Kereső toggle

Hidak után lakótelepi parkolót bombáztak Újvidéken

Papíron már kész a béke

A szárazföldi invázió lehetséges for

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Túl a hatezredik bevetésen: a Jugoszlávia elleni légitámadások a hét
legfontosabb ipari állam és Oroszország külügyminisztereinek bonni találkozóján
elért elvi megállapodás után sem szünetelnek. Az egyelőre csupán papíron létező
béketerv legkényesebb pontja a menekültek visszatérését biztosító nemzetközi erő
összetétele: a CNN hírtelevízió értesülései szerint Belgrád legfeljebb 30
százalékos NATO-részvételt tartana elfogadhatónak, a 30 százalékban orosz és 40
százalékban semleges országokból érkező katonaság mellett. Robin Cook brit
külügyminiszter azonban ragaszkodna ahhoz, hogy a haderő "foga elég éles legyen"
– és ezt véleménye szerint csak a NATO lenne képes biztosítani. A katonai
zsargonban máris "KFOR"-ként emlegetett szárazföldi hadsereg bevetéséhez a
G-8-ak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulását is meg kívánják nyerni.



Clinton elnök felkereste a Németországban állomásozó amerikai csapatokat. Bonni
látogatásának fő célja a Frankfurter Rundschau szerint az volt, hogy "kitapintsa a
bizonytalankodó partner pulzusát "    Fotó: MTI

A diplomáciai egyezséggel egy időben a Reuters azt jelentette, hogy legalább három
rakéta csapódott be Újvidék Heréskert nev? lakónegyedének körzetében. Caslav
Popovic polgármester szerint sok a sebesült, mert az egyik rakéta lakott helyet talált
el. Szemtanúk szerint a rakéta a városközponttól mintegy két és fél kilométerre
északnyugatra lévő negyedben, egy parkolóban csapódott be. A "találat" helyén
– egy iskola és két lakóépület szomszédságában – hatalmas kráter tátong. A
NATO-bomba nyilván célt tévesztett: a lakónegyed szélén álló laktanyát eddig már
háromszor támadták a szövetség gépei.

Jovanovics jugoszláv külügyminiszter szerint a hetedik hete tartó légitámadások
nagyobb károkat okoztak már eddig is az országnak, mint a II. világháború. A civil
lakosság fokozottan érzékeli a háború terheit, miután a NATO új típusú
grafitbombái Szerbia nagy részén tartós áramkimaradásokat okoztak. Belgrádi
jelentések szerint az áramszolgáltatásra mért csapások miatt 111 koraszülött
került életveszélyes állapotba. A szükséghelyzetben használt áramfejlesztők csak
néhány órára biztosították az életmentő készülékek működését – idézte
Slobodanka Ilicset, az egyik kórház újszülöttosztályának vezetőjét a Tanjug
hírügynökség. A koraszülöttek esetében, akik csak két kilogrammos vagy még kisebb
súllyal jöttek világra, kifejezetten energiaigényes készülékeket kell folyamatosan
működtetni. Ilics osztályán például kilenc koraszülöttet mesterségesen
lélegeztetnek. A hőmérséklet vagy a levegő nedvességtartalmának szabályozása
szintén sok áramot igényel. Egy újabb áramkimaradás "végzetes
következményekkel" járt volna – tette hozzá Ilics. Veszteség érte az amerikai
hadsereget is. Még mielőtt bevetésre kerültek volna az Albániába vezényelt Apache
helikopterek, a huszonnégy harci egységből kettő megsemmisült. A második Apache is
gyakorlatozás közben zuhant le Tiranától mintegy 75 kilométerre északnyugatra.
Mindkét pilóta életét vesztette – ők hivatalosan a balkáni háború első amerikai
áldozatai.



Wesley Clark tábornok. Látótávolságban a háború vége?


1. Csökkentett haderő

Utat nyit Koszovó felé, hogy élelemmel láthassák el a menekülteket.

Felkészülési idő: 2–3 hét • Szükséges létszám: 10 000 fő

Költség: 5 milliárd dollár

Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 alatt

 

 

 

2. Nagyobb haderő

A NATO-csapatok bevonulnak Koszovóba, hogy biztonságos jelenlétet biztosítsanak az
albánok számára.

Felkészülési idő: egy hónap • Szükséges létszám: 30 000 fő

Költség: 5–10 milliárd dollár között

Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 és 2000 között

 

 

3. Koszovó elfoglalása

Szárazföldi háború Koszovó elfoglalására és Jugoszlávia katonai és félkatonai
erőinek kiűzésére.

Felkészülési idő: 3 hónap • Szükséges létszám: 50–100 000 fő

Költség: 5–10 milliárd dollár

Lehetséges amerikai áldozatok száma: 500 és 2000 között

 

 

4. Jugoszlávia elfoglalása

Jugoszlávia teljes katonai erejének elpusztítása, és az egész ország elfoglalása.

Felkészülési idő: 4–6 hónap

Szükséges létszám: körülbelül 200 000 fő

Költség: 25 milliárd dollár

Lehetséges amerikai áldozatok száma: 5000–10 000 között

Olvasson tovább: