Kereső toggle

Továbbra sincs magyarázat

A nemzeti szégyen kilenc napja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemzeti gyásznapot tartottak szerdán Oroszországban a Kurszk tengeralattjárón
elpusztult legénység tiszteletére. Miután bizonyossá vált, hogy senki nem élte túl
a katasztrófát, Oroszország nemzetközi segítséget kért a holttestek kiemeléséhez.
Az orosz lapok egyre élesebb kritikával feszegetik a felelősség kérdését, és azt,
vajon mennyiben befolyásolta a 118 főnyi legénység sorsát Oroszország habozása a
katasztrófa nyilvánosságra hozásában és a felelősségvállalásban. Eközben az
áldozatok hozzátartozói perre készülnek az orosz védelmi tárca és a kormány
ellen, mivel úgy vélik, hogy az illetékesek nem tettek meg mindent a tengerészek
kimentéséért.



Gyászszertartás a Kurszk legénységéért a Barrents-tengeren. A gyász nem csökkenti
az indulatokat    Fotó: Reuters

Szerdán félárbocra eresztették a zászlókat Oroszországban, a tévé és a
rádió pedig nem sugározott szórakoztató műsorokat ezen a napon. Putyin orosz elnök
az északi-tengeri Vigyajevo haditengerészeti bázisra utazott a gyásznapon, hogy
találkozzon a tengerészek családjával. A több mint hatórás találkozó a hírek
szerint igen feszült légkörben folyt, bár arról a nyilvánosság számára nem
készültek felvételek. A beszámolók szerint az orosz elnök a több száz
felháborodott jelenlévő között alig jutott szóhoz. A családok az áldozatok
tiszteletére tartandó megemlékezés elhalasztását kérték addig, amíg a testeket
kiemelik a roncsok közül. Szakértők szerint ez komoly problémát jelenthet: drága
és veszélyes vállalkozás, és amennyiben egyáltalán sor kerülhet rá, akkor sem
valószínű, hogy a tél beállta előtt megvalósítható. A norvég cég, amelynek
búvárai részt vettek a mentésben, megvizsgálja a mentési lehetőségeket. Az orosz
lapok továbbra is élesen kritizálják a katasztrófa kezelésének módját: "A
hadsereg egyetlen vágy megszállottja: hogy elhárítsa magáról a felelősséget" –
írta a Nyezaviszimaja Gazeta cím? napilap, a Novije Izvesztyija pedig "a nemzeti
szégyen kilenc napjáról" írt. A szovjet kormány részéről folytatott folyamatos
dezinformálás egyik példájaként a NATO csütörtökön cáfolta Vlagyimir Putyin
elnök azon állítását, miszerint a katonai szövetség csak augusztus 15-én
ajánlotta fel segítségét Oroszországnak.



Nemzetközi felháborodást keltett a Reuters Televízió felvétele, mely világosan
mutatja, hogy az egyik áldozat rokonának erőszakkal adnak be nyugtató injekciót,
miután szemrehányást tett a miniszterelnök-helyettesnek a Kurszk mentésében
tanúsított nemtörődömségért Fotó: Reuters

Az Észak-atlanti Szövetség ezzel szemben leszögezte, hogy már 14-én segítséget
ajánlott a katasztrófa elhárítására, amelyre 15-én írásbeli elutasító választ
kapott az orosz NATO-képviselettől, mivel Oroszország a maga eszközeivel kívánta
folytatni a mentési munkálatokat. 16-án este azonban Moszkva meggondolta magát, és
hivatalosan elfogadta a norvég és brit közreműködést.

A norvég legfelső védelmi parancsnokság szintén arra panaszkodott, hogy az elégtelen
orosz információszolgáltatás csaknem lehetetlenné tette a norvég mentőakciót,
amely eleve túl későn kezdődhetett el. A félrevezető orosz közlések sora –
melyek között szerepelt az a valótlan állítás is, hogy a menekülésre szolgáló
zsilipkapu súlyosan megsérült – magukat a norvég tengerészeket is veszélybe
sodorta.

Időközben benyújtotta lemondását az orosz honvédelmi miniszter, a haditengerészet
főparancsnoka és az északi flotta parancsnoka. Vlagyimir Putyin elnök azonban nem
fogadta el a lemondásokat, mivel nem kíván leszámolásokat, amíg nem vizsgálják ki
az atom-tengeralattjáró katasztrófájának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy mindig
a hadsereg pártján marad, és nem ért egyet azzal a széles körben hangoztatott
véleménnyel, hogy a Kurszk elsüllyedése a flotta becsületének elsüllyedését
jelenti.

Az atom-tengeralattjáró balesetének kivizsgálására bűnügyi vizsgálat indul
Oroszországban. A döntés a murmanszki katonai ügyészségen született, ahol Vlagyimir
Usztyinov orosz főügyész és Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat
(FSZB) igazgatója is részt vett a tanácskozáson. Az FSZB főnöke újságírók
kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a "csecsen kapcsolat" sem zárható ki a
katasztrófa lehetséges okai közül. Az orosz sajtó már korábban is kételkedett a
csecsen öngyilkos akció verziójában – bár a hajón valóban tartózkodott egy
dagesztáni mérnök, egy tiszt és egy matróz –, azzal érvelve, hogy Moszkvának a
legegyszer?bb megoldás külső okokra visszavezetni a taragédiát.

A Kurszk elsüllyedése 118 emberrel a fedélzetén csak a legutolsó azok között a
tengeri katasztrófák között, amelyek egyértelművé teszik a volt szuperhatalom
hadseregében uralkodó zűrzavart. Mark Galeotti, a nagy-britanniai Keele Egyetem katonai
szakértője szerint a Kurszk elsüllyedése egyik jellemző tünete az orosz hadsereg
minden ágát – a szárazföldi, a tengeri, a légi és a stratégiai erőket –
érintő leromlásnak. Becslése szerint ma az orosz katonák csak mintegy 40
százalékát kapják annak a kiképzési időnek, amelyben a szovjet érában
részesülhettek. A csecsen háború komoly összegeket emészt fel, elvonva a forrásokat
a katonai költségvetéstől, amelyek a szovjet korszak óta 75 százalékkal
csökkentek. A jelenleg mintegy négymilliárd dolláros költségvetés az ország
GDP-jének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki. Az egyre csökkenő katonai
költségvetés, a katonák elégtelen kiképzése, a hadseregben uralkodó morális
válság és a szárazföldről indítható ballisztikus rakéták iránti hagyományos
előítélet a szakértők szerint veszélyesen elhanyagolt állapotba juttatták
Oroszország atomtengeralattjáró-flottáját, amely egyébként is több időt tölt a
kikötőben, mint bevetésben.

A környezetvédőket aggasztó sugárveszély kérdésében orosz illetékesek azt
állítják, hogy a tengeralattjáró atomreaktorait lekapcsolták, a nyugati szakértők
ugyanakkor hangsúlyozzák: a tenger sós vize szétmarhatja a tartályokat, ami továbbra
is környezeti katasztrófa veszélyét rejti magában.

Miközben még el sem ült a Kurszk atom-tengeralattjáró katasztrófája, és az azt
kísérő dezinformációs áradat keltette felháborodás és gyász, újabb baleset
történt az orosz hadiflotta egyik hajóján. Szerdán reggel egy tengerész életét
vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a Kamcsatka-félszigetnél állomásozó
egyik rakétahordozó őrhajón történt robbanás következtében. Az AVN katonai
információs ügynökség jelentése szerint a hajó üzemanyagtartályából párolgó
benzingőz okozta a robbanást.

Vagyim Arisztov elemzése: Orosz tragédia

Olvasson tovább: