Kereső toggle

Katolikus-liberális abortuszvita

Pengeváltás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az abortusztörvény megszavazásával még jobban kiéleződött a szinte kezdettől fogva létező feszültség a szlovák kormánykoalíció két pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és az Új Polgár Szövetsége (ANO) között. Az ANO az ellenzék segítségével a parlamentben átvitte a törvényt, sőt azóta képviselőik több esetben is az ellenzékkel szavaztak. A kereszténydemokraták kijelentették, ha érvénybe lép a jogszabály, kérni fogják a miniszterelnököt, távolítsa el az ANO minisztereit a kormányból. A viszály kapcsán napirendre került az állam és egyház szétválasztásának kérdése is Szlovákiában.

A röpke egyéves múltra visszatekintő jobb-liberális párt liberalizmusát a nők jogainak védelmében kívánta bizonyítani, így pár hónapja bejelentették, hogy változtatni kívánnak az abortusztörvényen. A javaslatuk: az eddigi gyakorlatot (a terhesség 12. hetéig a nő kérésére elvégezhető az abortusz, a 12. hét után a gyermeknél súlyos rendellenesség megállapítása esetében, orvosi konzílium döntésével megerősítve szintén elvégezhető) emeljék minisztériumi rendeletről törvényerőre. A kereszténydemokraták azonnal nemtetszésüknek adtak hangot, annál is inkább, mivel kezdeményezésükre az Alkotmánybíróság is vizsgálja, hogy a – a terhesség bármilyen stádiumában elvégzett – abortusz egyáltalán összhangban van-e az alaptörvénnyel. 

A másik két koalíciós partner (a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió és a Magyar Koalíció Pártja) éppen az említett beadvány miatt nem tartotta aktuálisnak a kérdést, ezért nem támogatta a törvény módosítását. Az ellenzék azonban szívesen beállt a kormányzó pártok viszálykodásába kibicnek, így az abortusztörvény módosított változata elfogadásra került a parlamentben. A KDH a koalíciós szerződés áthágásaként értelmezi az ügyet, ezért amennyiben törvényerőre emelkedik a jogszabály, az ANO kormányból való távozását fogják kérni. 

A vitába itt lép be az államfő, a katolikus egyház, valamint a közvélemény is. Jelenleg ugyanis az államfőtől várják többen a helyzet megmentését. Amennyiben nem írja alá a törvényt, akkor az a parlamentbe visszakerülve minőségi többség által kerülhet újra elfogadásra. Ez csak az ellenzék és az ANO nagyon fegyelmezett összefogása folytán sikerülhet. A katolikus egyház sem rejti véka alá a véleményét. A szlovák püspöki kar elnöke kijelentette, szerinte az egyházból "exkommunikálták magukat" azok a képviselők, akik megszavazták az abortusztörvényt. 

Utóbb a lőcsei búcsún (ahol az összes szlovák közjogi méltóság megjelent) Rudolf Schuster elnök püspöki figyelmeztetést kapott, miszerint remélik, hogy "bölcsen fog dönteni", azaz nem "szentesíti" kézjegyével a jogszabályt. Az államfő katolikusságát ott hangsúlyozza, ahol csak teheti (erre talán ezért van nagy szüksége, mivel a rendszerváltás előtt jó káder, vezető pártpolitikus volt, így van mit behoznia), ugyanakkor a közvélemény független döntést vár tőle az ügyben. Nehéz helyzetben van tehát, bár egyáltalán nem idegen tőle a törvények visszaküldése az országgyűléshez, ezt a gyakorlatot előszeretettel űzi, megesett már, hogy ezáltal másodszor már nem szavaztak meg egy törvényt.

A szlovák média és a politikusok a helyzetre reagálva egyre többet beszélnek az állam és egyház szétválasztásának szükségéről és ennek kereteiről. A témát most az is aktuálissá teszi, hogy éppen most szavazott a kormány a nevelésről szóló, Vatikánnal kötendő kormányközi szerződésről, amely a korábban köttetett alapszerződésből adódott, s amit még állítólag továbbiak követnek. (Tartalma szerint például megtagadhatja az oktató olyan tananyag tanítását, amely nincs összhangban katolikus lelkiismeretével.) Az ANO a kormányban a szerződés ellen szavazott, mondván, az diszkriminatív és a katolikus egyház befolyását erősíti, de a parlamenti többség igent mondott. A diszkrimináció vádját a többi kormánypárt azzal hárította el, hogy minden bejegyzett egyházzal kötnek hasonló szerződést, sőt az MKP ezt feltételként szabta a szavazásnál. Ugyanakkor ezen leendő szerződések még egyelőre nem készültek el, sőt tartalmuk sem ismert. 

Az ellenzéki Irány (Smer) párt azonban az ANO segítségére sietett az ügyben. A parlamentben közös erővel elérték, hogy napirendre kerüljön a Vatikánnal kötött alapszerződés újratárgyalása. Azt szeretnék elérni, hogy a szerződést minősítsék át, azaz elfogadásukhoz szükség legyen ne csak a kormány, de az országgyűlés beleegyezésére is. Pavol Hrusovsky kereszténydemokrata házelnök erre berekesztette az ülést, majd megnyitotta a következőt másik napirenddel, így szeptemberre halasztva az ügy parlamenti tárgyalását. A média és elemzők rámutatnak: a kereszténydemokraták az abortuszfronti vereség után nem kockáztatták, hogy a vatikáni szerződés is veszélybe kerüljön. Szeptemberre ugyanis pápalátogatást terveznek Szlovákiában, és valamilyen "érdemmel" úgymond kedveskedni kell az egyházfőnek. 

Bár a parlamentben szeptemberre tolódott, ám úgy tűnik a média addig is napirenden tartja az állam és egyház szétválasztásának kérdését. Ugyanúgy az ellenzék is, elsősorban Robert Fico, a Smer párt populista elnöke, aki hangoztatja, hogy a szétválasztás nem megoldott, sőt kezdeményezni szeretné a katolikus egyház gazdasági átvilágítását, s ezt az ötletét az ANO is támogatja
(a politikus portréja: Fico, a fiatal
populista
. Hetek, 2000. szeptember 9.). Fico szerint reális képet kell kapnia az államnak és az adófizetőknek, hogy nem túlzott-e a támogatások mértéke. A közvélemény reakcióit figyelve nem alaptalanul feszegeti ezt a kérdést.

Olvasson tovább: