Kereső toggle

Terrorkampány Bagdadban

Kifüstölnék a külföldieket

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Merényletsorozat rázta meg Irak fővárosát hétfőn, az iszlám vallás szent havának első napján. Bagdadban négy öngyilkos merénylet követelt negyvenhárom halálos áldozatot – köztük két amerikai katona életét –, és sebesített meg több mint kétszáz embert. Fallúdzsában tizenkét emberéletet oltott ki a robbanás. Az áldozatok nagy része civil iraki lakos volt. Úgy az amerikai, mint az iraki hatóságok az al-Kaidának vagy valamely hasonló terrorszervezetnek tulajdonítják a merényleteket, amelyek egyértelm? célja, hogy "kifüstöljék" az amerikaiakat Irakból. George W. Bush amerikai elnök azonban kijelentette, nem hagyja magát megfélemlíteni, és az Egyesült Államok tovább folytatja Irak helyreállítására tett erőfeszítéseit.



Szaddam egyik palotája Bagdad közelében. A diktátor eltűnt, de a felszabadítók sem népszerűek Fotó: MTI

A hét elején összehangolt öngyilkos merényletsorozat rázta meg az iraki fővárost. Hétfőn negyvenöt percen belül három rendőrőrsnél robbant bomba, majd a Vöröskereszt bagdadi főhadiszállását döntötte romba a detonáció, összesen negyvenhárom halálos áldozatot követelve, és több mint kétszáz személy sebesülését okozva. Kedden Fallúdzsában robbant egy öngyilkos merénylő autóba rejtett bombája, szintén egy rendőrőrs, valamint egy iskola közvetlen szomszédságában. A tucatnyi áldozat között több gyermek is volt. A merényleteket követően egy negyedik rendőrőrs ellen tervezett merényletet hiúsított meg az iraki rendőrség, a művelet során egy szíriai útlevéllel rendelkező személyt vettek őrizetbe. A lefoglalt autóban öt doboz TNT-t és négy kilövésre kész rakétagránátot találtak.

A háború lezárását követő időszak legvéresebb napjának robbantásait követően Mark Hertling amerikai dandártábornok kijelentette, a koalíciós erők és az iraki rendőrség ellen elkövetett merényletsorozat az első, amelyről bizonyossággal kijelenthető, hogy külföldi merénylők követték el; ezt bizonyítja a "hírszerzés" és az elkövetés módja is. Hertling szerint a hétfői támadások nem illeszkednek bele a Szaddám-rendszerhez h? erők által korábban elkövetett robbantások sorába, és nincsenek összefüggésben a vasárnapi támadással sem, amelyet az ellen a szálloda ellen követtek el, ahol Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes tartózkodott éppen (a támadásban egy amerikai katona halt meg, hét amerikai polgári személy, négy katona, valamint négy iraki sebesült meg). 

A támadások sokkal inkább hozhatók összefüggésbe azzal, hogy az iszlám szent hónapja, a ramadán hétfőn vette kezdetét. "Az egész úgy tűnik, mint egy olyan terrorkampány, amelyet kifejezetten a ramadán első napjára szerveztek, és amelynek célja a pánikkeltés, valamint a teljes bizonytalanság érzetének keltése volt" – állítja Samir Sumaidy, az iraki ideiglenes kormányzótanács egyik prominens tagja. (Az al-Mada cím? helyi napilap szerint "a rendőri és civil áldozatokat követelő autórobbantások a terroristák ajándékai a ramadán számára".) "A bűnténysorozatnak az is célja volt, hogy távozásra és a folyamatban lévő átalakulás támogatásának feladására kényszerítse a nemzetközi közösség képviselőit" – tette hozzá Sumaidy. Elmondása szerint információik vannak arról, hogy a világ minden tájáról tömegével áramlanak Irakba az al-Kaidához tartozó milicisták, akiknek újabban Irak lett a fő célpontjuk. Ezen az állásponton van Sir Jeremy Greenstock, Nagy-Britannia különleges iraki megbízottja is, aki szintén úgy véli, hogy az öngyilkos merényletek nem annyira a Szaddámhoz h? elemekre jellemzőek, mint a külföldi terrorista taktikára. Greenstock úgy látja, "a merényletek folytatódni fognak a tél folyamán, de ez egy olyan áldozat, amelyet vállalni kell, mert olyan ügyért harcolnak, amelyért igazán érdemes kifizetni az árat" – mondta.

A támadások megrendítették az Irak újjáépítésében részt vevő nemzetközi szervezetek bizalmát. A Nemzetközi Vöröskereszt bagdadi központja ellen intézett támadás legtöbb áldozata iraki civil volt, akik a segélyszervezetnél dolgoztak. A szervezetet megdöbbentette a támadás, nem értik, hogy miért váltak célponttá, hiszen tevékenységük során mindvégig a politikai semlegességet képviselték. Ez volt az első alkalom, hogy a Bagdadban 1980 óta jelenlévő szervezet öngyilkos merénylet célpontjává vált. "Úgy tűnik, illúzió volt azt gondolni, hogy az elmúlt huszonhárom év alatt megértették az emberek, hogy politikailag el nem kötelezett szervezet vagyunk" – mondta Nada Doumani, a Vöröskereszt szóvivője. A szervezet fontolóra vette, hogy biztonsági okokból kivonja munkatársait az országból, majd úgy döntött, hogy mégsem vonul ki – bár külföldi munkatársainak létszámát tovább fogja csökkenteni –, mert továbbra is fontos küldetésnek tartja az iraki nép között végzett munkáját. Colin Powell amerikai külügyminiszter is felkérte a Vöröskeresztet – és a többi nem kormányzati szervezetet is –, hogy ne hagyják el Irakot. "Szükség van rájuk és a munkájukra. Ha elmennek, az a terroristák győzelmét jelenti" – mondta Powell Washingtonban.

George Bush amerikai elnök szerint a robbantások az országban elért sikereikre adott negatív reakciók. Kedd esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: "Az Egyesült Államoknak nemzeti érdeke, hogy a békés Irak megszülessen, és állni fogjuk a sarat annak érdekében, hogy célunkat meg tudjuk valósítani." Bush egyértelművé tette, hogy a koalíciós erők nem fognak meghátrálni, még akkor sem, ha "veszélyes és nehéz" konfliktussal kell szembenézniük, amely eltarthat akár a jövő évi elnökválasztásokig is. Beszédében újra kiemelte a terrorizmus elleni harc fontosságát, mivel a terror egyetlen célja a megfélemlítés és a térdre kényszerítés. "De ennek nem engedünk" – mondta az elnök. – Olyan terroristák vannak Irakban, akik készek bárkit meggyilkolni csak azért, hogy megállítsák a folyamatokat. Minél több eredményt érünk el, annál intenzívebb lesz ezeknek a gyilkosoknak a reakciója is, a mi feladatunk pedig, hogy megtaláljuk és az igazságszolgáltatás elé állítsuk őket – jelentette ki. – Ártatlanokat gyilkolnak azért, hogy megtörjék az akaratunkat." Az elnök emlékeztetett a szeptember 11-ei terrortámadásra, és felkészítette az országot, hogy újabb támadásokra kell számítania, akár az Államok területén is. "Háborúban vagyunk, egy újfajta háborúban, de győzni fogunk. A terrorizmus elleni front most Irakban van" – mondta.

Több áldozat békében, mint háborúban

Az iraki háború márciusi kezdete óta 355 amerikai katona vesztette életét, ebből 229 ellenséges tűzben. A fő háborús tevékenységet Bush elnök május elsejével zárta le, azóta 213 amerikai katona esett el Irakban, ebből 115 ellenséges tűzben. A hét eleji merényletek következtében immár eggyel több amerikai katona halt meg ellenséges fegyver által a háború hivatalos lezárása óta, mint a tavaszi hadműveletek során. A szimbolikus jelentőséggel bíró küszöbérték átlépése egyre nehezebb helyzetbe hozza Bush amerikai elnököt – akit a jövő évi elnökválasztásra való felkészülés is szorít –, mivel egyre több amerikai állampolgárban merül fel a kérdés: "Meddig még?"

Olvasson tovább: