Kereső toggle

A horvát elnök Budapesten

Eljutunk az Adriáig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Tudjman az országot az izoláció irányába vezette. Ami pedig bennünket illet,
minél hamarabb tagjai szeretnénk lenni az Európai Uniónak" – fogalmazott a
Heteknek Stipe Mesic horvát államfő. Mesic budapesti látogatásán szorgalmazta, hogy
a magyar vállalatok kapcsolódjanak be az adriai szállodák felújításába. Ugyancsak
felmerült a Budapest–Zágráb–Fiume autópálya megépítése, melynek révén akár
egy hétvégi kirándulás erejéig is elérhető lenne a horvát tengerpart a magyarok számára.

Stipe Mesic Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásai során
kifejtette: Országa érdekelt abban, hogy Magyarország részt vegyen a horvátországi
privatizációs folyamatban. "Logikus lenne, ha a magyar vállalatok bekapcsolódnának
az adriai szállodák felújításába" – mondta Mesic, hozzátéve, hogy ugyanakkor a
közvélemény tart a hotelek külföldi tulajdonlásától. A horvát államfő szerint a
két ország gazdasági együttműködését nagy mértékben segítheti a Budapest–Zágráb–Fiume
autópálya megépítése, valamint a Budapestet Fiuméval összekötő vasútvonal
megteremtése.

A belgrádi események kapcsán Mesic elmondta: Horvátország ragaszkodik a jugoszláv háborús
bűnösök felelősségre vonásához. Horvátországban ugyanis sokan nehezményezik,
hogy az Európai Unió nem köti Szerbiának megígért gyorssegélyeit olyan komoly feltételekhez,
mint a Zágrábnak adott juttatásokat. A Financial Times emlékeztetett arra, hogy az idén
januárban megválasztott horvát vezetéstől az EU sokkal szigorúbban számon kéri a
demokratikus normák betartását, így megnehezítik Ivica Racan horvát kormányfő dolgát,
aki az uniós kapcsolatok előmozdítása érdekében hajlandó volt a hágai Nemzetközi
Törvényszékkel való együttműködésre is. A zágrábi hatóságok márciusban adták
ki az ENSZ-törvényszék által háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt
boszniai horvát Mladen Naletilicet, a mostari "keresztapát" a nemzetközi törvényszéknek.

A zágrábi bizonytalanság tükrözi a Nyugat Kostunicával kapcsolatos dilemmáját is:
noha kevesen tudják elfogadni az új elnök nacionalista nézeteit, kormánya támogatását
feltétlenül szükségesnek tartják, hogy megakadályozzák Milosevics esetleges visszatérését.
Különösen kényes probléma ez Horvátországban. Számolni kell ugyanis az 1991–95-ös
függetlenségi háború veteránjainak tiltakozásaival amiatt, hogy a kormány letartóztatja
és bíróság elé állítja azokat a volt katonákat, akiket a szerbek ellen a háború
idején elkövetett atrocitásokkal vádolnak. A katonák egyébként éppen Mesic
budapesti látogatása előtt okoztak belpolitikai feszültséget a változások miatti elégedetlenségükkel.


A Heteknek nyilatkozva a horvát államfő kifejtette: Tudjman az országot az izoláció
irányába vezette, Boszniával szemben éles politikát folytatott. "Mi a
kapcsolatainkat az együttműködés alapján képzeljük el, tehát a szomszédokkal baráti
viszonyt kívánunk kiépíteni" – mondta Mesic. Szerinte a budapesti tárgyalások
oldott légköre valóban megerősíteni látszott, hogy "a közös történelmi gyökerek
érdekazonosságban jelentkeznek". Budapesti benyomásait a Hetek kérdésére így
foglalta össze: "Amikor először jártam Budapesten 1966-ban, a város szürke volt,
úgy láttam, az épületeket nem tartják karban. Öt évvel ezelőtt, amikor újból látogatást
tettem, akkor még kevés változás volt látható, de ha most valaki itt letenne, és
nem mondaná meg, hogy Pesten járok, akkor nem tudnám pontosan megmondani, hol vagyok.
Budapestet szépen felújítják, és ami a legörvendetesebb, hogy pontosan úgy, ahogy
azt kell. Sok az új építkezés, a város nagyon dinamikusan működik" – mondta
Mesic.

Olvasson tovább: