Kereső toggle

Figyelmeztetés vagy kampányfogás?

Közel 30 millió DVD-t küldtek szét az amerikai terrorveszélyről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint 28 millió amerikai háztartásba jutott el napilapok hirdetési
mellékleteként a Rögeszme: a radikális iszlám háborúja a Nyugat ellen című DVD,
amely az iszlám szélsőséges irányzatának célját mutatja be az arab és iráni
televízió tudósításai alapján. A kiadvány vihart kavart az Egyesült Államokban,
mivel sokan olyan iszlámellenes propagandaanyagnak tartják az alig hat héttel az
elnökválasztás előtt kipostázott filmet, amely befolyásolhatja a választás
eredményét.

Az eredetileg 2005-ben készült egyórás film szakértők, illetve az iszlám
terror által valamilyen módon érintett személyek megszólaltatásával, valamint az
arab és iráni televízióból átvett eredeti bevágásokkal mutatja be, hogy az
iszlám terror egyetlen célja a zsidó-keresztény értékekre épülő nyugati világ
elpusztítása. A film a világháború előtti náci német propagandához hasonlítja a
radikális iszlám retorikáját, utalva arra, hogy milyen szoros barátság és
ideológiai kapcsolat kötötte össze Adolf Hitlert és Hadzs Amin Muhammad
al-Husszeini jeruzsálemi főmuftit.

A film figyelmeztetéssel kezdődik: arról a globális fenyegetésről szól, amit az
iszlám radikalizmus jelent az egész világra, kiemelve, hogy a legtöbb muzulmán
ember nem támogatja a terrort, és a film nem is róluk szól.

Majd a szeptember 11-ei New York-i terrortámadás, illetve az azt követő években
több európai fővárost megtépázó terror képei, később pedig olyan képsorok
láthatók, amelyeken az iszlám terrort és az öngyilkos merénylőket dicsőítik
iszlám vallási és politikai vezetők. „Halál Amerikára, halál Nagy-Britanniára”
kiáltással karjukat levegőbe lendítő emberek tömegei láthatók, miközben Hasszan
Naszrallah, a libanoni Hezbollah vezére arra figyelmezteti hallgatóságát, hogy
„a legtiszteletreméltóbb halál a gyilkolás, a legtiszteletreméltóbb gyilkolás és
a legdicsőségesebb mártírság pedig az, amikor valakit Allahért ölnek meg”. Egy
másik bevágás szerint a vezér agitációja így hangzik: „Mottónk, amit ha kell,
évente megismétlünk: Halál Amerikára!”

„Minek örül Allah? Annak, ha a nem muzulmánokat megölik” – állítja a filmben
látható felvételen Abu Hamza al-Maszri, a londoni Finsbury Park mecsetjének volt
szónoka. „Allahért a dzsihád és a harc szeretetére kell tanítanunk
gyermekeinket” – hangoztatja Ibrahim Mahdi sejk a palesztin televízióban. Az
Amerika jelentette állítólagos fenyegetettségre apellálva harcba lehet küldeni
még a gyerekeket is: előbb egy öt év körüli kisfiú harsogja, hogy „öngyilkos
merénylő leszek, öngyilkos merénylő leszek”, majd egy alig tízéves kislány
mondja mosolyogva: „Remélem, Bush a lángok martalékává fog válni, és el akarok
menni Ariel Saronhoz, hogy megöljem a szegény palesztinok miatt.”

De „a gyerekek nem úgy születnek, hogy tudnák, mit jelent a gyűlölet. A
gyerekeket tanítani kell a gyűlöletre” – mondja a Itamar Marcus palesztin
médiaszakember, miközben a libanoni és a palesztin televízióból vett képsorokon
kisgyerekek masíroznak állig felfegyverkezve. „A nyugati világ nem akar tudomást
venni arról, hogy hadat üzentek a Nyugatnak” – állítja a filmben John Loftus, az
amerikai igazságügyi minisztérium korábbi ügyésze.

A filmből tényfeltáró és oktató jellege miatt számos részletet közöltek többek
között a CNN Headlines News és a Fox News hírcsatornák, továbbá közel harminc
amerikai egyetemen mutatták be az elmúlt évek során. 2006 decemberében Eric
Cantor republikánus és Debbie Wasserman Shultz demokrata képviselők
kezdeményezésére az amerikai képviselőházban is levetítették a filmet. 2008
szeptemberében pedig a filmet jegyző Clarion Alapítvány és a Közel-Keleti
Igazságért Alapítvány szervezésében mintegy 28 millió háztartásba juttatták el a
filmet napilapok fizetett hirdetési mellékleteként, elsősorban a választásokkor
a mérleg nyelveként funkcionáló államokban. A terjesztésben közel hetven
amerikai napilap részt vett, többek között a The New York Times és a The Wall
Street Journal. Az akcióban részt vevő médiumok a szólásszabadság elvére
hivatkozva engedélyezték a Clarion által fizetett „termékminta” továbbítását,
amellyel kapcsolatban a legtöbb esetben cikk is jelent meg az aznapi újságban.

Az akció szinte példátlan reakciót váltott ki az előfizetők részéről. A levél-
és e-mail áradatban sokan panaszt tettek vagy lemondták az előfizetésüket, de
volt, ahol a felháborodott olvasók tüntetést hirdettek. A kritikusok szerint
ugyanis a film egyszerű iszlámellenes propaganda, ami a választási kampány
finisében egyértelműen a szavazás kimenetelének a befolyásolását jelenti. (A
felmérések szerint John McCaint alkalmasabbnak tartják az iszlám terror elleni
harc folytatására, míg a teljes nevét soha nem használó Barack Hussein Obama
többször is félreérthetően fogalmazott a témával kapcsolatban, egy
beszélgetőműsorban pedig iszlám vallásúnak vallotta magát, majd a műsorvezető
rácsodálkozására így javított: „akarom mondani, keresztény vagyok”.)

A Clarion bejelentése szerint nem a novemberi elnökválasztás kimenetelének
befolyásolása volt az akció célja, ennek viszont ellentmondani látszik, hogy a
DVD borítóján olvasható szöveg szerint „a radikális iszlám jelentette veszély a
legfontosabb téma, amellyel ma szembe kell néznünk, azonban ezzel a témával
egyik elnökjelölt, sőt egyetlen média sem foglalkozik nyíltan. Így a mi
felelősségünk, hogy biztosítsuk, hogy valamennyien jól átgondolt döntést
hozhassunk novemberben”.

2008 márciusában jelent meg Geert Wilders holland politikus iszlámról szóló
Fitna című filmje.

A nagy vihart kavart alkotást Wilders figyelmeztetésnek szánta, míg mások
szerint provokáció az iszlámot bíráló film. A holland Szabadságpárt vezetőjének
dokumentarista alkotásában számos eredeti idézet hangzik el iszlamista
vezetőktől, képek láthatók tüntetésekről, melyekkel az Izrael-ellenességet,
valamint az iszlám világuralomra való törekvését kívánja szemléltetni.

Olvasson tovább: