Kereső toggle

Nagy hatalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz elnök 1952-ben született Leningrádban. Önéletrajza szerint gyermekkorát szüleivel egy patkányokkal teli szükséglakásban töltötte, jóllehet apja végigharcolta a második világháborút. Nagyapja Sztálin szakácsa volt a diktátor egyik dácsájában, de korábban Lenin mellett is szolgált. Mindkét bátyja még az ő születése előtt meghalt. 

Putyin 1975-ben, a jogi egyetem elvégzése után lépett be a KGB-be, ahonnan 1985-ben Kelet-Németországba vezényelték. Formálisan a moszkvai puccs napján, 1991. augusztus 20-án szerelt le a titkosszolgálattól, de Jelcin elnök megbízására 1998-ban a KGB utódszervezetének a vezetője lett. Időközben szülővárosa, Szentpétervár alpolgármestereként dolgozott, majd több kormányhivatalt is betöltött. Jelcin 1999 augusztusában miniszterelnökké nevezte ki Putyint, négy hónappal később december 31-én pedig váratlan bejelentéssel az elnöki hatalmat is átadta neki. 2000 márciusában hivatalosan is megválasztották Oroszország elnökének, és ebben a tisztségében 2004-ben választották újra. (A jelenlegi alkotmány szerint Putyin 2008-ban nem indulhat újra, de nemrég jelezte, ha nem is elnökként, de továbbra is fontos szerepet kíván betölteni „Oroszország szolgálatában.”)

Népszerűségét eleinte a jelcini gazdasági-politikai káosz felszámolásával és a csecsen szakadárok elleni kemény fellépésével szerezte. Az utóbbi években – különösen a beszláni gyermekmészárlás óta – látványosan távoltartja magát a csecsen ügyektől, és a hadsereg általános fejlesztése mellett inkább a lakosság életszínvonalát igyekszik javítani. Erre a többszörösére növekedett olaj- és gázbevételek miatt bőven van lehetősége. Hat év alatt az orosz költségvetés a csődhelyzetből évi negyvenmilliárd dolláros többletre váltott és Oroszország jelezte: kész akár azonnal kifizetni a teljes államadósságot. A fordulat annak is köszönhető, hogy Putyin – vitatott módszerekkel – visszaállamosította az orosz nyersanyagipart. A Financial Times becslése szerint a fontos állami-gazdasági posztok legalább 25 százalékát Putyin alatt volt KGB-sek töltik be.
(Vasálarcos
demokrata
. Hetek, 2004. március 12.) Budapesten külön is találkozott Medgyessy Péter volt miniszterelnökkel. Bár nyugaton egyre többször bírálják a diktatórikus törekvései miatt, nincs alternatívája. 2001. szeptember 11-e után Putyin nemzetközi tényezővé is vált a terror elleni harc támogatásával. Most azt ígéri, hogy esélyt ad az Iránnal való megegyezésre, és a Hamasz elfogadtatására, júliusban pedig a G8-ak elnökeként Szentpétervárott látja vendégül a világ vezetőit.

Életrajzírói szerint Putyin 1993 óta, amikor egy tűzvészben majdnem meghalt a dácsájában, rendszeresen jár templomba. Budapesten is felkereste a Petőfi téri ortodox templomot, ahol a hagyományoknak megfelelően gyertyát gyújtott, és megcsókolta a szentély ikonját. A vallás felé fordulás azonban a politikában is segíti Putyint: II. Alekszij orosz pátriárka (képünkön) 2005-ben a Kremlben mondott köszönetet azért, hogy az orosz elnök segítette „a közös célok” megvalósítását.
(M. P.)

Olvasson tovább: