Kereső toggle

Beszélhet-e Lieberman hitről

Gyógyír az erkölcsi válságra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A vallásra vagy az Istenbe vetett hitre való hivatkozás és az arra alapozott
hatásgyakorlás ellentétes az amerikai ideállal" – fejtette ki az amerikai Rágalmazásellenes
Liga két vezetője, amikor nyilatkozatukban arra hívták fel Joseph Lieberman alelnökjelöltet,
hogy nyilvános felszólalásaiban mellőzze a vallási meggyőződésére utaló megjegyzéseket
– adta hírül a Washington Times. Lieberman kijelentése szerint "a vallás az egység
és az erő forrása" Amerikában, ami megfigyelők szerint egyértelm? kritikája a
Clinton-éra morális mélyrepülésének.



Joseph Lieberman kampánykörúton    Fotó: Reuters

Feltűnést keltő nyilatkozatában a liga felhívta Liebermant, hogy tartózkodjon a
vallási értékek és a hit nyílt kifejezésétől a demokrata elnökjelölt, Al Gore
mellett folytatott választási kampányában. Howard P. Berkovitz és Abraham H. Foxman,
a Rágalmazásellenes Liga két vezetője kijelentette: az amerikai alkotmány első kiegészítése
előírja, hogy az állam ne támogasson egyetlen vallást sem a többivel szemben, sem
pedig a hívőket a nem hívőkkel szemben.

Lieberman a kampány során valóban szívesen hivatkozik zsidó vallására, különösen
fekete hallgatóság előtt, és semmi jel nem utal arra, hogy ezen a téren korlátozni kívánná
magát – e tekintetben hasonlít az evangéliumi keresztényekre, jegyzi meg a
Washington Times. A napokban vallási vezetők előtt kijelentette: "Amerikában a vallás
az egység és erő forrása." Az állam és az egyház szétválasztásának témáját
érintve Lieberman múlt vasárnap a detroiti Fellowship Chapel Gyülekezetben elmondta:
jelöltségét ortodox zsidóként arra akarja felhasználni, hogy helyreállítsa a hit
helyét az amerikai közéletben. Többek között ez volt az a kijelentés, amely kiváltotta
a Rágalmazásellenes Liga roszszallását: "Az ilyen kijelentések elidegenítik az
amerikaiakat – állapították meg a liga képviselői. – A vallási kérdések hangsúlyozása
egy politikai kampányban, egy bizonyos határon túl, helytelen és nyugtalanító lehet
egy olyan vallásilag sokoldalú társadalomban, mint Amerika."

Lieberman nyilvánvalóan vallásos alapon történő politizálása egészen a közelmúltig
nem váltott ki különösebb kritikát, mivel sok konzervatív is szívesen hallja a hit
ilyen jelleg? kifejeződését a közéletben, legyen szó akár a keresztény, akár a
zsidó vallásról.

Bár vasárnapi detroiti látogatása során a szenátornak elsősorban az egészségügyről
kellett volna beszélnie, a téma alig jött szóba, szinte kizárólag a hitről és erkölcsi
kérdésekről szólt. Időnként hatalmas ovációval fogadott kijelentései között többször
idézte az Ószövetséget, és annak a véleményének adott hangot, hogy Amerika részben
azért vesztette el morális alapját, mert "a vallásszabadság alkotmányos jogát összekeverte
a vallástól való szabadság jogával". Reményei szerint jelöltsége változást
hozhat ebben a helyzetben. Harmincperces beszédében a szenátor hangsúlyozta, hogy
Amerika alapvető értékeiben hívők és nem hívők is osztoznak, hiszen az ország
olyan zsidó-keresztény értékeken épült fel, mint például az egyenlőség eszméje.

A politika és a vallás kapcsolatát vizsgálva többen abban látják Lieberman sikerének
titkát, hogy olyan ember képét mutatja, akit a hite láthatóan alakít, ugyanakkor ő
maga nem kíván másokat magához alakítani. Ennek alapján jelentette ki róla Chaim
Seidler-Feller rabbi, a kaliforniai UCLA egyetem professzora, hogy Lieberman "az az
amerikai hívő, akiről mindenki álmodik". Geoffrey Layman, a politikai tudományok
profeszszora a következőképpen magyarázta Lieberman elfogadottságát: "Az emberek
egy kicsit aggódnak amiatt, amerre ez az ország erkölcsileg tart. Lehetséges, hogy az
a készség, amivel a vallásos nyelvezetet fogadják, a jelenlegi vezetés kritikájának
is felfogható."

Bár egyes zsidó vallási vezetők tartottak attól, hogy Lieberman szereplése felszítja
a lappangó antiszemitizmust – egyes internetes oldalakon valóban élesen támadták a
szenátort –, a politikus túlnyomórészt pozitív fogadtatást kapott.

Lieberman, aki Clinton legkeményebb kritikusa volt az emlékezetes Monica Lewinsky-botrány
idején, beszédében egy szóval sem utalt a fehér házi gyakornoknőre. Az üggyel
kapcsolatban egyébként a közelmúltban érdekes információk kerültek napvilágra. A
botránykönyveiről ismert szerző, Joe Eszterhas nemrég megjelent Amerikai Rapszódia cím?
könyvében megjegy-zi, hogy annak idején Larry Flynt pornókirály mentette meg Clinton
számára az elnöki széket. Flynt nem tett mást, mint információt gyűjtött az elnök
republikánus párti kritikusainak szexuális életéről. A hárommillió dollárért
szerzett információval sikerült elérnie Bob Livingston képviselőházi elnök lemondását,
aki a botrány nyomán elismerte házasságon kívüli kapcsolatát. Flynt, aki információival
a kritikus időszakban további politikusokat is sakkban tartott, túl messze menő következtetésnek
tartja azt a véleményt, hogy megmentette volna Clinton elnökségét, ám az információkért
kiadott hárommilliót ma is jó befektetésnek véli, hiszen szavai szerint "a demokrácia
legnagyobb ellensége a képmutatás."

Olvasson tovább: