Az iráni külügyminiszter, Kamal Harazi felszólította Németországot: tegye jóvá
az általa a múltban elkövetett hibákat. Harazi New Yorkban, az ENSZ
kábítószer-ellenes konferenciáján találkozott Klaus Kinkel német
külügyminiszterrel, akinek elmondta: ez előfeltétele annak, hogy a két ország közti
szoros kapcsolatok helyreállhassanak. Teherán és Bonn között azóta feszült a
viszony, hogy egy német bíróság 1997 áprilisában elmarasztalta az iráni vezetőket
egy berlini politikai gyilkosságban való szerepük miatt. A kapcsolatokat tovább
terhelte, hogy januárban Teheránban elítéltek egy német üzletembert, aki egy iráni
nővel tartott fenn "illegális viszonyt". (MTI)
II. János Pál pápa 1999-ben feltehetőleg felkeresi Irakot - közölte Roger
Etchegaray bíboros, aki a héten a pápa különmegbízottjaként Irakban járt. A
katolikus egyházfő Bagdad mellett felkeresi Ur-Keldea városát, Ábrahám
szülőföldjét. A látogatás lehetősége azután vetődött fel, hogy a feszült
közel-keleti helyzet miatt bizonytalanná vált az egyházfő szentföldi zarándoklata.
A Vatikán az ezredforduló alkalmából csúcstalálkozót szeretne összehívni az
egyistenhívő vallások – a keresztények, a muzulmánok és a zsidók – vezetőinek
részvételével. Ur-Keldea azért jött szóba, mert Ábrahám alakját mindhárom
vallás szentként tiszteli. (CNN)
Dimitrij Jazov – a négy volt utolsó szovjet marsall egyike, aki 1991-ben aktívan
közreműködött a Gorbacsov elleni puccskísérletben – visszatér a hadsereg
kötelékeibe. A régi rendszer védelmi minisztere a vezérkari akadémia parancsnokának
főtanácsadója lesz. Ebben semmi rendkívüli nincsen – írja az Izvesztyija –
hiszen az akkori védelmi minisztérium szinte valamennyi vezetője ma is fontos
tisztségeket tölt be. Jazov a puccs utáni letartóztatást, majd amnesztiát követően
távol tartotta magát a politikától, s nem csatlakozott az ellenzékhez. Az orosz lap
szerint viszszafogadása a politikai és katonai elit körökbe a megbékélés egyik jele
a jelenlegi demokratikus és a volt szovjet hatalom között. (Izvesztyija)
1998. 06. 20. (II/25)
