gazdasági csodára.
Elemzők arra figyelmeztetnek: a görög válság egyrészt veszélybe sodorta magát az eurót is, másrészt pedig biztosan hatása lesz az euróövezethez még nem csatlakozott országokra is. Végül pedig, ha sikerül is úrrá lenni a mostani krízisen, az aspiráns országok, köztük Magyarország, bizonyosan csak késéssel és esetleg szigorúbb feltételekkel lesznek tagjai az euróövezetnek.

Negyedszer tartanak előrehozott választást

Előrehozott választásokat tartanak Hollandiában, Beatrix királynő június 9-re írta ki a voksolást. Jan Peter Balkenende kormánya az afganisztáni misszió körüli vitákba bukott bele. A felmérések szerint a választások nagy nyertese lehet az iszlámellenesnek tartott Szabadságpárt.
A múlt hétvégén mintegy 16 órán át folyt a vita a holland parlamentben az ország afganisztáni szerepvállalásáról. A kereszténydemokraták és a Munkáspárt végül nem tudtak megegyezni a misszió meghosszabbításáról, ami miatt összeomlott a koalíció. A közel kétezer holland katona küldetése idén augusztusban jár le. A NATO azt kérte, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a missziót.
„A kormány fenntartása önmagában nem cél. Hollandia jóléte a lényeg” – fogalmazott a hajnalig tartó vita után Jan Peter Balkenende kormányfő, aki azt is bejelentette, hogy benyújtja a miniszterek lemondását az uralkodónak. Beatrix királynő közölte, hogy június 9-én, egy évvel az eredetileg tervezett időpont előtt tartják a választásokat. Addig ügyvezető kormány lesz hivatalban Balkenende vezetésével. (Ez volt Balkenende negyedik kormánya az évtized eleje óta, de még egyik sem töltötte ki teljes mandátumát.)
Elemzők szerint valószínű, hogy az előrehozott választások nagy nyertese a jobboldali Szabadságpárt lesz.
„Csodálatos nap ez, minden idők legrosszabb holland kormányának az volt a három év alatt a legjobb döntése, hogy lemondott” – mondta Geert Wilders, a párt elnöke, aki szerint most már a legfontosabb gondokra kell koncentrálni, vagyis a bűnözésre, a bevándorlásra, az iszlámra és a magas adókra. Ha Wilders kormányra kerül, végleg megpecsételőd-het a hollandok afganisztáni missziójának sorsa, hiszen a jobboldali politikus is hazahozná a katonákat az ázsiai országból. Wilders pártja egyébként nagy meglepetésre a tavalyi európai parlamenti választáson 17 százalékos eredményével a második helyen végzett.

Olvasson tovább: