Kereső toggle

Gyozelem után menesztés

"Arcul csapták" Clark tábornokot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Wesley Clark tábornok, a szövetséges haderok európai foparancsnoka
anélkül vívta meg a NATO Koszovóért indított hadmuveletét,
hogy egyetlen katonát is vesztett volna harc közben. Az
amerikai hadsereg számára a gyozelem - történelmileg példátlan
módon - vér nélküli volt. A magas rangú katona a múlt héten
telefonon értesült arról, hogy szolgálataiért való köszönet
helyett elbocsátás vár rá - írja legújabb számában a Newsweek
címu amerikai hetilap.

Clark éppen rövid balti körúton volt, amikor Hugh Shelton
tábornok, a vezérkari fonökök egyesített bizottságának
elnöke éjjel felhívta telefonon, közölve vele a döntést,
hogy a foparancsnoki posztját egy másik, arra érdemes
tisztnek kell átadnia. Clark az azt megelozo héten találkozott
Sheltonnal, amikor azonban még szó sem esett leváltásáról.

Wesley Clark utódja Joseph Ralston, az amerikai légiero
parancsnoka lesz, akinek - áprilisban esedékes nyugdíjazását
elkerülendo - egy méltányos helyet kívánt juttatni az
amerikai vezérkari fonökök egyesített bizottsága. A bizottság
elnökével folytatott beszélgetése során Wesley Clark közölte,
hogy a lépést a parancsnoki tevékenysége elleni bizalmatlansági
szavazásnak tekinti, amely "csapást jelent a NATO újraértelmezésére
tett amerikai erofeszítéseknek is". Shelton elso telefonja
után nem sokkal a menesztés hírét kiszivárogtatták a The
Washington Post címu újságnak, a Fehér Ház pedig nekilátott,
hogy összeírja a gyoztes háborút kivívó tábornok érdemeinek
listáját. William Cohen amerikai védelmi miniszter kilátásba
helyezett egy nagyköveti pozíciót Clark számára.

A búcsúzásnál szokásos vállonveregetéssel egyenértéku
gesztusok azonban csak kevéssé tompítják a tábornokot ért sérelmet,
a politikai döntés pedig nem talált egyöntetuen pozitív
fogadtatásra a brüsszeli NATO-központban sem. A katonai
szervezet egyik magas rangú európai tisztviseloje egyenesen
"arcul csapásnak" minosítette azt, míg az albániai és
koszovói albánok "egy nemzeti hos" elvesztésérol beszéltek.
Albánia egyik brüsszeli diplomatája szerint "a Nyugat így
szokta honorálni a sikert", felemlítve olyan neveket is, mint
Winston Churchill vagy George Bush, akiknek nem sokkal azután,
hogy gyoztes háborút vívtak, távozniuk kellett hivatalukból.
Washington azonban nemigen mutatott sajnálkozást. "A dolog
kezelése ügyetlen volt, de a döntés helyes" - jelentette
ki az amerikai kormányzat egyik vezeto tisztviseloje.

A keménységérol ismert Clark körüli NATO-diplomaták
szerint a tábornok "túlságosan is ambiciózus volt, aki
mindig megtett minden tole telhetot, hogy döntéseinek érvényt
szerezzen". A koszovói akció mindezek ellenére sem úgy
alakult, ahogy a felmentett tábornok szerette volna - a Fehér
Ház rendszeresen felülbírálta a NATO-hadsereg vezetojének döntéseit.
Így nem került sor korábbi, illetve még intenzívebb bombázásokra,
és szintén csak a politikai nyomásnak köszönheto, hogy nem
kezdodött meg amerikai szárazföldi csapatok bevetése. Nyilván
szerepet játszott Clark menesztésében az is, hogy Szlobodan
Milosevics 78 nap után végül is engedett, az ido pedig a szövetség
azon tagjainak bölcsességét látszott igazolni, akik kifogásolták
a tábornok heves vérmérsékletét.

Az újonnan kijelölt Ralston személye, úgy tunik, inkább
megfelel a politikusoknak, lévén "konvencionálisabb tiszt,
és inkább úriember", mint elodje - véli a Newsweek.
1997-ben is csak azért visszakozott, mikor a bizottság elnöki
pozíciójára jó esélye lett, mert napvilágra kerültek kétes
múltbeli noügyei.

Clark más NATO-parancsnokokkal való viszonya is közismerten
rossz volt - jegyzi meg az amerikai magazin. A háború végén
Clark mindenáron igyekezett megakadályozni az orosz egységek
ido elotti bevonulását a pristinai repülotérre, és
parancsba adta a szövetséges légideszantosoknak, hogy fékezzék
meg az oroszokat. Michael Jackson tábornok, a Koszovóban lévo
erok brit parancsnoka azonban nem teljesítette az utasítást.
Clark ezután a NATO déli parancsnokságát irányító James O.
Ellis amerikai tengernagyhoz fordult: küldjön helikoptereket a
pristinai reptér leszállópályájára, hogy a nagy orosz
Iljusin szállítógépek ne tudjanak landolni. Ellis nem volt
hajlandó erre, mondván, hogy Jackson tábornok nem örülne
neki. "Nem fogom az Ön kedvéért kirobbantani a harmadik világháborút"-
mondta késobb Jackson a NATO-foparancsnoknak.

Olvasson tovább: