Kereső toggle

Helycsere az USA-ban

Gore az élre tört

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lezajlott mindkét párt elnökjelölő nagygyűlése, és megkezdődött az igazi választási
hadjárat a két jelölt, a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore között.
A helyzet azonban alaposan megváltozott az utóbbi idő-ben. A texasi kormányzó az elmúlt
öt hónap folyamán szinte teljes mértékben uralta a mezőnyt, és már 14-19 pontos
vezetésre tett szert a hivatalban lévő alelnökkel szemben. A demokrata párti elnökjelölő
nagygyűlés befejezte után azonban Al Gore nemcsak behozta hátrányát, de egyes felmérések
szerint még néhány százalékos előnyt is szerzett. Felmerülhet tehát a kérdés:
vajon mi okozta ezt a pálfordulást a szavazók körében?

A válasz sokféle lehet, attól függően, hogy ki hogyan áll hozzá a kérdéshez,
ám biztosra egyik változat sem vehető. Vannak, akik az alelnök záróbeszédének
tulajdonítják a demokrata elnökjelölt előretörését. Mások úgy vélik, hogy
Joseph Lieberman alelnökjelöltté választása járult hozzá a döntő változáshoz.
Akadnak, akik úgy nyilatkoznak, hogy Bush programja nem eléggé világos, vagy nem tudja
eléggé meggyőzően a választópolgárok elé tárni azt. Egy bizonyos: a texasi kormányzó
védekező állásba szorult. Elismerte például, hogy nem adott kellő magyarázatot
politikai veszszőparipájára, a több mint másfél milliárd dolláros adócsökkentési
programjára, s az ezért nem élvez kellő támogatottságot. Az a próbálkozása sem
vezetett eredményre, hogy részletesen elemezze a tízéves tervet.

Busht kísértik továbbá azok a nyelvbotlások és bakik, amelyeket az előválasztások
során követett el. Hétfő este, egy 15 perces beszéd keretében újabb baklövésekre
került sor. Két szót is félreolvasott – az egyiket egy mondaton belül kétszer –,
ami bizony ugyancsak más értelmet adott mondanivalójának. Ezt azzal a kijelentéssel
tetőzte be, mely szerint Clinton elnök az eltelt nyolc helyett négy éve van
hivatalban. Kampányának egyik vezetője "egy hosszú munkanap befejező akkordjának"
minősítette a nyelvbotlásokat.

A Bush tábor más tagjai számítottak ugyan az arányok kiegyenlítődésére, ennek
ellenére továbbra is ragaszkodnak eredeti stratégiájukhoz. Karen Hughes, a texasi kormányzó
tájékoztatási igazgatója kijelentette: "Amikor az őszi kampányt terveztük, már vártuk,
hogy a verseny igen szorossá válik. A vetélkedés most új szakaszba lép ugyan, de mi
már a célegyenesben vagyunk. A sajtó és a kibicek a felmérésekre összpontosítanak,
de a kormányzó továbbra is a lényegről fog beszélni."

Bush támadásai Gore ellen pillanatnyilag ártalmatlannak látszanak. A texasi republikánus
ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy véget vessen egymás szapulásának és az
ujjal mutogatásnak. Ugyanakkor úgy tűnik, le akarja rakni az alapját egy átfogó támadásnak,
miközben azt hangoztatja: az egészet Gore kezdeményezte. Az alelnök ezzel szemben
fenntartja, hogy kampánya kizárólag a lényeges dolgokkal és azok részleteivel
foglalkozik, míg szerinte Bush egy úgynevezett kényelmes érzésekbe ringató kampányt
folytat, amelynek alapja végeredményben alig több saját i-mázsának megteremtésénél.
Bush megpróbál komoly képet vágni a dolgokhoz. Amikor egy diák hétfőn megkérdezte
tőle, milyen is, amikor valaki az elnökségre pályázik, így válaszolt: "Rengeteg
munkát követel. Az embernek majdnem minden nap fel kell ülnie a repülőgépre, és
utaznia kell mindenfelé. Engem felvillanyoz. Felvillanyoznak a lehetőségeim.
Felvillanyoz, amit tenni próbálok. Szeretem az embereket, és szeretem Amerikát. Nem
tudom, hogy győzni fogok-e, vagy sem. Azt hiszem, igen, és ha igen, úgy kész vagyok a
megbízatásra. Ha nem, hát akkor a dolog úgy alakult."

Gore-nak persze szárnyakat adott a tény, hogy végre sikerült behoznia majd félesztendős
számottevő lemaradását. A választási hadjárat azonban még korántsem ért véget,
sőt az igazi, nagy vetélkedés csak most vette kezdetét. Sok függ természetesen a
programjaiktól, személyes magatartásuktól, egymáshoz való hozzáállásuktól, no
meg attól, menynyire képesek meggyőzni igazukról a választópolgárokat. Sok függ
attól is, hogy milyen idő lesz a választás napján, milyen lábbal kelnek fel a polgárok,
és mennyien járulnak az urnákhoz. A jelölteknek ezen kívül még jó néhány olyan tényezőt
kell legyőzniük, amelyet talán fel sem lehetne sorolni. Ám a demokrácia így működik,
és ez így is van rendjén.

Olvasson tovább: