Kereső toggle

Az olasz jelölt kijelentései vihart kavartak

Kínpadra vont biztosok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Parlament (EP) Polgári Jogi Bizottsága hétfőn leszavazta az Olaszország által az Európai Bizottság igazságügyi, szabadságjogi és biztonsági biztosának posztjára jelölt Rocco Buttiglione kinevezését. A Berlusconi-kabinet leköszönő, európai ügyekkel foglalkozó miniszterét kétszeres fiaskó érte: miután pályázatát a meghallgatása után 27 nem, 26 igen szavazattal elutasították, a bizottság 28-25 arányban a baloldali képviselőknek arra a javaslatára is nemmel szavazott, hogy Buttiglione legyen az Európai Bizottság alelnöke, és kapjon más biztosi tisztséget. 



Rocco Buttiglone a bizottság előtt. Hallgatni szabad Fotó: Reuters

Olaszországban már napok óta folyt a találgatás, mi lesz a "Vatikán emberének" tartott katolikus filozófus Buttiglionéval, miután határozott, konzervatív (ellenfelei szerint bigottan őskonzervatív) kijelentéseivel kétségeket ébresztett Brüsszelben. Buttiglione többek között a homoszexualitást bűnnek és betegségnek nevezte, a nők szerepéről pedig azt állította, hogy fő feladatuknak a házimunkát és a gyermeknevelést tartja. Emellett az illegális bevándorlás szabályozására tett javaslatai sem nyerték el az illetékes bizottság többségének tetszését. Michael Cashman, a bizottság baloldali tagja és melegjogvédő elégedetten nyilatkozott a szavazás eredményéről: "A legtöbb EP-tag nem akarja, hogy ilyen ember kapjon megbízást az emberi jogok és az EU diszkriminációellenes törvényeinek védelmére". Hozzá hasonlóan Lady Ludford liberális képviselőnő is úgy találta: "Buttiglione nem volt hiteles az alapvető szabadságjogok bajnokának szerepében, de még arról sem győzött meg, hogy akár csak biztonsági kérdésekben is képes lenne a hatékony együttműködésre."

Jóllehet az elutasításra számítani lehetett, Buttiglione kettős leszavazása után Olaszországban újra fellángoltak a katolikus egyház és az uniós intézmények kapcsolatáról szóló viták. Míg az olasz jobbközép koalíció a katolikusokkal szembeni ideológiai, diszkriminatív, keresztényellenes lépésről és vallásellenes előítéletekről beszél, a balközép ellenzék úgy véli, az uniós honatyák csak laicista elvhűségből cselekedtek, és a leszavazás csupán újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Európában Berlusconi jelöltjei hiteltelenek. Maga az olasz miniszterelnök határozottan védelmébe vette volt miniszterét: úgy vélte, "durva propaganda-hadjárat zajlik", melynek során "egy politikust azért akarnak kriminalizálni, mert katolikus". Minisztere leszavazását pedig "szörnyen rossz kezdetnek" nevezte a nyáron megválasztott EP számára. Megint mások, az olasz politikai spektrum jobbszéléről, az "európai meleglobbi" aknamunkájának tartják a hétfői fiaskót. Mirko Tremaglia esélyegyenlőségi miniszter, a jobboldali Alleanza Nazionale képviselője nyilatkozatában egyenesen "meleg parlamentről" beszélt: "Szegény Európa – sajnálkozott –, a homokosok sajnos többségben vannak a parlamentben." A kórusban tiltakozó olasz baloldal természetesen azóta is a miniszter fejét követeli. 

Az események során a nyugalmát mindvégig megőrző Buttiglione mindössze az ellen a "lobbi" ellen fakadt ki, amely "Berlusconi minisztereit méltatlannak tartja arra, hogy igazságüggyel foglalkozzanak." "Nincs politikai hatása, ha valaki a homoszexualitást bűnnek tartja – védekezett a "melegügy" kapcsán –, mindaddig, amíg azt nem mondja, hogy a homoszexualitás bűncselekmény." Buttiglione megköszönte Berlusconinak, hogy védelmébe vette, és Tremaglia szolidaritását is értékelte, a "homokos többség?" parlamentről szóló nyilatkozatot azonban túlzottnak tartja. 

Buttiglione leszavazása magyar vonatkozással is bírt: félő volt, hogy a néppárti oldal Kovács Lászlón "veri el a port" a jobboldali jelölt elutasítása miatt. A két politikus ugyanis azok között van, akik a brüsszeli hírek szerint néppárti-szocialista alku tárgyát képezik. A keddi olasz lapok még azt írták, hogy a jobboldal a szocialista Kovács keddi leszavazásával vághat vissza a hétfői kudarcért. "A néppártiak arra készülnek, hogy kedden egy szocialista főt is a tárgyalóasztalra helyezzenek – írta a La Repubblica –, Kovács László magyar külügyminiszterét, aki az energiaügyi biztos posztjának várományosaként a legrosszabbul szereplő jelölt volt a bizottsági meghallgatásokon." Végül azonban a politikai
bosszú veszélye, és bizottsági meghallgatásán az energiapolitika terén mutatott szakmai hiányosságai ellenére Kovács László megkapta az EP ipari, kutatási és energetikai bizottságának támogatását, Jose Manuel Durao Barrosóra, az Európai Bizottság jövendőbeli főbiztosára hagyva a végleges döntés jogát.

Buttiglione leszavazása nem feltétlenül fogja befolyásolni Barroso döntését, az EP ugyanis csak ajánlásokat tesz, a főbiztos viszont ettől függetlenül, önállóan alakíthatja ki bizottságát. Márpedig Barroso kedden biztosította támogatásáról az egy nappal azelőtt leszavazott Buttiglionét. Az Európai Parlament pedig október végén szavaz a november 1-jén hivatalba lépő új EU-bizottságról és a Romano Prodit felváltó Barrosóról, a testület azonban csak az egész bizottság elfogadásáról vagy elutasításáról dönt, nem az egyes biztosokról. Az EP-nek tehát módjában áll az egész bizottságot leszavaznia, amennyiben úgy érzi, szempontjait egyáltalán nem vették figyelembe, ez azonban eléggé valószerűtlen, lévén hogy erre még sohasem volt példa. Bár mindeddig az is példa nélkül álló eset, hogy egy bizottság egy biztosjelöltet leszavazzon.

Olvasson tovább: