Kivonulás ellen tüntető telepesek. Nem akarnak távozni Fotó: Reuters
A gázai kivonulással kapcsolatos indulatok hullámai napról napra magasabbra csapnak Izraelben. A telepesek egy hányada a szó szoros értelmében kézzel-lábbal tiltakozik a zsidó települések kiürítése ellen. Ariel Saron kormányfőt azzal is fenyegetik, hogy megbuktatják, azzal is, hogy megölik. Három minisztere arra próbálja rávenni, hogy halassza el a kivonulás dátumát, ám az egykor "Buldózer" néven híressé vált hadvezér – aki maga vezényelte páncélosait a Gázai övezet elfoglalására – hajthatatlan. Most, hogy már meghatározták a "költöztetés" pontos dátumát is, ki-ki a maga módján készül erre a napra.
A kormány egyik megbízottja például azokat a rabbikat hívta össze tanácskozásra, akik maguk is ellene vannak Gáza Izraeltől való leválasztásának. Nem könnyen, de sikerült megállapodni mind a hat "Nagy-Izrael"-hű rabbival abban, hogy híveiket megpróbálják rávenni: ne álljanak ellen se fizikailag, se szóban kényszerevakuálásuknak. (Ami majd valószínűleg úgy néz ki, hogy négy katona kezeinél-lábainál fogva cipel ki egy-egy embert a házából, s teszi fel egy járműre, hogy így távolítsák el addigi lakóhelyéről.)
A kiürítés feladatával megbízott katonáknak külön kiképzést tartanak arról, hogy hogyan bánjanak, és hogyan ne bánjanak a makacskodó telepesekkel. A katonalányokat is megtanítják, hogy mit tegyenek az asszonyokkal és a gyerekekkel. A katonák másik csoportját viszont arra képezik ki, hogy szükség esetén hogyan védjék meg a kivonuló telepeseket a rájuk jó esetben csak követ dobáló, rosszabb esetben lövöldöző palesztinokkal szemben.
E valós veszély lehetősége miatt igyekeznek rábeszélni a telepeseket arra, hogy még időben és maguktól hagyják el gázai otthonaikat. Ők azonban pont e veszély miatt – amit elvileg egész Izraelre értelmeznek – látják igazolva ottmaradási szándékukat.
Mindössze nyolcezer zsidó telepes él e palesztin területen. Erejük azonban egy negyedmillió Ciszjordániában élő telepes erejével növekszik az ellenállásuk során. Ez utóbbiakból naponta tízezrek igyekeznek bejutni a gázai kolóniákba, hogy megakadályozzák társaik kitelepítését onnan. Így az izraeli katonáknak elsősorban saját hittestvéreikkel, a telepesekkel kell megküzdeniük.
Az izraeliek kivonulására az övezetből a palesztinok is erőteljesen készülnek. A palesztin biztonsági szolgálat egyelőre két feladatot tűzött ki rendfenntartó erői számára. Az egyik, hogy távol tartsák a kivonuló zsidóktól az örömmámorban úszó, támadó szándékú palesztinokat, a másik pedig, hogy feltartóztassák az elhagyott zsidó településekre fosztogatni, rabolni, illegálisan házat foglalni induló palesztinokat. Hogy hogyan fog megbirkózni a még meglehetősen szedett-vedett palesztin rendőrség a saját népével, az, ha nem is a távoli, de mindenképpen a jövő titka. A ramallahi kormány mindenesetre megkezdte ötezer rendőr különleges kiképzését a "zsidótlanított" Gáza közrendjének fenntartására.
Készül tehát a palesztin kormány, és pillanatnyilag elutasította a Hamasz azon követelését, hogy létesítsenek közösen egy bizottságot a Gázai övezet Izrael által tervezett kiürítésének felügyeletére. A palesztin vezetés döntését Nabil Saat miniszterelnök-helyettes jelentette be szombaton. "Csak egyetlen palesztin autonóm hatóság létezik" – mondta Saat, utalva arra, hogy a Hamasz nem rendelkezik közhatalmi jogosítványokkal. Nabil Saatnak ugyan igaza van, hivatalos palesztin kormányból valóban csak egy van, de az is igaz, hogy a decembertől júniusig tartó helyhatósági választásokon az Izrael elpusztítására fölesküdött szervezet, a Hamasz a megszerezhető százhúsz mandátumnak több mint harmadát nyerte el, és néhány nagyobb település önkormányzatában többséget is szerzett. Mint ilyen, az is elképzelhető, hogy önállóan fog működni. Mindehhez a "lovat" az Európai Unió adja alá. Nem véletlenül tiltakozik az izraeli külügyminisztérium az Európai Unió és a Hamasz közötti kapcsolatok élénkülése ellen. Az EU egyik névtelenségbe burkolózó tisztségviselője megerősítette azt az értesülést, hogy az unió felvette a kapcsolatot a Hamasszal, s bár leszögezte, hogy az csupán technikai jellegű, a Hamasz több vezető képviselője büszkén jelentette be, hogy az EU-diplomaták szorosabb együttműködésre bíztatják őket a huszonötökkel. Hogy ez hogy fér össze az Európai Uniónak azon kijelentésével, hogy "a Hamaszt terrorszervezetnek tekintjük", arra még nem adott választ sem egy magát megnevező, sem egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata sem. Akik mégis nyilatkozni kényszerülnek, azok valami olyasmit mondanak, hogy a Hamasz politikai szervezetét nem, csak a katonai szárnyát tartják terrorszervezetnek. Ők tehát képesek egy szervezetet saját magától megkülönböztetni.
Izrael nem képes erre. Izrael csak azt látja, hogy Gázából naponta több tucat Kasszam-rakétát lőnek a Hamasz emberei az izraeli területen lévő Szderot városára. És ezt látja – legnagyobb sajnálatára – a palesztin elnök, Abu Mázen is, aki egyik nap szép szóval, másik nap katonákkal igyekszik ezt megszüntetni. Legutoljára – kedden – úgy, hogy szövetséget kötött velük. Hogy e szövetséget az általa vezetett Fatah-mozgalom és a Hamasz közös sajtótájékoztatóján Nizar Rajjan, a terrorszervezet egyik vezetője azzal magyarázta, hogy "semmi sem jobb, mint az ellenségünk (Izrael) elleni egységünk", az senkit nem zavar.
2005. 07. 22. (IX/29)
