Kereső toggle

Uniós lízingbotrány Strasbourgban

Másfél Kulcsárnyi csúszópénz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Parlament huszonöt évig fizetett, mint a katonatiszt, most
azonban igyekszik angolosan távozni egy olyan üzletből, amelyben kiderült: a
strasbourgi városvezetők legalább 50 millió eurót (12 milliárd forint) tettek
zsebre a semmiért cserébe. Összehasonlításként: ez másfélszerese a
Kulcsár-ügyben eltűnt pénznek.



Az Európai Parlament székháza. Nem olcsó mulatság Fotó: AP

Az Európai Parlament (EP), az unió egyetlen demokratikus úton választott
testülete, minden hónapban egy hétre ül össze Strasbourgban, amely évente 200
millió euró költséget jelent az adófizetőknek 1979 óta. Az üléstermeknek otthont
adó épületek egy holland befektetési alap, az Erasmus tulajdonában vannak,
viszont a bérleti ügyletben közvetítőként Strasbourg városa is részt vesz. A
European Voice brüsszeli hetilap szerint az EP a 10,5 millió eurós éves bérleti
díjat kétmillió euróval túlfizette. Az épületek megvételéről az EP most folytat
tárgyalásokat.

Az EP nemrég megállapodott a tulajdonos intézménnyel, hogy 136 millió euróért
megvásárolja az ingatlanokat. Ekkor szembesültek azzal, hogy az összegből
Strasbourg vezetése 29 millió eurót követel jutalékként. Amikor az EP
ellenőrzési és költségvetési bizottsága feltette a kérdést, hogy ugyan miért,
előkerült a huszonöt éve porosodó, senki által nem látott bérleti szerződés. Ez
rendelkezik a 21 százalékos lízingjutalékról, amit már negyedszázada fizet az
unió. Ezek után az EP nemcsak az ingatlanok megvásárlásától állt el, de nem
hajlandó az esedékes bérleti díjat sem kifizetni a városnak.



Fabienne Keller polgármester

Kérdés, hogy a parlament miért várt eddig a bérleti kondíciók
felülvizsgálatával. Robert Grossman, a Strasbourg-régió elnöke szerint az elmúlt
huszonöt évben „a parlament nem fizette volna a díjat, ha túl magasnak ítéli”.
Fabienne Keller polgármester asszony szerint sincs ok a rossz lelkiismeretre,
mivel szerinte a követelt összeg biztosíték arra az esetre, ha az EP elköltözne
a városból. Fazakas Szabolcs EP-képviselő, az ellenőrzési bizottság elnöke attól
tart, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa. Ezért felkérik az Európai
Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg az Európai Parlament összes ingatlanjának
kérdését, mert mint mondta, „úgy tűnik, a hivatalnokok túlzott nagyvonalúsággal
jártak el az európai pénzek tekintetében”.

A botrány nyomán az EP valószínűleg újra felülvizsgálja majd, hogy szükség van-e
a havonta egyszeri strasbourgi „zarándoklatra”, amely csak kellemetlenséget és
szükségtelen költségeket jelent az európai adófizetők számára, főleg hogy a
parlament fenntart egy irodát Luxemburgban is a brüsszeli központon kívül.

A korrupció nem új az EU-ban

1999-ben a teljes Európai Bizottság lemondott, miután az Európai Parlament
pénzügyeiért felelős van Buitenen jelentésébenben azt írta: „tudomásom van
arról, hogy megpróbálták elfedezni a visszaéléseket, és a hivatalnokokat arra
utasították, hogy akadályozzák a könyvvizsgálók munkáját”. Van Buitenent
egyébként a jelentést követően felmentették tisztségéből, de a botrányt már nem
lehetett megállítani. A volt francia miniszterelnököt, Edith Cressont például
azzal vádolták, hogy a fogorvosát ültette be olyan jól fizető pozícióba,
amelynek ellátásához az illető úr sem képességekkel, sem képzettséggel nem
rendelkezett. A 144 oldalas jelentés szerint mind a 20 biztos érintettségére
fény derült, akik ezután Jacques Santerrel együtt mondtak le.

Olvasson tovább: