Kereső toggle

Népszavazás Szlovákiában

Fico, a fiatal populista

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök a héten kitűzte az előrehozott választásokról
tartandó népszavazás időpontját. Ezzel eldőlt, hogy november 11-én a lakosság közvetlenül
döntheti el: továbbra is bizalmat szavaz a jelenlegi kormánynak, vagy változást
szeretne.

Az ellenzéki, Vladimír Meciar volt kormányfő vezette Demokratikus Szlovákiáért
Mozgalom (HZDS) még az év első felében kezdte a népszavazás kiírását támogató
aláírások gyűjtését, augusztus elején pedig a súlyos betegségéből még Ausztriában
lábadozó államfőnek át is adták az összegyűjtött, mintegy 640 ezer érvényes aláírást
tartalmazó petíciós íveket.

Rudolf Schuster, aki a jelenleg kormányzó pártok koalíciós szerződése jóvoltából
került az elnöki funkcióba, a törvények értelmében kénytelen volt kiírni a népszavazást.
Vladimír Meciar eddig háromszor volt kormányfő Szlovákiában. A két évvel ezelőtti
parlamenti választások után egy ideig eltűnt a nyilvánosság elől, mára azonban újra
aktív, pártja pedig a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján 27 százalék
körüli támogatottságot tud felmutatni, amellyel az összes többi pártot magasan előzi.


Nem alaptalan tehát az ország erős emberének vágya a hatalomba való visszatérésre,
annál is inkább, mivel legutóbb is előrehozott választások során jutott a
miniszterelnöki székhez. Reális esélye ehhez most még sincs sok. A novemberi
referendum akkor lesz érvényes, ha a választók több mint a fele elmegy szavazni, az
előrehozott választások kiírásához pedig szintén ötven százalék fölötti támogató
szavazat szükséges. A kormánypártok arra buzdítják választóikat, bojkottálják a
népszavazást, ami jelen pillanatban úgy tűnik, az alacsony részvételi arány miatt
valóban érvénytelen lesz. A közvélemény-kutatási adatok szerint a referendumon a
lakosság 26,1 százaléka biztosan, 16,2 százaléka valószínűleg részt venne, több
mint 34 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik biztosan kihagyják a szavazást.

Az előrehozott választásokat a felmérések szerint pedig csak az összlakosság
mintegy 28 százaléka támogatná. Nagyobb változást Robert Fico állásfoglalása
hozhat. A fiatal populista pártvezér a jelen kormányzati ciklusban hagyta ott baloldali
anyapártját, s alapította meg saját Smer (Irány) nev? mozgalmát, amely rövid időn
belül, bár komoly tagságot felmutatni egyelőre nem nagyon tud, a második helyre
verekedte fel magát a pártok népszerűségi listáján. Felmérések alapján jelenleg
a lakosság 18 százalékának szimpátiáját élvezi. Hatással lehet tehát a
referendum kimenetelére az a tényező, hogy Fico, aki egyelőre nem foglalt egyértelműen
állást, mire buzdítja potenciális szavazótáborát.

Kormányoldalról ennek ellenére a politikusok nem tartanak attól, hogy eredményes lesz
a szavazás. Szüksége is volna a jelenlegi kormánynak az elkövetkező két évre,
mivel a nehezen beinduló reformoknak egyelőre még csak az árnyoldala látszik. A
Meciar-féle kliensrendszeren alapuló privatizáció komoly hátrányaival máig küszködő
szlovák gazdaság fellendítése érdekében a jelenlegi vezetés több megszorító intézkedést
volt kénytelen bevezetni, ezzel is magyarázható, hogy vesztett népszerűségéből.

Emellett folyamatos politikai csatározások is gyengítik a rendkívül sokarcú kormánykoalíciót.
Legújabban a Magyar Koalíció Pártja vetette fel komolyan a kormányból való kilépés
lehetőségét, mondván, a koalíciós partnerek semmibe veszik a kormányprogramban is
lefektetett prioritásokat. A vita tárgyát leginkább az új területi elrendezés terve
képezi. A kormány megbízottja által kidolgozott közigazgatási reform tervezete Szlovákiát
a jövőben tizenkét megyére osztaná. Az MKP pedig azt próbálja elérni, hogy a dél-szlovákiai,
többségében magyarok lakta hat járás egy megyét képezzen. A partnerek azonban
visszautasítják ezt az elképzelést, és megalapozatlannak tartják. Emellett a liberális
Sme napilapban a héten megjelent Miroslav Kusý politológus írása, aki a Szlovákia által
is elfogadott nemzetközi egyezményekre – köztük a szlovák–magyar alapszerződésre
is – hivatkozva felhívja a figyelmet, hogy a magyar párt ez irányú kérése jogos, a
jelenlegi reformtervezet elfogadása pedig sértené ezeket a kisebbségek védelméről
szóló nemzetközi dokumentumokat.

Olvasson tovább: