Kereső toggle

Az iraki lázadók iskolás gyerekeket robbantottak fel

Koalíció helyett széthúzás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt napok Irakban elkövetett terrorcselekményei következtében április lett az iraki háború eddigi legvéresebb hónapja. Több mint száz, a koalíciós erők kötelékében szolgálatot teljesítő katona vesztette életét az elmúlt három hétben, és egyre több az iraki és külföldi civil áldozat is. A terror politikai téren is rombol: Spanyolország kapitulált. Az új kormányfő, José Luis Zapatero választási ígéretét is túlteljesítve azonnali hatállyal hazarendelte Irakban állomásozó 1300 katonáját. A spanyol példát más, eddig szövetséges országok is követték, ugyanakkor számos ország további támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat a terror elleni küzdelmében. Eközben felállították Bagdadban a Szaddám Huszein perét lefolytató bíróságot.



A gyerekeket szállító iskolabusz maradványai Bászra városában. Féktelen aljasság Fotó: Reuters

Az új spanyol miniszterelnök, José Luis Zapatero beiktatásának másnapján kijelentette, hogy "amint lehet", hazarendeli az Irakban állomásozó 1300 spanyol katonát, mivel "semmilyen jel nem mutatja, hogy a helyzet Spanyolország számára kielégítően megváltozna az adott határidőre". Választási ígéretében ugyanis ahhoz kötötte a csapatkivonásra vonatkozó döntését, hogy az ENSZ átveszi-e vagy sem a politikai és katonai irányítást a közel-keleti országban június 30-át követően. 

A spanyol döntés hatására a közép-amerikai Honduras, amely eddig az amerikaiak szoros szövetségese volt, hétfőn bejelentette: "amint lehet", kivonja 370 katonáját, akik az aknamentesítésben és az egészségügyi misszióban láttak el feladatokat. A Dominikai Köztársaság elnöke, Hipolito Medzsia ugyanakkor kijelentette, hogy az ország 300 fős kontingense
letölti iraki mandátumát. (Spanyolország saját csapatain kívül – elsősorban nyelvi okokból – biztosította mintegy további ezer salvadori, dominikai és
hondurasi katona irányítását.) 

A thaiföldi miniszterelnök, Thaksin Sinavatra is bejelentette, hogy kivonja 450 katonáját, ha Irak veszélyessé válik.

A 9500 katonáját Dél-Irakban állomásoztató Lengyelország bejelentette, hogy az eddig spanyol parancsnokság alatt álló katonái folyamatosan dolgoznak a feladatok átvételén az egység operatív működésének biztosítása és a katonák biztonsága érdekében, azonban nehézséget jelent számukra a kivonuló kontingens pótlása. Ugyanakkor lehetséges, hogy mandátumuk szeptemberi lejártakor hazarendeli Irakban állomásozó 2400 katonáját.

A bejelentésre reagálva George W. Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki, és egy telefonbeszélgetés során hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a "jövőben minden lépést nagy körültekintéssel kell meghozni annak érdekében, hogy ne adjanak a terroristáknak hamis biztonságérzést". 

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kijelentette, hogy nem enged a terrornak, és az olasz csapatokat nem vonja ki az országból, annak ellenére, hogy a múlt héten négy olasz biztonsági őrt ejtettek túszul, akiknek szabadon bocsátása fejében az olasz csapatok kivonulását követelik. Berlusconi kedvező hírekre számít a túszok sorsát illetően (annak ellenére, hogy a négy túsz közül egyet már megöltek, és a többiek sorsáról egyelőre nem lehet bizonyosat tudni). 

Ausztrália további iraki jelenlétéről biztosította Washingtont, mondván, hogy nem hajlandó térdet hajtani a terror előtt. Aggodalmának adott hangot, hogy ha a spanyol példát más országok is követni fogják, az az iraki biztonságot áshatja alá, és a terroristák búvóhelyévé teheti az országot. Albánia, amely eddig csak szimbolikus jelenlétével támogatta a koalíciós erőket, biztosította az Egyesült Államokat, hogy kész megerősíteni katonai jelenlétét Irakban. Ukrajna is jelezte, hogy kész Irakban állomásozó katonáinak számát tovább növelni. A frissen választott szlovák elnök, Ivan Gasparovic, aki eddig ellenezte országa jelenlétét a közel-keleti országban, most kijelentette, hogy a világméretűvé váló terrorizmus indokolttá teszi jelenlétüket. "Vonuljunk ki Irakból, adjunk szabad kezet a terroristáknak, és távozzunk mint legyőzöttek, vagy pedig tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megállítsuk a terror továbbterjedését?" – tette fel a kérdést Gasparovic. 

A spanyol bejelentést viszont üdvözölte Muktada asz-Szadr síita vallási vezető, aki az eddig a spanyol erők által felügyelt szent városban, Nadzsafban bujkál. Miután érezhetővé vált a városban a spanyol jelenlét visszavonulása, asz-Szadr parancsot adott a Mehdi Hadseregnek a spanyolok elleni terrorakciók beszüntetésére.

Tovább folytak a tárgyalások az iraki és a koalíciós erők között a helyzet stabilizálására Fallúdzsában. Washington hetvenhétmillió dollárt ígért a város helyreállítására, míg az Iraki Kormányzótanács, a koalíció ideiglenes hatósága, valamint helyi tisztségviselők ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges lépést megtesznek egy valós és tartós tűzszünet elérése érdekében. Ennek ellenére Fallúdzsában szerda reggel újraéledtek a harcok az amerikai haditengerészet erői és a felkelők között. 

A Bagdadtól délre fekvő Bászra városát is robbanássorozat rázta meg a szerda reggeli csúcsforgalom idején, amikor öt, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel összesen négy rendőrőrs közvetlen közelében. A rendőrségi épületeket célba vevő merényleteknek 68 halálos áldozata és mintegy száz sebesültje van. Az áldozatok nagy része civil volt, sőt egy iskolásokat szállító busz is a merénylet áldozata lett, aminek következtében 18 gyermek is életét vesztette. Az első, rendőrnek álcázott öngyilkos merénylőt 30 perc múlva követte a második, így az első robbanás helyszínén összegyűlt tömegben robbant fel a második bomba. A helyszínre igyekező koalíciós erőket a tömeg kövekkel dobálta meg.

Mi a megoldás?

Paul Bremer, a Bush-kormány iraki helytartója egy népszerű amerikai tévéműsorban kijelentette: "Mindig azt mondtuk, hogy két dimenzió van, amelyet alkalmaznunk kell az iraki nehézségek megoldásában. Az egyik természetesen a katonai, amelyen jelenleg munkálkodunk. A másik pedig politikai perspektívát adni az irakiaknak, hogy több és több felelősséget vállaljanak. Ez utóbbival már hónapok óta próbálkozunk." 

Amint azonban a kialakult helyzet mutatja, egyelőre még egyik törekvést sem koronázta siker. A közelmúltbeli incidensek arról tanúskodnak, hogy nemcsak a megdöntött rendszer szunnita
támogatói, hanem az ország többségét képező és Huszein által korábban elnyomott síiták is csatlakoztak az elégedetlenkedőkhöz, és felvették a harcot a megszálló csapatok ellen. A Pentagon egyes vezetői és Irakban szolgáló tisztek is annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy egy népi támogatást élvező és új kormányt eredményező sikeres politikai folyamat hiányában a rend visszaállítását célzó jelenlegi katonai műveleteket a következő hónapokban meg kell majd ismételni. 

Mindössze két és fél hónap van hátra ahhoz, hogy az amerikaiak vezette megszálló erők átadják a hatalmat egy iraki polgári kormánynak, a politikai átmenet folyamata azonban továbbra sem világos. Nincsenek egyelőre meghatározott tervek arról, kik lesznek majd a vezetők a június 30-ai átadáskor. Az iraki politikai folyamatot illető bírálatok különböznek a Bush-kormány nyilvános beszámolóitól, amelyek az iraki függetlenség felé vivő állandó haladásról számolnak be. Az amerikai államfő azonban ragaszkodik ahhoz az elgondolásához, hogy a hatalomátadás a tervek szerint fog lezajlani. 

A múlt hét végén azonban a Bush-kormány elfogadott egy, az ENSZ által körülírt tervet, amely feloszlatná az amerikaiak által kinevezett iraki kormányzótanácsot, és azt a július elsejei hatalomátadást követően egy ügyvezető kormánnyal helyettesítené. A javaslatot Lakhdar Brahimi rendkívüli ENSZ-megbízott vetette fel, és Bush elnök elfogadhatónak találta. A részletkérdések egész sora vár azonban kidolgozásra.

Pentagonbeli vezetők és katonai parancsnokok elismerik, hogy nem bíznak meg sok iraki átlagpolgárban. A helyi rémhírterjesztők és egyes arab nyelvű műholdas tévéadások Amerika-ellenes érzelmeket keltenek, mivel olyan jelentéseket közölnek, amelyekben amerikaiak mecseteket rombolnak le, és harctéri kegyetlenségeket követnek el. Sok katonai parancsnok azt panaszolja, nincs kellő amerikai törekvés ezek ellensúlyozására. Vasárnap feltették a kérdést Mark Kimmitt tábornoknak, az iraki erők vezető szóvivőjének, hogy mit mondana az irakiaknak az olyan tévéadásokról, amelyekben amerikaiak és szövetséges katonák ártatlan polgári személyeket ölnek meg. A válasz szerint az ilyen adók nem lehetnek legitim hírforrások. Az ilyen csak "propaganda és hazugság".

Márer György, New York

Olvasson tovább: