Kereső toggle

Moszkvában járt a NATO-főtitkár

Olvad a jég

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Moszkvában tárgyalt a héten George Robertson, a NATO főtitkára, hogy partnereivel
közösen kezelje a "mély bizalmi válságot" Oroszország és az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete között. A NATO tavaly tavasszal végrehajtott jugoszláviai hadművelete
óta most először tárgyal ilyen magas szinten a két fél. Megegyeztek ugyan abban,
hogy az állandó orosz– NATO-tanács keretein belül összevetik a katonai doktrínákat
és a biztonsági koncepciókat, de Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő
kijelentette: nem lesz egyszer? az együttműködés javítása.



George Robertson NATO-főtitkár és Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz elnök a Kremlben.
Már nem tél, még nem tavasz    Fotó: MTI

Az elmúlt egy év retorikája az orosz–NATO-viszonyban kezdett a hidegháborús
kirohanásokra emlékeztetni. A NATO keleti kiterjesztése miatt már amúgy is ingerült
orosz diplomácia a jugoszláviai bombázás kezdetén, tavaly márciusban visszahívta
NATO-képviselőjét Brüsszelből, és befagyasztotta a kapcsolatokat. Nem viselték könnyen
az oroszok a csecsenföldi katonai akciójukat kísérő nyugati kritikákat sem. Moszkva
ugyancsak nehezményezi, hogy a NATO nem kezeli egyenlő félként a nemzetközi válságok
megoldásában, és azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy diktálni akar a világpolitikában.

A helyzetet nehezíti, hogy a NATO és Oroszország közötti szembenállás fenntartása
az orosz katonai vezetés és a hadiipar érdekében áll, akik komoly ellenfél hiányában
kevesebb költségvetési támogatásban részesülnének és elveszítenék a csecsenföldi
beavatkozással erősödő politikai befolyásukat. A Kommerszant Daily cím? moszkvai
gazdasági napilap szerint több magas beosztásban lévő tábornok korainak ítélte az
orosz–NATO-kapcsolatok rendezését, s a főtitkár vizitjének elhalasztásáról
nyilatkozott. Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi
kapcsolatokért felelős vezetője szerint a viszony "elég gyorsan" fejlődne, ha a
szövetség Moszkvát partnerként kezelné. Ebben az esetben együttműködhetnének a
nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben és válságkezelésben. "Ha azonban a NATO
ismételten eltér a komoly kérdések megvitatásától és az Oroszországot mélyen érintő
témáktól, nincs kilátás az együttműködésre" – érvel Ivasov.

Putyin a jelek szerint a katonáknál jobban átlátja, hogy nemzetközi integráció nélkül
Oroszország nehéz helyzetbe kerülhet: Robertson aláhúzta, hogy éppen a megbízott
elnök döntött a kapcsolatok rendezéséről. A tárgyalások során Robertson
felvetette az Oroszország csecsenföldi akciójával kapcsolatos bírálatokat: a Nyugat
aggódik az – emberi jogi jelentések szerint – többszáz civil áldozat, többezer
menekült és az orosz hadsereg taktikája miatt. "Megértjük, hogy miért teszi azt
Moszkva Csecsenföldön, amit tesz, de azzal nem értünk egyet, ahogyan cselekszik" –
mondta a NATO főtitkára. Nem esett szó viszont a NATO további bővítéséről, ami az
oroszok egyik legérzékenyebb pontja. Pedig a szövetség tavaly tavasszal megtartott csúcstalálkozóján
felvázolt irányvonal értelmében még több egykori kommunista országot kell bevinni a
szövetség keretei közé. Mindez a francia törekvésekkel van összhangban: a gallok
szerint erősebb európai szövetségre van szükség az amerikaiak fokozatos kiszorításával.
A NATO-ban sokan képviselik azt a véleményt, hogy Lengyelország, Csehország és
Magyarország felvétele még csak a kezdet volt, és további bővítés fogja követni a
tavalyit. Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Ukrajna és a balti
országok mind szeretnének a szövetség tagjaivá válni. Oroszország viszont élesen
tiltakozik egy ilyen méret? terjeszkedés ellen. A bővítés kritikusai szerint a NATO
nem a stabilitást terjeszti Európában, hanem új ütközőzónákat rajzol fel és inkább
a bizonytalanságot terjeszti. A túl sok tagállammal katonai hatékonyságát is könnyen
elveszítheti a szervezet – érvelnek az ellenzők.

Kétségtelen, hogy a jég megolvadt a szövetség és Oroszország között, de egyelőre
még a bizalmatlanságot jelzi, hogy a tárgyalások napján kifutott a Földközi-tengerre
a Kilgyin orosz felderítő hajó, amelynek feladata lesz a térségben és a Perzsa-öböl
körzetében figyelemmel kísérni a NATO haditengerészeti erőinek összevonását és
mozgását. Az orosz fekete-tengeri flotta kötelékébe tartozó Kilgyin tavaly májusban
az Adrián járt, s a Jugoszlávia elleni akciókat figyelte.

Olvasson tovább: